Dojcsák Dániel
Párhuzam a globális felmelegedés és a hurrikánok között
Az elmúlt években egyre több hurrikán érte el az Egyesült Államok partjait, és többek közt ezt is a globális felmelegedés számlájára írták - eddig feltételezések alapján. Most a tudósok bizonyítékokat találtak a megnövekedett számú hurrikánok és a klímaváltozás kapcsolatára.
A feljegyzések vizsgálatában a kutatók egészen 1855-ig mentek vissza, s arra a következtetésre jutottak, hogy az atlanti óceáni hurrikánok számának növekedése arányos az óceán felszínének hőmérsékletváltozásaival, így összefüggésben van a klímaváltozással. A következtetést a kritikusok azonnal megpróbálták megvétózni, azt mondva, hogy a korábbi mérések nem összehasonlíthatóak a mostaniakkal, hiszen 1970-től a műholdas technológiákkal nagyságrendekkel pontosabb adatokhoz jutottak. A tanulmány alkotói viszont azt állítják, nehéz megdönteni elméletüket.
"Ha csak a korábbi hibás méréseknek a szélső értékeit vesszük, még akkor is marad egy szignifikáns trend 1890-től, illetve a nagyobb hurrikánokra vonatkozó hasonló vonulat 1920-tól" - mondja Greg Holland és Peter Webster, a tanulmányért felelős két atmoszférakutató. Az adatokat nézve 1855 és 2005 között Webster és Holland arra a következtetésre jutott, hogy az évenkénti trópusi ciklonok száma megduplázódott, hiszen az előző század elején mindössze 6 darab keletkezett, míg az elmúlt évtizedben már 14. Sőt a növekedés még mostanra sem állt meg, hiszen a tengerfelszín hőmérséklete folyamatosan növekszik, ami feltételezi, hogy a közeljövőben az évenkénti 15-ös átlag normálisnak tekinthető majd.
További érdekesség, hogy globálisan a meleg tengerek területe megtriplázódott, azaz 44 millió négyzetkilométerről több, mint 116-ra nőtt a XX. század eleje óta. A két kutató szerint minden egyes tized Celsius foknyi melegedés a tengerfelszínen, egy újabb trópusi ciklon kialakulását jelentheti, illetve minden két tizedes növekedés egy újabb hurrikánt.
A tanulmányt kritizálók viszont megjegyzik, hogy habár valóban növekedett a tengeri viharok száma 1995 óta, de ezt ők inkább a tengeri áramlatok változásának számlájára írják a klímaváltozás helyett, arról nem is beszélve, hogy a ciklonok észlelésének technológiája olyannyira kifinomulttá vált, hogy mással ezt a trendet nem is érdemes magyarázni.
"2005-ben 27 nagyobb viharunk volt, a legtöbb amit valaha is mértek, de hat vagy hét közülük volt kifejezetten közép-atlanti területen" - jegyzi meg William Gray, meteorológus. A korábbi rekord 1933-tól állt 21 nagyobb viharral, bár akkoriban még nem volt sem műholdas, sem repülőgépes észlelés, így ezek a mérések abszolút értékben nem összehasonlíthatóak. Ennek ellenére a két atmoszférakutató kiáll az igaza mellett, és azt állítják, hogy a technikai ugrás előtt is maximum évente öt hurrikánt nem észleltek a megfigyelők. Ezeket a hibahatárokat pedig beleszámolták az elméletükbe.
Az ellentábor előrejelzései egyébként idénre korábban 17 vihart tartottak valószínűnek, ami ugyan egy átlag feletti jóslat, de előfordulhat szerintük, hogy év vége felé csökkenni fog ez a szám. Sőt, van esélye annak, hogy egy évtizeden belül egy globális lehűlés következik be, ami a klímaváltozáson vitatkozókat is lejegeli majd egy időre.
A szakértők abban viszont egyetértenek, hogy a természet változékonysága a fő felelős a változó intenzitású hurrikánokért, Holland és Webster mégis óvatosságra int, hiszen a viharok kialakulási helye trendszerűen megváltozott, így minél több vihar jön létre az egyenlítő környékén, annál kedvezőbb feltételeik lesznek egy hosszú és heves lefutásra. Ez pedig azt jelenti, hogy egyre több és egyre erősebb hurrikán fenyegeti majd az arra élőket.
A feljegyzések vizsgálatában a kutatók egészen 1855-ig mentek vissza, s arra a következtetésre jutottak, hogy az atlanti óceáni hurrikánok számának növekedése arányos az óceán felszínének hőmérsékletváltozásaival, így összefüggésben van a klímaváltozással. A következtetést a kritikusok azonnal megpróbálták megvétózni, azt mondva, hogy a korábbi mérések nem összehasonlíthatóak a mostaniakkal, hiszen 1970-től a műholdas technológiákkal nagyságrendekkel pontosabb adatokhoz jutottak. A tanulmány alkotói viszont azt állítják, nehéz megdönteni elméletüket.
"Ha csak a korábbi hibás méréseknek a szélső értékeit vesszük, még akkor is marad egy szignifikáns trend 1890-től, illetve a nagyobb hurrikánokra vonatkozó hasonló vonulat 1920-tól" - mondja Greg Holland és Peter Webster, a tanulmányért felelős két atmoszférakutató. Az adatokat nézve 1855 és 2005 között Webster és Holland arra a következtetésre jutott, hogy az évenkénti trópusi ciklonok száma megduplázódott, hiszen az előző század elején mindössze 6 darab keletkezett, míg az elmúlt évtizedben már 14. Sőt a növekedés még mostanra sem állt meg, hiszen a tengerfelszín hőmérséklete folyamatosan növekszik, ami feltételezi, hogy a közeljövőben az évenkénti 15-ös átlag normálisnak tekinthető majd.
További érdekesség, hogy globálisan a meleg tengerek területe megtriplázódott, azaz 44 millió négyzetkilométerről több, mint 116-ra nőtt a XX. század eleje óta. A két kutató szerint minden egyes tized Celsius foknyi melegedés a tengerfelszínen, egy újabb trópusi ciklon kialakulását jelentheti, illetve minden két tizedes növekedés egy újabb hurrikánt.
A tanulmányt kritizálók viszont megjegyzik, hogy habár valóban növekedett a tengeri viharok száma 1995 óta, de ezt ők inkább a tengeri áramlatok változásának számlájára írják a klímaváltozás helyett, arról nem is beszélve, hogy a ciklonok észlelésének technológiája olyannyira kifinomulttá vált, hogy mással ezt a trendet nem is érdemes magyarázni.
"2005-ben 27 nagyobb viharunk volt, a legtöbb amit valaha is mértek, de hat vagy hét közülük volt kifejezetten közép-atlanti területen" - jegyzi meg William Gray, meteorológus. A korábbi rekord 1933-tól állt 21 nagyobb viharral, bár akkoriban még nem volt sem műholdas, sem repülőgépes észlelés, így ezek a mérések abszolút értékben nem összehasonlíthatóak. Ennek ellenére a két atmoszférakutató kiáll az igaza mellett, és azt állítják, hogy a technikai ugrás előtt is maximum évente öt hurrikánt nem észleltek a megfigyelők. Ezeket a hibahatárokat pedig beleszámolták az elméletükbe.
Az ellentábor előrejelzései egyébként idénre korábban 17 vihart tartottak valószínűnek, ami ugyan egy átlag feletti jóslat, de előfordulhat szerintük, hogy év vége felé csökkenni fog ez a szám. Sőt, van esélye annak, hogy egy évtizeden belül egy globális lehűlés következik be, ami a klímaváltozáson vitatkozókat is lejegeli majd egy időre.
A szakértők abban viszont egyetértenek, hogy a természet változékonysága a fő felelős a változó intenzitású hurrikánokért, Holland és Webster mégis óvatosságra int, hiszen a viharok kialakulási helye trendszerűen megváltozott, így minél több vihar jön létre az egyenlítő környékén, annál kedvezőbb feltételeik lesznek egy hosszú és heves lefutásra. Ez pedig azt jelenti, hogy egyre több és egyre erősebb hurrikán fenyegeti majd az arra élőket.