Berta Sándor
Ruha beépített egészségügyi monitorral
A Svájci Elektronikai és Mikrotechnológiai Központ (CSEM) kutatói más európai intézmények és cégek munkatársaival közösen olyan megoldást fejlesztettek ki, amely egy ruha viselőjének akár egyetlen izzadságcseppjéből megállapítja az illető egészségügyi állapotát.
A Biotex konzorcium által felügyelt program szakított a korábbi projektekben alkalmazott módszerekkel. A szakemberek ugyanis eddig elsősorban az emberek fiziológiai értékeinek (testhőmérséklet, szívfrekvencia stb.) figyelésére összpontosítottak. A CSEM tudósai próbálkoztak először a világon azzal, hogy az emberi szervezet biokémiai jelzéseit elemezzék ki. Kísérletüket végül siker koronázta.
"A ruhákban elhelyezhető szenzorok képesek összegyűjteni az izzadságcseppeket és a rendszer akár egyetlen mintából is megmondja, hogy az adott személy szervezetében mennyi kálium, klorid és nátrium található. Ezeknek az elektrolitoknak a mérése lehetővé teszi, hogy a szakemberek bepillantást nyerhessenek az illető szervezetének anyagcseréjébe. A kapott értékek referenciamintákkal való összehasonlítása után pedig kimutatható, hogy a személy túlterhelte-e a szervezetét vagy túl nagy stressznek volt kitéve. A Biotex-program lényege, hogy a hagyományos mérési rendszereken túl új eljárásokat találjunk. Az elektrolitok mellett a szenzorok mérik és ellenőrzik a pH-értékeket, a pulzust, az izzadságvezető képességet és a szervezet oxigéntelítettségét" - jelentette ki Jean Luprano, a CSEM projektkoordinátora.
Maga a megoldás kémiai mintavevő rétege minimum 12, maximum 25 négyzetcentiméter felületű és nem okoz elváltozásokat a ruhában, azok utána ugyanúgy hordhatók, moshatók stb. Luprano és kollégái két célcsoporton akarják tesztelni a módszert: túlsúlyos gyerekeken és cukorbetegeken. A rendszer nem csak az önellenőrzésben segíthet, hanem a szakembereknek is jobb és pontosabb adatokat juttat.
A következő két hétben várhatóan tíz vállalkozó kedvű kísérleti alanyon tesztelik a Biotex-szenzorokat. Az emberek hátán helyezik el az érzékelőket, majd ezután különböző mozgási gyakorlatokat, például futópadon való futást stb. fognak végezni. Az orvosok eközben folyamatosan figyelik majd az értékeket. A megoldásnak köszönhetően Luprano szerint jobban és pontosabban megállapítható lenne a cukorbetegeknél a valódi kórkép és felderíthetők lennének az anyagcsere-folyamatok.
Jelenleg a prototípust még kábelek kötik össze a számítógéppel, azonban a közeljövőben várhatóan már digitális kijelzőkön, akár egy mobiltelefon képernyőjén is leolvashatók lesznek a szenzor által mért adatok. A felhasználók pedig akár SMS-ben is figyelmeztetést kaphatnának, hogy túl stresszes munkát vagy más tevékenységet végeznek, és pihenjenek.
A Biotex konzorcium által felügyelt program szakított a korábbi projektekben alkalmazott módszerekkel. A szakemberek ugyanis eddig elsősorban az emberek fiziológiai értékeinek (testhőmérséklet, szívfrekvencia stb.) figyelésére összpontosítottak. A CSEM tudósai próbálkoztak először a világon azzal, hogy az emberi szervezet biokémiai jelzéseit elemezzék ki. Kísérletüket végül siker koronázta.
"A ruhákban elhelyezhető szenzorok képesek összegyűjteni az izzadságcseppeket és a rendszer akár egyetlen mintából is megmondja, hogy az adott személy szervezetében mennyi kálium, klorid és nátrium található. Ezeknek az elektrolitoknak a mérése lehetővé teszi, hogy a szakemberek bepillantást nyerhessenek az illető szervezetének anyagcseréjébe. A kapott értékek referenciamintákkal való összehasonlítása után pedig kimutatható, hogy a személy túlterhelte-e a szervezetét vagy túl nagy stressznek volt kitéve. A Biotex-program lényege, hogy a hagyományos mérési rendszereken túl új eljárásokat találjunk. Az elektrolitok mellett a szenzorok mérik és ellenőrzik a pH-értékeket, a pulzust, az izzadságvezető képességet és a szervezet oxigéntelítettségét" - jelentette ki Jean Luprano, a CSEM projektkoordinátora.
Maga a megoldás kémiai mintavevő rétege minimum 12, maximum 25 négyzetcentiméter felületű és nem okoz elváltozásokat a ruhában, azok utána ugyanúgy hordhatók, moshatók stb. Luprano és kollégái két célcsoporton akarják tesztelni a módszert: túlsúlyos gyerekeken és cukorbetegeken. A rendszer nem csak az önellenőrzésben segíthet, hanem a szakembereknek is jobb és pontosabb adatokat juttat.
A következő két hétben várhatóan tíz vállalkozó kedvű kísérleti alanyon tesztelik a Biotex-szenzorokat. Az emberek hátán helyezik el az érzékelőket, majd ezután különböző mozgási gyakorlatokat, például futópadon való futást stb. fognak végezni. Az orvosok eközben folyamatosan figyelik majd az értékeket. A megoldásnak köszönhetően Luprano szerint jobban és pontosabban megállapítható lenne a cukorbetegeknél a valódi kórkép és felderíthetők lennének az anyagcsere-folyamatok.
Jelenleg a prototípust még kábelek kötik össze a számítógéppel, azonban a közeljövőben várhatóan már digitális kijelzőkön, akár egy mobiltelefon képernyőjén is leolvashatók lesznek a szenzor által mért adatok. A felhasználók pedig akár SMS-ben is figyelmeztetést kaphatnának, hogy túl stresszes munkát vagy más tevékenységet végeznek, és pihenjenek.