Hunter
Kérdéses a Szojuzok megbízhatósága
A héten visszatért három űrhajósnak elég kellemetlen élménye volt, a Szojuz TMA-11 kapszulával megtapasztalhatták, mivel kellett megküzdeniük az első űrutazóknak.
Április 19-én a Nemzetközi Űrállomásról visszatérő orosz kapszula, fedélzetén az első dél-koreai űrhajóssal, Ji Szo-Jonnal, az orosz Jurij Malencsenkóval és az állomás leköszönő parancsnokával, Peggy Whitsonnal, váratlanul "ballisztikus visszatérési módba" kapcsolt. A ballisztikus visszatérés kizárólag a légköri erőkkel lassítja az űrhajót és akár a földi gravitációs erők tízszerese is hathat a legénységre. "8,2 G-t láttam a mérőműszeren... elég drámai volt" - mondta Whitson egy interjúban. "A gravitáció jelenleg nem tartozik a kedvenceim közé, a 8 G pedig különösen nem, de nem tartott túl sokáig, az ernyők beüzemelése rendben zajlott, a becsapódás... nem volt olyan rossz, mint vártam"
A legénység Csillagvárosban, a leszállást követő intejún. Itt már lenyugodtak a kedélyek.
Ez a visszatérési mód az amerikai Mercury és a szovjet Vosztok űrhajóknál általánosnak számított, a modern űrhajóknál azonban már a végső megoldásnak számít. A Szojuz kapszulák kialakítása is lehetővé teszi, hogy némi aerodinamikai felhajtóerő lépjen be a visszaérkezéskor, ami egy lassabb, kevésbé rázós leszállást biztosít. "Természetesen jobban szerettünk volna egy szabványos visszatérést, a ballisztikus mód azonban olyasvalami, amit már ismerünk és viszonylag nyugodtak vagyunk" - nyilatkozott John Petty, a NASA Johnson Űrközpontjának szóvivője.
A kapszula ereszkedése során a moszkvai irányítóközpont munkatársai állítólag fél órára nyomát vesztették az érkező űrjárműnek, így azt sem tudták, hogy a Szojuz üzemmódot váltott, ami nem csak a nyaktörő ereszkedést eredményezte, de a várt leszállóhelyétől is 475 kilométerrel távolabb ért földet. Az űrhajósok meglepetésére nem repülőmérnökök és az orvosi csapat tagjai segítették ki őket a járműből, hanem a csodálkozó helyi lakosok, akiknek a földjeik mellett pottyant le az elszenesedett külső burkolatú kapszula.
Korántsem ez az első alkalom, hogy egy Szojuz kapszula ehhez a visszatérési módhoz folyamodott volna, 2003-ban, illetve legutóbb tavaly októberben is történt ilyen eset, melyeket szoftver- és hardverhibáknak tulajdonítottak. A mostani eset okait még jelenleg is vizsgálják. A gondok a kapszula leválásakor kezdődtek, ami a legutóbbi repülésnél is jelentkezett, megkérdőjelezve az összeszerelés minőségét és az űrhajó általános megbízhatóságát.
A modulokat robbanótöltetek választják el egymástól, a mostani visszatéréskor azonban az alsó meghajtó modul láthatóan nem vált le a kívánt időben, ezért a kapszula nem a szokásos állásában lépett be a légkörbe. A nem kívánt modul végül leszakadt, ami ilyen esetekben szintén normálisnak számít. A NASA várakozó állásponton van a Szojuzokkal kapcsolatban, az ügynökség űrműveleti igazgatója, Bill Gerstenmaier védelmébe is vette orosz kollégáit, mondván, a kérdést megfelelő alapossággal kezelik. A következő Szojuz kilövésre október 12-én kerül sor.
Április 19-én a Nemzetközi Űrállomásról visszatérő orosz kapszula, fedélzetén az első dél-koreai űrhajóssal, Ji Szo-Jonnal, az orosz Jurij Malencsenkóval és az állomás leköszönő parancsnokával, Peggy Whitsonnal, váratlanul "ballisztikus visszatérési módba" kapcsolt. A ballisztikus visszatérés kizárólag a légköri erőkkel lassítja az űrhajót és akár a földi gravitációs erők tízszerese is hathat a legénységre. "8,2 G-t láttam a mérőműszeren... elég drámai volt" - mondta Whitson egy interjúban. "A gravitáció jelenleg nem tartozik a kedvenceim közé, a 8 G pedig különösen nem, de nem tartott túl sokáig, az ernyők beüzemelése rendben zajlott, a becsapódás... nem volt olyan rossz, mint vártam"
A legénység Csillagvárosban, a leszállást követő intejún. Itt már lenyugodtak a kedélyek.
Ez a visszatérési mód az amerikai Mercury és a szovjet Vosztok űrhajóknál általánosnak számított, a modern űrhajóknál azonban már a végső megoldásnak számít. A Szojuz kapszulák kialakítása is lehetővé teszi, hogy némi aerodinamikai felhajtóerő lépjen be a visszaérkezéskor, ami egy lassabb, kevésbé rázós leszállást biztosít. "Természetesen jobban szerettünk volna egy szabványos visszatérést, a ballisztikus mód azonban olyasvalami, amit már ismerünk és viszonylag nyugodtak vagyunk" - nyilatkozott John Petty, a NASA Johnson Űrközpontjának szóvivője.
A kapszula ereszkedése során a moszkvai irányítóközpont munkatársai állítólag fél órára nyomát vesztették az érkező űrjárműnek, így azt sem tudták, hogy a Szojuz üzemmódot váltott, ami nem csak a nyaktörő ereszkedést eredményezte, de a várt leszállóhelyétől is 475 kilométerrel távolabb ért földet. Az űrhajósok meglepetésére nem repülőmérnökök és az orvosi csapat tagjai segítették ki őket a járműből, hanem a csodálkozó helyi lakosok, akiknek a földjeik mellett pottyant le az elszenesedett külső burkolatú kapszula.
Korántsem ez az első alkalom, hogy egy Szojuz kapszula ehhez a visszatérési módhoz folyamodott volna, 2003-ban, illetve legutóbb tavaly októberben is történt ilyen eset, melyeket szoftver- és hardverhibáknak tulajdonítottak. A mostani eset okait még jelenleg is vizsgálják. A gondok a kapszula leválásakor kezdődtek, ami a legutóbbi repülésnél is jelentkezett, megkérdőjelezve az összeszerelés minőségét és az űrhajó általános megbízhatóságát.
A modulokat robbanótöltetek választják el egymástól, a mostani visszatéréskor azonban az alsó meghajtó modul láthatóan nem vált le a kívánt időben, ezért a kapszula nem a szokásos állásában lépett be a légkörbe. A nem kívánt modul végül leszakadt, ami ilyen esetekben szintén normálisnak számít. A NASA várakozó állásponton van a Szojuzokkal kapcsolatban, az ügynökség űrműveleti igazgatója, Bill Gerstenmaier védelmébe is vette orosz kollégáit, mondván, a kérdést megfelelő alapossággal kezelik. A következő Szojuz kilövésre október 12-én kerül sor.