Hunter
Az első kép az orosz-európai űrhajóról
Bemutatták az első hivatalos képet a Szojuz utódjául szánt orosz-európai űrhajóról. Az újrahasznosítható űrjármű a tervek szerint négy ember szállítását teszi majd lehetővé a Holdra, konkurenciát támasztva, vagy éppen alternatívát nyújtva az USA sokat vitatott Ares/Orion rendszerének.
A korábbi ember repülte űrkapszulákkal szemben az orosz-európai egységet nem fékezőernyők lassítják majd a visszatéréskor, hanem rakétái segítségével teszi le a földre az egységet. Az angliai Farnborough Airshow repülési szakkiállításon bemutatott első képet egy orosz űrrepülési író és grafikus, Anatolij Zak készítette el az orosz gyártó, RKK Energija által kiadott konstrukciós tervek alapján.
A kapszula több tekintetben is hasonlít az Egyesült Államok következő generációs űrhajójára, az Orionra. A 18-20 tonnás orosz-európai jármű hatfős legénységet tud alacsony földkörüli pályára eljuttatni, a Holdra pedig - mint a bevezetőben említettük - négyen utazhatnak vele. A kapszula egyik legszokatlanabb jellemvonása az alsó részén elhelyezkedő helyzetbeállító hajtómű és a leszállómű. Zak szerint ez a rendszer simább leszállásokat eredményez a Föld légkörébe való tüzes visszatérés után, mint amik a Szojuzok földet érését jellemezték.
Az Európai Űrügynökség (ESA) 2006-óta tárgyal az orosz Roszkozmosszal a Legénységi Űrszállítási Rendszer (CSTS) elkészítésében való együttműködésről. "Amennyiben az ESA és az orosz űrügynökség között létrejön a megállapodás, Európa fogja biztosítani az űrhajó kiszolgáló modulját" - nyilatkozott Zak a BBC-nek.
Talán nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a kiszolgáló modul, ami magába foglalja a hajtóműrendszert is, az európai Automata Szállító Jármű (ATV) által alkalmazott technikákat fogja alkalmazni, ami jelenleg a legmodernebb a szolgálatban álló űreszközök között. Az orosz fél biztosítja a kilövéshez szükséges eszközöket. Ez akár egy teljesen új kilövő jármű is lehet, de nem kizárt, hogy takarékossági és biztonsági okokból a már jól bevált Szojuz rendszert fogják módosítani, utóbbi azonban nem lesz elég erős egy Hold-küldetéshez.
Zak szerint az orosz fél egyik kikötése, hogy az Európával közös összes jövőbeli emberi űrrepülés Vostochnyból, az Amur keleti területén fejlesztés alatt álló új kozmodrómból induljon. Az orosz kormány 2018-ra tervezi az első kilövést az új űrkomplexumból, jelenleg minden Szojuz kilövés a kazahsztáni Bajkonurból indul. Ez azt jelentheti, hogy az új űrhajó is csak 10 év múlva repülhet, bár alternatívaként ott van Európa szintén jól beváltnak nevezhető Ariane 5 rakétája, ami a Francia Guyanában található Kourou űrkikötőből indul.
Ehhez azonban jelentős módosításokat kell végrehajtani Európa űrrepülőterén, ami magába foglalja az infrastruktúra szinte teljes átalakítását, mivel azt nem emberi űrrepülésekre tervezték. Márpedig űrhajósok esetében teljesen máshogy kell kezelni egy vészhelyzetet is, mint egy élettelen rakománynál. A szakértők szerint nagy a valószínűsége, hogy végül mindkét helyszín szerepet fog kapni az orosz-európai együttműködésben, ami az emberi űrrepülés mellett rakomány szállítását is magában foglalja.
Európa azonban akkor sem kerül kilátástalan helyzetbe, ha az oroszokkal való együttműködés meghiúsul, emlékezzünk csak az EADS Astrium májusban bemutatott emberi űrjárművére. Az "Evolution" az ATV továbbfejlesztett változata lenne, ami a fentebb elhangzottak alapján nagy részben az orosz-európai űrhajóra is igaz. Az EADS terveiben is az ATV navigációs és meghajtási rendszerét használnák, a legénységi részt pedig az eredeti teherhajó rakteréből alakítanák ki.
"Szerintem a fő irányvonal az európai és orosz űrügynökségek közötti egyezség, mindenképpen ez tekinthető az A-tervnek. Az EADS Atrium kezdeményezése a B-terv" - tette hozzá Zak. Mivel a Holdra szállás is szóba került, ez azt feltételezi, hogy új, a jelenlegieknél jóval erősebb rakétákra lesz szükség. "Ez a kérdés még nyitott, nincs döntés a továbblépésről" - mondta Zak.
Európa és Oroszország közös emberi űrrepülési tervei jóval 2006 előttre nyúlnak vissza. Eredetileg a Kliper közös fejlesztése volt a cél, ezt azonban több európai tagállam is megvétózta. Azóta a projekt teljes egészében leállt, bár voltak hírek, hogy az oroszok önerőből, más néven folytatják, de érdemben nem történt semmi. A CSTS terveit idén novemberben vitatják meg Európa űrminiszterei.
A korábbi ember repülte űrkapszulákkal szemben az orosz-európai egységet nem fékezőernyők lassítják majd a visszatéréskor, hanem rakétái segítségével teszi le a földre az egységet. Az angliai Farnborough Airshow repülési szakkiállításon bemutatott első képet egy orosz űrrepülési író és grafikus, Anatolij Zak készítette el az orosz gyártó, RKK Energija által kiadott konstrukciós tervek alapján.
A kapszula több tekintetben is hasonlít az Egyesült Államok következő generációs űrhajójára, az Orionra. A 18-20 tonnás orosz-európai jármű hatfős legénységet tud alacsony földkörüli pályára eljuttatni, a Holdra pedig - mint a bevezetőben említettük - négyen utazhatnak vele. A kapszula egyik legszokatlanabb jellemvonása az alsó részén elhelyezkedő helyzetbeállító hajtómű és a leszállómű. Zak szerint ez a rendszer simább leszállásokat eredményez a Föld légkörébe való tüzes visszatérés után, mint amik a Szojuzok földet érését jellemezték.
Az Európai Űrügynökség (ESA) 2006-óta tárgyal az orosz Roszkozmosszal a Legénységi Űrszállítási Rendszer (CSTS) elkészítésében való együttműködésről. "Amennyiben az ESA és az orosz űrügynökség között létrejön a megállapodás, Európa fogja biztosítani az űrhajó kiszolgáló modulját" - nyilatkozott Zak a BBC-nek.
Talán nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a kiszolgáló modul, ami magába foglalja a hajtóműrendszert is, az európai Automata Szállító Jármű (ATV) által alkalmazott technikákat fogja alkalmazni, ami jelenleg a legmodernebb a szolgálatban álló űreszközök között. Az orosz fél biztosítja a kilövéshez szükséges eszközöket. Ez akár egy teljesen új kilövő jármű is lehet, de nem kizárt, hogy takarékossági és biztonsági okokból a már jól bevált Szojuz rendszert fogják módosítani, utóbbi azonban nem lesz elég erős egy Hold-küldetéshez.
Zak szerint az orosz fél egyik kikötése, hogy az Európával közös összes jövőbeli emberi űrrepülés Vostochnyból, az Amur keleti területén fejlesztés alatt álló új kozmodrómból induljon. Az orosz kormány 2018-ra tervezi az első kilövést az új űrkomplexumból, jelenleg minden Szojuz kilövés a kazahsztáni Bajkonurból indul. Ez azt jelentheti, hogy az új űrhajó is csak 10 év múlva repülhet, bár alternatívaként ott van Európa szintén jól beváltnak nevezhető Ariane 5 rakétája, ami a Francia Guyanában található Kourou űrkikötőből indul.
Ehhez azonban jelentős módosításokat kell végrehajtani Európa űrrepülőterén, ami magába foglalja az infrastruktúra szinte teljes átalakítását, mivel azt nem emberi űrrepülésekre tervezték. Márpedig űrhajósok esetében teljesen máshogy kell kezelni egy vészhelyzetet is, mint egy élettelen rakománynál. A szakértők szerint nagy a valószínűsége, hogy végül mindkét helyszín szerepet fog kapni az orosz-európai együttműködésben, ami az emberi űrrepülés mellett rakomány szállítását is magában foglalja.
Európa azonban akkor sem kerül kilátástalan helyzetbe, ha az oroszokkal való együttműködés meghiúsul, emlékezzünk csak az EADS Astrium májusban bemutatott emberi űrjárművére. Az "Evolution" az ATV továbbfejlesztett változata lenne, ami a fentebb elhangzottak alapján nagy részben az orosz-európai űrhajóra is igaz. Az EADS terveiben is az ATV navigációs és meghajtási rendszerét használnák, a legénységi részt pedig az eredeti teherhajó rakteréből alakítanák ki."Szerintem a fő irányvonal az európai és orosz űrügynökségek közötti egyezség, mindenképpen ez tekinthető az A-tervnek. Az EADS Atrium kezdeményezése a B-terv" - tette hozzá Zak. Mivel a Holdra szállás is szóba került, ez azt feltételezi, hogy új, a jelenlegieknél jóval erősebb rakétákra lesz szükség. "Ez a kérdés még nyitott, nincs döntés a továbblépésről" - mondta Zak.
Európa és Oroszország közös emberi űrrepülési tervei jóval 2006 előttre nyúlnak vissza. Eredetileg a Kliper közös fejlesztése volt a cél, ezt azonban több európai tagállam is megvétózta. Azóta a projekt teljes egészében leállt, bár voltak hírek, hogy az oroszok önerőből, más néven folytatják, de érdemben nem történt semmi. A CSTS terveit idén novemberben vitatják meg Európa űrminiszterei.
Ez kurva jó!
