56
-
Epikurosz #56 Önök kérték - örök érték! -
#55
Kezdjenek csak el a kínaiak a Hold felé nyúlkálni, lesz egyből nagy nyüzsgés a NASA-nál is. -
adenozin3p #54 Űrtrabant... :D -
#53
Nem feltétlenül a hőpajzs maga a felfújható, hanem egy fékező aerodinamikai felület, ami hatékonyan növelheti a fékező erőt, miközben az űrjárműnek nem kellene nagyobbnak lennie. Amúgy a 2010 Űrodüsszeia c. filmben is használtak valami ilyesmit. -
L3zl13 #52 Milyen felfújható hőpajzsról beszélsz?
A marsjáró küldiknél normál szilárd hőpajzs volt (az Aeroshell alsó része).
Majd miután ez levállt, az utosó szakaszban fújódott csak fel a légzsák. -
#51
LOOOL 
Ez kurva jó!
-
#50
Ami akkor szekrenynyi volt, most meg 2-3mm3 az megse ekvivalens, ez utobbi ugyanis szarramegy a kozmikus sugarzastol, mig az elso vigan dolgozik.. :P -
#49
tulajdonképpen a Rolls-Royce és a Ferrari is egy szekér, amire rászerelték a kor színvonalának megfelelő cuccokat. de azér lovakat már ne nagyon fogj be eléjük, meg mosni se akarj egy Lunohod vájlingjában :) -
Epikurosz #48 Apolló? Hol? -
trogi #47 Csak annyit fűznék hozzá a listához, hogy volt egy Apollo-7-es küldetés is, ahol személyzettel Föld körül próbálták ki az űrhajót.
Az Apollo-8 esetében pedig annyit, hogy ez volt az első Hold körüli emberes űrrepülés.
Csak a vájt fülüek értik, hogy mit is jelent az, hogy egy Apolló egy Saturn-V tetejin csücsül. :-) -
kvp #46 Ehhez kepest a nasa 30 evvel kesobb fogott egy ciposdobozt, raszerelte a kor szinvonalanak megfelelo cuccokat es kuldott belole parat a marsra. Nem igazan erzekelheto tul nagy fejlodes a holdraszallas ota... -
Epikurosz #45 Jópofa ez a Lunokhod "rover". Gyakorlatilag fogtak egy vájlingot, és rászerelték a kor színvonalának megfelelő cuccokat. -
kvp #44 "Akkoriban nem gondolták volna, hogy kényszerűségből a kapszulás űrhajó formát kell visszahozniuk. Az Orion tervezésénél például a nulláról kellett mindent kezdeniük, mert nem maradtak tervrajzaik az Apolló űrhajóról. Így a mérnökök egy múzeumi Apolló példányt vizsgáltak meg, hogy milyen megoldásokat alkalmaztak akkoriban."
Ez nem teljesen igaz, mivel a nasa online anyagai kozott megvan az eredeti apollo rendszer legtobb tervrajza, bar eleg rondan scannelt formaban. Az eredeti naviagcios szoftvert peldaul meg le lehet forditani, es meglepo modon kompatibilis hardvert is talaltam hozza. (bar azota szekrenymeretrol osszement 2x3 mm-esre, de ugyanugy mukodik)
A holdraszallas dokumentumairol csak annyit erdemes megnezni, hogy ha Ausztraliaban ket radioteleszkoppal sikerult fogni az eredeti jelet (ok jatszottak at amerikaba), akkor valoszinuleg tenyleg megtortent. (van rola kezikameras filmfelvetel is, sokkal jobb minosegben mint az alacsonyfelbontasu tv felvetel) Ha meg valakinek van egy tavcsove barmikor megnezheti a lezeres jelzotukroket, hogy ott vannak-e meg. (tudosok idonkent szoktak, poenbol ramernek a Fold-Hold tavolsagra, hogy valtozik-e)
"Most olvasom, hogy az első holdraszálásban résztvett Buzz Aldrin megszegte a titoktartási fogadalmát és elismerte, hogy találkoztak idegen járművekkel sőt lényekkel is a Holdon."
Ez igy kacsa. Bar az igaz, hogy abban az idoben az oroszoknak arrafele volt par taviranyitasu holdjarojuk, de ki hinne hogy ufo ha ez szembejonne vele?
"Hát jó lenne már egy Enterprise is, de egyelőre egy Eagle-lel is megelégednék az Alfaholdbázisból!"
Egyelore amit a kapszulak helyett legolcsobban ossze lehetne hozni, az egy kis konnyuszerkezetes urrepulo lenne, magaslegkori szuperszonikus inditassal es a visszateresehez felfujhato hopajzzsal. Ez utobbi tobbe kevesbe bevalt a marsjaroknal is, tehat valoszinuleg jo lenne emberes urrepulesre is.
Ezekkel lehetne kezdeni valamit:
http://en.wikipedia.org/wiki/North_American_X-15
http://en.wikipedia.org/wiki/Pegasus_rocket
A pegasus-t a mai napig hasznaljak es fel tonnat azert ez is elvisz. Reszben Burt Rutan tervezte, aki a space ship one-t is. Egy embert meg ez elbirna, foleg ha a visszatero hopajzs a fent is emlitett felfujhato kivitel. Csak oda-vissza utra lenne alkalmas es csak urruhaban utazva, de ha van egy urallomas ahol ki lehet kotni, akkor mas nem is nagyon kell. Ugyanez a raketa kb. negyszeres meretben mar rendesen hasznalhato is lenne. (kb. 2 tonna teherbirassal, 2x4 meteres hengeres kabinnal) -
Epikurosz #43 Ennyi? -
#42
LOL -
Alfa Of NS #41 Irán megirigyelte az amerikai és európai űrsikereket, ezért úgy döntött, hogy ő is beszáll az űrversenybe saját űrhajójával:
![]()
Természetesen az urándúsításhoz hasonlóan ezt is békés célokra fogja felhasználni. -
#40
Nem hittem, hogy 1 is volt...azt csak "megelőlegeztem" nekik bónuszba. :)
De a viccet félretéve, ember nélküli Holdraszállás biztosan volt...nem is kétlem.
Nem akar valaki 20 millió dollárt?
Támogatja a holdraszállást a Google -
#39
Igy mar mas, errol az elmeletrol en is hallottam, de nem hiszem h komoly infod lenne a temaval kapcsolatban, hiszen az elobb meg azt hitted 1 volt.. h ki mit hisz el feltetelek nelkul arrol meg nem erdemes beszelgetni. -
#38
Bocs eltévesztettem, szerintem nem is volt 1x-sem Holdraszállás...legalábbis olyan amikor az amcsik kiugráltak azűrkabinbó' és rugták a port. :)
Google-val erre is találni egy csomó elméletet...de ez az én véleményem, ennyi. Az igazság odaát van... :)
pl.: Link
Valódi Holdraszállás
Link -
#37
Nézd Pinninfarinát csak példaként hoztam. Én nagyon bírom a legtöbb formatervét, a lényeg az az előző postomban ott van. Ami pedig a +1 embert illeti, az baromira megtérülhet ekkora anyagiak között és olyan figyelem mellett, mint ami az űrkutatásra irányul. Egy ilyen szintű mérnök a borításon 3-4 helyre tesz egy-egy apró hajlatot és máris egész másképp néz ki az egész.
Bár még egyszer mondom, nekem úgy tűnik, hogy a cikkben vázolt gépnek már adtak valamelyeset a formatervére is, tehát lehet, hogy alkalmazzák azt, amit mondtam. -
#36
Az elfogadottabb űreszközre a politikus is könnyebben ad pénzt. És adott mennyiségű pénz is pozitívabban hat a politikusra, ha azzal elfogadottabb, amit csinál. -
#35
Őööö izé. Ahhoz azért nem tűnik túl nagynak ez a szerkezet, hogy egy Mars utazásban eltöltsenek benne jó pár hónapot. Nem tudom mennyire lenne alkalmas leszálló egységként alkalmazni a a Marson, valszeg semennyire. A Holdon meg nincs légkör szal ott se tud leszállni. Ergo ez gyak egy a Földre visszatérő atmoszférikus fékezésre kialakítitott visszatérő egység, amit kibővítettek annyival, hogy max Hold körüli utazásig még viszonylag kényelmesen el lehet benne tölteni pár napot.
A Marsra elcipelni, meg visszahozni viszont fölösleges lenne. Ergo ez a kapszulás koncepció, akár ez vagy az Orion nyilvánvalóan önmagában nem alkalmas arra, hogy a Holdnál távolabb menjünk vele.
Az űrrepülő koncepció annyival fejlettebb, hogy elvileg egy többször felhasználható a légkörben komoly manőverezésre képes járműről lenne szó, de távolabbi célpontokig azt is felesleges elcipelni. Az űrrepülő ugye nem csak egy formatervezett kavicsként tér vissza a légkörbe, hanem repülőtérre szál le és így nem kell az űrhajósok után kutatást szevezni a tajgába, a sivatagba, vagy az óceánba. -
#34
Jah ez telleg gaz. Honnan gyutte, tanyaru? Ok, nem mindenki tudja h tobbszor is jartak a Holdon, de mindenki nem is ir ilyen faszsagot, hanem megnezik a wikit, google-t, v kerdeznek..
Tenyleg, honnan vetted h csak 1x volt holdraszallas? -
#33
jah vagom mit mondsz, de minden atalakitas ami pusztan esztetikai (raadasul szubjektiv, h kinek mi a szep ugye) az a funkcionalitas rovasara megy megha minimalisan is. Itt pedig nem lehet jatszani mert bszott nagy love. Erteem?
Egy Pininfarina, aki qrva okos formatervezo meg stb, talan az aerodinamikaba beleasta magat, de megse konyit az asztronautikahoz (v a szerkezettannak sem azt a reszet vagja) ami elengedhetetlen meg akkor is, ha pl csak azt akarjuk, h leerkezesnel kinyiljon 1 kis amcsizaszlo..
Igaz h teamekben dolgoznak a hasonlo projekteken, viszont az luxus lenne fizetni plusz 1 embert, aki neha odabofogi h ha meghajlitanank azt a panelt, akkor jobban nezne ki. :D Vagy tegyunk az x modulra szenszalas boritast, majd lakkozzuk be gyongyhazfennyel.. amikor a lakkreteg, sot a boritas is felesleges, vagyis csak hibaforras. A boritolemezek, az aranyfolia, a fuvokak kivezetonyilasa mind, 100%ban a legjobb funcionalitas jegyeben olyanok, amilyenek.
A kozeli jovo leendo vevoinek, meg nem szempont a "szepseg" meg legutolsosorban sem. (Gondolhatod h az amerikai kongresszusban v a kinai komcsipartban a megbizhatosag es a gazdasagossag mellett nincs ilyen kitetel. Kesobb ha elterjed a polgari hasznalatban, akarcsak a tomegkozlekedes szekcioban, mar lesz szerepe az esztetikanak a jarmuvek kulsejen is.
Egyebkent en dupla versenycsikkal szeretnek 1 sajat gepsarkanyt. ;) -
Stray #32 "Barátom", mielőtt írásra vetemedsz, tájékozódj!!
Sorszám Küldetés Indítás dátuma Megjegyzés
SA-501 Apollo–4 1967. november 9. Első próbarepülés
SA-502 Apollo–6 1968. április 4. Második próbarepülés
SA-503 Apollo–8 1968. december 12. A Saturn-5 első repülése emberekkel
SA-504 Apollo–9 1969. március 3. A holdkomp Föld körüli tesztelése
SA-505 Apollo–10 1969. május 18. Az holdkomp Hold körüli tesztelése
SA-506 Apollo–11 1969. július 16. Az első holdraszállás
SA-507 Apollo–12 1969. november 14. Holdraszállás
SA-508 Apollo–13 1970. április 11. Sikertelen holdraszállási kísérlet
SA-509 Apollo–14 1971. január 31. Holdraszállás
SA-510 Apollo–15 1971. július 26. Holdraszállás
SA-511 Apollo–16 1972. április 16. Holdraszállás
SA-512 Apollo–17 1972. december 6. Az utolsó holdraszállás
SA-513 Skylab-1 1973. május 14. A Skylab űrállomás pályára állítása
SA-514 Használatlan
SA-515 Használatlan
-
HunGripen #31 Hát amennyire én tudom, az USA talán még vesztett is néhány évet az űrsikókkal. Ne értsen félre senki tényleg korszak alkotó megoldás volt egy repülőgépként leszálló többször használatos űrrepülőgép megépítése, de nem igazán tervezték nagyobb távolságok leküzdésére. Amennyire én tudom erre ma inkább megfelelnek az efféle(kabinos) megoldások, esetleg majd egy az űrben megépített nagyobb űrhajó, amit már esetleg nukleáris meghajtással is ellátnának(de ez szerintem még legalább 30-50 év).
Jó lenne ha tényleg összejönne vagy a közös európai-orosz vagy egy sima európai emberes űrhajó megépítése. -
#30
Az űrkutatás jelenleg nagyjából állami monopólium. Tök felesleges a nagyobb támogatottság, mert annyi valósul meg amennyit a vezetők jónak látnak. Nem az űrkutatásnak kell a nagyobb támogatottság, az ő szemükben, hanem a politikusoknak. Ennek meg eszköze a médiaeseménnyé degradált emberes űrrepülés.
Másrészt, ha sci-fi meg összeesküvés elmélet szintjére akarjuk vinni a dolgokat, akkor szerintem a polgári űripar/űrtevékenység egyszerűen tudatosan van központilag befékezve.
Mi kőbaltás barbárok egyelőre rezervátumba vagyunk zárva, és ha nem vesszük ezt tudomásul, akkor lehet hogy nagyobb bajt hozunk a fejunkre annál, mint amit amúgy mi egymás baxogatásával össze tudunk hozni. -
#29
Nem vonom kétségbe, de arra akartam célozni, hogy a formatervezésben ha picit többet adnának a külcsínyre (ezt az említett tervezőiroda elég jól csinálja szvsz.), akkor világszerte többre becsülnék ezeket a ketyeréket. Ez pedig segíthetné az űrkutatást. Ennél a gépnél már mintha picit adtak volna erre is, de korábban gyakorlatilag az ipari formatervezés érvényesült, mindent a célnak, semmit a szemnek. Pedig, ahogy írtam, ha elfogadottabbak az eszközök, akkor többen is támogatják őket és az gyorsíthatja az űrkutatást. -
#28
Az a nehéz az huszonegynéhány tonna, a méretes meg 5-6 méter átmérő. S mindez 500-700 millió USD indításonként. Marha drága. Ennyiből két rakettya is indítható, igaz nincs hozzá robotkar, meg nagy média felhajtás. A MIR-t sem űrrepülők építették, még is elkészült. -
Masakari #27 nem vagyok nagyravágyó... 
1 Daedalus-al megelégszek(Csillagkapu)
de tényleg szar látni hogy gyakorlatilag 0 a fejlődés..xD najó nem 0 de rohat lassú..lehet 100-200 évvel később kéne megszületnem:D -
Epikurosz #26 Ne legyünk buták!
Az űrsikló olyan nehéz és méretes cuccokat vitt fel az ISS-re, amelyeket holmi rakétával nem tudtak volna felvinni.
Most utólag könnyű okoskodni. -
#25
Senki nem állítja be úgy, hogy ez az egyetlen ésszerű út. Csak momentán ez a legelérhetőbb. Aztán majd ha lesznek új anyagok, új ismeretek, lesz verseny, meg erdekeltség a fejlődésre és jó adag bátorság belevágni az újba, akkor létrehoznak majd fejlettebb, gazdaságosabb eszközöket is.
-
#24
A végül megvalósított űrrepülőgép az akkoribana legolcsóbban megépíthető eszköz volt, aminek minden más mutatója rosszabb volt a lehetséges alternatívák közül: gazdaságosság, újrafelhasználhatóság és sajna biztonság szempontjából is.
Egyértelmű, hogy leggazdaságosabb egy olyan hordozó eszköz lenne, ami a légkör oxigénjén + aerodinamikus felhajtóerőt használ fel. Gyak egy óriás szállítógépet kéne építeni, vagy csak a már meglevőket felhasználni, esetleg egy ilyennel az űrrepülőt felvontatni megfelelő magasságra.
Ez a kapszulás dolog arra jó, ha kis ráfordítással akarunk nem túl sok dolgot elérni, de túlzás lenne most úgy beállítani, mint az egyetlen ésszerű megoldást az űrutazásra. -
#23
Igazából próbálkoztak ilyen-olyan ürrepülő megoldásokkal (hiperszónikus X-tervezetek, meg Venturestar) csak ezek mind kudarcba, pénz- vagy szándék hiányba fulladtak vagy technológiai falba ütköztek.
Akkoriban nem gondolták volna, hogy kényszerűségből a kapszulás űrhajó formát kell visszahozniuk. Az Orion tervezésénél például a nulláról kellett mindent kezdeniük, mert nem maradtak tervrajzaik az Apolló űrhajóról. Így a mérnökök egy múzeumi Apolló példányt vizsgáltak meg, hogy milyen megoldásokat alkalmaztak akkoriban.
A pénz meg ment el a drága SpaceShuttle-re, ami soha nem létt igazán újrafelhasználható hordozó eszköz, mert alkatrészek sokaságát kellett minden repüléskor kicserélni. (viszont ez jó dolog az iparnak) -
#22
Most olvasom, hogy az első holdraszálásban résztvett Buzz Aldrin megszegte a titoktartási fogadalmát és elismerte, hogy találkoztak idegen járművekkel sőt lényekkel is a Holdon.
Hát jó lenne már egy Enterprise is, de egyelőre egy Eagle-lel is megelégednék az Alfaholdbázisból!;))) -
#21
Igen csdak az a bajom, hogy az űrsikló feltalálása, létrehozása és alkalmazása óta a NASA semmi fejlesztést nem tette az ürrepülés terén. Márpedig ez nem volt hanem kb 30 éve. Amit meg most fejlesztenek a holdra szállás ürügyén az minden csak nem fejlődés. -
#20
Természetesen fékezőernyőt használ a légkörben, a hajtómű csak a leges legvégén lép működésbe, hogy finoman érjen földet. Legalább is két másik cikkben ez van.
Pluskast: Az amcsik ilyen módon pumpálnak pénzeket a hitech iparjukba. Így adnak munkát több ezer mérnöknek, és mentenek meg hitech vállalatokat. Nem akarják, hogy az a nagy szellemi kapacítás, amit létrehoztak az űrverseny idején, csak úgy szétszéledjen Kínába, Európába, vagy Indiába. Ez az én véleményem, de szoktam tévedni.
Masakari: Az űrrepülő is egy doboz volt, csak egy kicsit nagyobb, sokkal drágább, és az esetek 80%-ban ez tökéletesen feleslegesen. -
#19
Mit szeretnél? Enterprise E-t?
-
#18
Mondjuk ebben az egészben az az abszúrd, hogy az ESA meg a ruszkik ugyanott tartanak ahol az amcsik. Namost ha jól tudom azért a NSA-nak több jut a lecsóba mint ennek a 2 űrügynökségnek. Csak én látom rosszúl, hogy a NASA-nál nem stimmel valami?? 
-
kicsibicska #17 Namégegyszer okostónik.
A fékezőernyós olcsóbb-e? És ha nem, akkor miért nem?
