Berta Sándor
Nyilvános klímaelemző rendszer
A Halle-Wittenbergi Martin-Luther Egyetem Geotudományos Intézetének kutatói olyan mérőállomás-hálózatot építettek ki, amely az éghajlati adatokat elemzi és dokumentálja.
A szakemberek tesztrégiónak a közép-németországi területet választották ki, amely különösen alkalmas a klímakutatásokra, mivel jelentős mértékben érinthetik majd a változások. A napi adatok értékelésére és vizualizációjára alkalmas rendszer létrehozásában éghajlatkutatók, geológusok és informatikusok egyaránt részt vettek.
A hat mérőállomásból kialakított kísérleti hálózat képes mérni a lehulló eső mennyiségére, a szélsebességre, a szélirányra, a páratartalomra, valamint a felszín és a levegő hőmérsékletére vonatkozó adatokat. Az egyik készülék az intézet campusának kertjében áll, egy másik az intézet központi épületének tetején, míg a többi négy Szászország-Anhalt délnyugati részén.
"További eszközök telepítését is tervezzük mind Szászország-Anhaltban, mind pedig Oroszország déli részén. A szoftver minden információt egységes formátumban tárol és lehetővé teszi az értékek elemzését, jól áttekinthető vizualizációját, valamint diagrammok készítését tíz percenként. Az adatokat felhasználhatjuk az egyetemi oktatásban éppúgy, mint a klímakutatásban. Ezenkívül lehetővé akarjuk tenni más meteorológiai állomások számára, hogy ők is megoszthassák velünk az általuk rögzített értékeket" - jelentette ki Dr. Detlef Thürkow, az intézet munkatársa.
A hallei tudós és kollégája, Sebastian Scheuer az egyetem informatikai intézetében dolgozó szakemberekkel közösen fejlesztették ki az Automatizált Adatlekérdező és Klímamérési Adatokat Elemző (ADAK) rendszert. Mivel az ADAK nyilvános, így az aktuális napi információkhoz bármely felhasználó hozzáférhet. Sőt, amennyiben valaki ezeket az adatokat tudományos célokra akarja felhasználni, azt is kérvényezheti az intézettől.
Az intézetben elsősorban a klímaváltozásnak a víz- és a természetes anyagháztartásra gyakorolt hatásait vizsgálják. A tudósok többek között arra keresik a választ, hogy miként lehet minél hosszabb ideig megfelelően tárolni vizet.
A szakemberek tesztrégiónak a közép-németországi területet választották ki, amely különösen alkalmas a klímakutatásokra, mivel jelentős mértékben érinthetik majd a változások. A napi adatok értékelésére és vizualizációjára alkalmas rendszer létrehozásában éghajlatkutatók, geológusok és informatikusok egyaránt részt vettek.
A hat mérőállomásból kialakított kísérleti hálózat képes mérni a lehulló eső mennyiségére, a szélsebességre, a szélirányra, a páratartalomra, valamint a felszín és a levegő hőmérsékletére vonatkozó adatokat. Az egyik készülék az intézet campusának kertjében áll, egy másik az intézet központi épületének tetején, míg a többi négy Szászország-Anhalt délnyugati részén.
"További eszközök telepítését is tervezzük mind Szászország-Anhaltban, mind pedig Oroszország déli részén. A szoftver minden információt egységes formátumban tárol és lehetővé teszi az értékek elemzését, jól áttekinthető vizualizációját, valamint diagrammok készítését tíz percenként. Az adatokat felhasználhatjuk az egyetemi oktatásban éppúgy, mint a klímakutatásban. Ezenkívül lehetővé akarjuk tenni más meteorológiai állomások számára, hogy ők is megoszthassák velünk az általuk rögzített értékeket" - jelentette ki Dr. Detlef Thürkow, az intézet munkatársa.
A hallei tudós és kollégája, Sebastian Scheuer az egyetem informatikai intézetében dolgozó szakemberekkel közösen fejlesztették ki az Automatizált Adatlekérdező és Klímamérési Adatokat Elemző (ADAK) rendszert. Mivel az ADAK nyilvános, így az aktuális napi információkhoz bármely felhasználó hozzáférhet. Sőt, amennyiben valaki ezeket az adatokat tudományos célokra akarja felhasználni, azt is kérvényezheti az intézettől.
Az intézetben elsősorban a klímaváltozásnak a víz- és a természetes anyagháztartásra gyakorolt hatásait vizsgálják. A tudósok többek között arra keresik a választ, hogy miként lehet minél hosszabb ideig megfelelően tárolni vizet.