SG.hu·
A klímaváltozást kutatja egy robotrepülő
Az elmúlt években rendkívül fontossá vált, hogy a kutatók bármikor megfigyelhessék a sarkvidéki jég olvadását és így következtethessenek a klímaváltozásra és a tengerszint emelkedésére.
Számos olyan jéggel borított területe van még a Földnek, amelyet a kutatók nem térképeztek fel. A Kansasi Egyetem munkatársai ezért fejlesztettek ki egy miniatűr robotrepülőgépet. Az eszköz részét képezi a távoli régiók minél gyorsabb feltérképezését szolgáló és a klímaváltozás hatásait kutató projektnek. A cél az volt, hogy ez a két feladat az emberi élet kockáztatása nélkül valósuljon meg.
Jelenleg számos olyan része van akár az Északi-sarknak és az Antarktisznak, amely fölé nem szívesen merészkednek a pilóták. Így érthető, hogy a robotrepülőgép jó megoldás lehet. "Az eszköz alkalmazásával csökkenthetjük a program költségeit és a lehetséges veszélyeket, valamint messzebb lévő területeket is feltérképezhetünk" - nyilatkozta Rick Hale, a Kansasi Egyetem professzora, a projekt vezetője. A legfontosabb, hogy a robotrepülőgép azon területek fölé is bemerészkedhet, ahová a pilóták már nem szívesen repülnek be - akár mélyrepülésben is. Ezenkívül elviseli a rendkívüli időjárási viszonyokat.
Az eszköz legfontosabb felszerelése egy 56 kilogramm súlyú radar, amely a jég fölött kilométerekről is képes a jeleit továbbítani a különböző frekvenciákon. A beérkező adatokat egy szoftver elemzi, így a kutatók pontos képet kaphatnak a felszín alatt megbúvó víz- és jégrétegekről, a jég vastagságáról, valamint a talajról. A felvételek alapján pontosan megállapítható, hogy hol húzódik a jég és hol a felszín határa és az is, hogy miként mozognak a gleccserek.
A fedélzeti rendszerek között három kommunikációs berendezés is van. Az első lehetővé teszi az operátor számára, hogy a távolból ellenőrizze a robotrepülőgép le- és felszállását. A második egy rádió, amely elsősorban az alapbázis közelében használható, míg a harmadik egy műholdas rendszer, amelynek a hatótávolsága 600 kilométer. A közel nyolc méter fesztávolságú szárnyakba egy jegesedésgátló rendszert építettek be, az elektronikai rendszerek számára pedig egy külön fűtőberendezés biztosítja a szükséges hőmérsékletet.
A Meridian nevű robotrepülőgép kifejlesztése, amelyet az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapja több mint kétmillió dollárral támogatott, részét képezi a Kansasi Egyetem Center for the Remote Sensing of Ice Sheets nevű programjának. A robotrepülőgép első éles bevetésére várhatóan jövő nyáron kerül majd sor Grönland fölött. Utána pedig a Meridian az Antarktisz felé veszi az irányt.
Számos olyan jéggel borított területe van még a Földnek, amelyet a kutatók nem térképeztek fel. A Kansasi Egyetem munkatársai ezért fejlesztettek ki egy miniatűr robotrepülőgépet. Az eszköz részét képezi a távoli régiók minél gyorsabb feltérképezését szolgáló és a klímaváltozás hatásait kutató projektnek. A cél az volt, hogy ez a két feladat az emberi élet kockáztatása nélkül valósuljon meg.
Jelenleg számos olyan része van akár az Északi-sarknak és az Antarktisznak, amely fölé nem szívesen merészkednek a pilóták. Így érthető, hogy a robotrepülőgép jó megoldás lehet. "Az eszköz alkalmazásával csökkenthetjük a program költségeit és a lehetséges veszélyeket, valamint messzebb lévő területeket is feltérképezhetünk" - nyilatkozta Rick Hale, a Kansasi Egyetem professzora, a projekt vezetője. A legfontosabb, hogy a robotrepülőgép azon területek fölé is bemerészkedhet, ahová a pilóták már nem szívesen repülnek be - akár mélyrepülésben is. Ezenkívül elviseli a rendkívüli időjárási viszonyokat.
Az eszköz legfontosabb felszerelése egy 56 kilogramm súlyú radar, amely a jég fölött kilométerekről is képes a jeleit továbbítani a különböző frekvenciákon. A beérkező adatokat egy szoftver elemzi, így a kutatók pontos képet kaphatnak a felszín alatt megbúvó víz- és jégrétegekről, a jég vastagságáról, valamint a talajról. A felvételek alapján pontosan megállapítható, hogy hol húzódik a jég és hol a felszín határa és az is, hogy miként mozognak a gleccserek.
A fedélzeti rendszerek között három kommunikációs berendezés is van. Az első lehetővé teszi az operátor számára, hogy a távolból ellenőrizze a robotrepülőgép le- és felszállását. A második egy rádió, amely elsősorban az alapbázis közelében használható, míg a harmadik egy műholdas rendszer, amelynek a hatótávolsága 600 kilométer. A közel nyolc méter fesztávolságú szárnyakba egy jegesedésgátló rendszert építettek be, az elektronikai rendszerek számára pedig egy külön fűtőberendezés biztosítja a szükséges hőmérsékletet.
A Meridian nevű robotrepülőgép kifejlesztése, amelyet az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapja több mint kétmillió dollárral támogatott, részét képezi a Kansasi Egyetem Center for the Remote Sensing of Ice Sheets nevű programjának. A robotrepülőgép első éles bevetésére várhatóan jövő nyáron kerül majd sor Grönland fölött. Utána pedig a Meridian az Antarktisz felé veszi az irányt.