Dojcsák Dániel

Párhuzam a globális felmelegedés és a hurrikánok között

Az elmúlt években egyre több hurrikán érte el az Egyesült Államok partjait, és többek közt ezt is a globális felmelegedés számlájára írták - eddig feltételezések alapján. Most a tudósok bizonyítékokat találtak a megnövekedett számú hurrikánok és a klímaváltozás kapcsolatára.

A feljegyzések vizsgálatában a kutatók egészen 1855-ig mentek vissza, s arra a következtetésre jutottak, hogy az atlanti óceáni hurrikánok számának növekedése arányos az óceán felszínének hőmérsékletváltozásaival, így összefüggésben van a klímaváltozással. A következtetést a kritikusok azonnal megpróbálták megvétózni, azt mondva, hogy a korábbi mérések nem összehasonlíthatóak a mostaniakkal, hiszen 1970-től a műholdas technológiákkal nagyságrendekkel pontosabb adatokhoz jutottak. A tanulmány alkotói viszont azt állítják, nehéz megdönteni elméletüket.

"Ha csak a korábbi hibás méréseknek a szélső értékeit vesszük, még akkor is marad egy szignifikáns trend 1890-től, illetve a nagyobb hurrikánokra vonatkozó hasonló vonulat 1920-tól" - mondja Greg Holland és Peter Webster, a tanulmányért felelős két atmoszférakutató. Az adatokat nézve 1855 és 2005 között Webster és Holland arra a következtetésre jutott, hogy az évenkénti trópusi ciklonok száma megduplázódott, hiszen az előző század elején mindössze 6 darab keletkezett, míg az elmúlt évtizedben már 14. Sőt a növekedés még mostanra sem állt meg, hiszen a tengerfelszín hőmérséklete folyamatosan növekszik, ami feltételezi, hogy a közeljövőben az évenkénti 15-ös átlag normálisnak tekinthető majd.

További érdekesség, hogy globálisan a meleg tengerek területe megtriplázódott, azaz 44 millió négyzetkilométerről több, mint 116-ra nőtt a XX. század eleje óta. A két kutató szerint minden egyes tized Celsius foknyi melegedés a tengerfelszínen, egy újabb trópusi ciklon kialakulását jelentheti, illetve minden két tizedes növekedés egy újabb hurrikánt.



A tanulmányt kritizálók viszont megjegyzik, hogy habár valóban növekedett a tengeri viharok száma 1995 óta, de ezt ők inkább a tengeri áramlatok változásának számlájára írják a klímaváltozás helyett, arról nem is beszélve, hogy a ciklonok észlelésének technológiája olyannyira kifinomulttá vált, hogy mással ezt a trendet nem is érdemes magyarázni.

"2005-ben 27 nagyobb viharunk volt, a legtöbb amit valaha is mértek, de hat vagy hét közülük volt kifejezetten közép-atlanti területen" - jegyzi meg William Gray, meteorológus. A korábbi rekord 1933-tól állt 21 nagyobb viharral, bár akkoriban még nem volt sem műholdas, sem repülőgépes észlelés, így ezek a mérések abszolút értékben nem összehasonlíthatóak. Ennek ellenére a két atmoszférakutató kiáll az igaza mellett, és azt állítják, hogy a technikai ugrás előtt is maximum évente öt hurrikánt nem észleltek a megfigyelők. Ezeket a hibahatárokat pedig beleszámolták az elméletükbe.

Az ellentábor előrejelzései egyébként idénre korábban 17 vihart tartottak valószínűnek, ami ugyan egy átlag feletti jóslat, de előfordulhat szerintük, hogy év vége felé csökkenni fog ez a szám. Sőt, van esélye annak, hogy egy évtizeden belül egy globális lehűlés következik be, ami a klímaváltozáson vitatkozókat is lejegeli majd egy időre.

A szakértők abban viszont egyetértenek, hogy a természet változékonysága a fő felelős a változó intenzitású hurrikánokért, Holland és Webster mégis óvatosságra int, hiszen a viharok kialakulási helye trendszerűen megváltozott, így minél több vihar jön létre az egyenlítő környékén, annál kedvezőbb feltételeik lesznek egy hosszú és heves lefutásra. Ez pedig azt jelenti, hogy egyre több és egyre erősebb hurrikán fenyegeti majd az arra élőket.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NEXUS6 #46
    Az a szitu hogy azoknak akik ma meghatározók nemzetközi politikában, nem érdekük egy hepi, egyenlőségre alapuló, döntőképes nemzetközi politikai rendszer, amilyen pl az ENSZ is lehetne.

    Amíg pedig teljesen önkéntes a környezetvédelmi szempontok szemelöt tartása és gyakorlatilag szankcionálhatatlan az, hogy a legnagyobb környezetszennyezők mit tesznek, addig csak ezen nagyhatalmak vezetőinek jóindulatán, belátásán és képességein múlik a Világ sorsa.

    Szar hogy így van, de valszeg ez csak azután fog valamikor megváltozni a távoli jövőben, amikorra a klima katasztrófán már rég túl leszünk.
  • Sundance #45
    Hmm hogy is kell linket beszúrni? Bocs a bénázásért :)Klímaváltozás
  • Sundance #44
    Ó, lesz Európában is elég, ha így folytatjuk....
    lásd: http://klima.clabs.info
  • halgatyó #43
    Senki ne ringassa magát abba a hamis hitbe, hogy "a fejlődés kerekét nem lehet visszaforgatni"..
    Mondták már ezt sokan, hallottuk az alatt a "40 év" alatt is, aztán hol vannak most azok?

    Csak egy aktuális példa: a Nyugati téri felüljáró. Ha ezt büntetlenül le lehet bontani, ami a közlekedést elősegítette, aminek a felépítése kb. 1 milliárdba kerülne, akkor ebben a rongy okádék társadalomban mindent meg lehet tenni az emberekkel büntetlenül.

    A fejlődés kerekét igenis vissza lehet forgatni! Rajtunk, mindannyiunkon múlik hogy ne lehessen.
  • halgatyó #42
    "amelyeket a technikai fejlődéssel sem lehet egyenlőre ellensúlyozni"

    Már miért ne lehetne? Ezt Te mondod, ám a tények mást mondanak. A technikai fejlődés által kínált megoldásokat politikai okok miatt nem használja fel az emberiség, ez is tény.

    Ez a kedvenc szövegük azoknak, akik a civilizáció visszafejlesztésével akarják az emberiséget a szarba süllyeszteni. Hogy miért? Annak sokféle oka van.
    Nem mindent lehet megmagyarázni anyagi érdekekkel, bármilyen jelentős erőt képviselnek is az érdekek. De itt már sokszor ideológiákkal kell szembeszállni ha az utódaink élete fontos nekünk.

    Az, hogy miért és milyen eszközzel közlekedünk, egy állandóan visszatérő duma. És csak hajtogatják, hajtogatják a baromságokat: "ne autózzatok", miközben a már ezerszer elhangzott, leírt ellenérveket elhallgatják, mintha nem is lenne.
  • halgatyó #41
    Ezt a fórumot olvasgatva teljesen elhűltem. 600km/óra szél meg minusz 150fok...
    Erre mondják, hogy a nyomdafesték minden irtózatos baromságot kibír.

    Én meg azt mondom, hogy mindenki azonnal dobjon össze nekem fejenként néhány ezer forintocskát, nektek igazán semmiség, nekem meg milliárdokat jelentene...
    Különben áááááárvííííz lessszz és földrengés, meg minusz 200 fok!
    És természtesen járjatok gyalog, az való nektek barmok...

    No persze az előbbi bekezdés nem igaz, csak példa volt. De az értelem és erkölcs (tisztesség) színvonala pontosan annyi volt benne, mint ezeknek a civilizáció ellenes figuráknak a dumáiban.
  • szivar #40
    Erre élő példa Nagy-Britannia. A legutolsó jégkorszak óta 'billen' a sziget.
  • Nethyrrea #39
    párhuzam a globális felmelegedés és az egyre több hurrikán között.

    erre angolosan csak annyit mondanék: NO SHYT!

    spanyolviasz....
  • Gaillard #38
    Na persze nekünk már megint semmi közünk az éghajlat változáshoz:)

    Túl sokan és egyenlőre még többen leszünk túl nagy igényekkel a Földünkön, amelyeket a technikai fejlődéssel sem lehet egyenlőre ellensúlyozni.
    Sajnos az emberi mohóság és kényelem iránti áhítat ezt még erősíti is.
    Például senki sem kér olyant, hogy valaki napi 20 km-t gyalogoljon oda-vissza a munkahelyére v. az iskolába (mondjuk régen ez is belefért), de már az is felháborítja a kényelmes polgárokat, ha csak azt kérik tőlük, hogy ne autózzanak folyamatosan, főként városon belül, ahol a tömegközlekedéssel is sokkal gazdaságosabban lehetne megoldani az egy személyre jutó kibocsátás/fogyasztás kérdéskört, a légszennyezettségről már ne is beszéljek.

    Az biztos, hogy nem csak mi vagyunk felelősek és a Földünk évmilliárdok óta változik, de az egész biztos, hogy a földi időmértékben pillanatok alatt alakítottuk át a környezetünket a saját igényeinknek megfelelően. Most pár évtized (nem évszázad, évezred) alatt lezajló jelentős éghajlat változásokról van szó, amely összességében negatívan érinti az emberiséget, mert az alkalmazkodás csak bizonyos határokon belül lehetséges és annak a gyorsasága is kérdéses.

  • NEXUS6 #37
    Hát azért még lehetnek meglepetések! Az arktiszi, grönlandi jégtakaró több kilóméter vastag, mit csinál szerinted az alatta levő közetréteg, ha ez eltűnik róla. Valszeg elindul felfelé, ami azért nem kizárt hogy megnöveli a földrengések számát is! Ha csak a szomszédos lemezeket érinti a dolog akkor is Amerikában, Európában és Ausztráliában valszeg számottevően növekedni fog a földrengések száma.

    Az olvadás meg elég kiszámíthatatlan, 2050-re valszeg elolvad az északi sark-i jégsapka, ami szerencsére nem fog sem jelentős vízszint növekedéssel, sem a szárazföld mozgásával járni. A többi viszont nagyon is kérdőjeles dolog, lehet hogy 1-2 évtized lehet hogy 1-2 évszázad.