Hunter

Hibernáció kén-hidrogénnel

Ha a testhőmérséklet 30 Celsius alá csökken, az megzavarhatja a szív ritmusát. A metabolizmus azonban úgy tűnik lelassítható kén-hidrogén belélegzésével is.

Egy három éves Mars expedíciónál aligha számít, milyen jó viszonyban vagyunk űrhajós társainkkal, egy ilyen hosszan tartó összezártság a legjobb kapcsolatokat is alaposan próbára teszi. Ez pedig nem is az első számú probléma, ami miatt a szakértők szerint a legénységnek célszerű lenne a hibernáció állapotában eltöltenie a jövő hosszú távú űrutazásait.

Hatalmas költség és hely kellene - maradjunk a Mars utazásnál - három évre elegendő élelem, oxigén és széndioxid tisztítóberendezések szállítására, hogy csak a túléléshez szükséges alapdolgokról beszéljünk, meg sem említve a vizelet és a fekália feldolgozásának nehézségeit.

A Harvard Egyetem orvosi karának aneszteziológus professzora, Warren Zapol szerint a legjobb lenne mindezt kiküszöbölni, aminek az egyik módja lehetne a legénység kabinjának hirtelen lehűtése. Ha azonban a testhőmérséklet 30 Celsius alá csökken, az megzavarhatja a szív ritmusát. A másik lehetőség Zapol szerint az igen kellemetlen szagú gáz, hidrogén-szulfid, vagy kén-hidrogén belélegzése lenne. Kollégáival az Anesthesiology Journal hasábjain számol be a záptojás és a mocsaras területek által létrehozott gáz egereken megfigyelt élettani hatásairól. A kén-hidrogén a vizsgálatok szerint a véráramlás megállítása nélkül lassítja le a metabolizmust.

"Az egerek nem alszanak, ha megpiszkáljuk őket, akkor reagálnak" - magyarázta Zapol a Discovery News-nak. "Nem tudom belülről nézve milyen érzés lehet, talán olyan, mintha egy lassított világban élnénk"

A hibernációs módszerek egészséges embereken, vagy éppen az űrhajósokon való kipróbálását számos kérdés megválaszolásának és több évnyi kutató munkának kell még megelőznie, az eljárásoknak azonban lehet egy másik, korábban bevethető alkalmazási területe, a traumás sérülések, amikor a balesetet szenvedő élete forog kockán. "A harctéri sérülések hatvan százaléka végződik halállal, mivel a harcmezőn nem állnak rendelkezésre az ellátáshoz szükséges vérkészítmények és egyéb folyadékok, ezért mire egy kórházba érnek a sebesülttel addigra már halott, vagy olyan súlyos állapotba került, ahonnan nincs visszaút" - mondta Zapol. "Ha a trauma korai szakaszában sikerülne lefagyasztani vagy leállítani a sérült szerveit, akkor az ütőerek, vagy más sérült területek stabilizálása után újraindíthatnánk a szervezetet"

A sürgősségi eseteket ellátók korábban már próbálkoztak a test hűtésével, azonban a hatékony testhőmérséklet eléréséhez annyi jégre, vagy hideg vízre van szükség, hogy a technika egyszerűen kivitelezhetetlen, különösen egy harci övezetben, éppen ezért lenne hatékony egy gáz halmazállapotú anyag.

Zapol állatkísérleteiben az egerek metabolikus értékei, mint az oxigénfogyasztás és a széndioxid kibocsátás a gáz belélegzése után már 10 perccel erőteljesen lecsökkentek. Az állapot egészen addig fennmaradt, amíg a gázt adagolták a rágcsálóknak, a normál állapotba való visszatéréshez is mindössze 30 percre volt szükségük. Az egerek szívverése közel a felére csökkent a gáz belélegzése alatt, anélkül, hogy jelentősebb változás állt volna be vérnyomásukban vagy a szívverésük erősségében.

A légzés szintén lecsökkent, a véroxigénszintben azonban nem történt változás, ami arra utal, hogy a létfontosságú szervek az eljárás alkalmazásával nincsenek ki téve az oxigénhiány esetében fellépő veszélyeknek, állítja a kutatás.

Következő lépésként nagyobb állatokon is elvégzik a kísérleteken, az újabb alanyok valószínűleg bárányok lesznek.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • bvalek2 #173
    Kepler törvényeiben nincs is említve tömeg. Talán a Newton-féle gravitációs erőtörvényre gondolsz. Természetesen kölcsönösen egymást vonzzák a testek, ez benne van a képletben. De newtoni pontosságnál nem befolyásolja a pályát, hogy a Földről vagy egy űrhajóról van szó. A Nap egyszerűen ekkora bazi nagy
  • dronkZero #172
    De egyébként tökfelesleges a szócséplés, ki kéne nyitni egy könyvet, vagy akár egy wikipediát, és utánanézni. Hamar rájönnél, hogy hol a hiba a gondolatmenetedben, ha már nekünk nem hiszel...
  • dronkZero #171
    Alapfeltevéseidben tévedsz.

    A Föld és a Hold _közös_tömegközéppontja_ kering a Nap körül. Külön külön a pályájuk "hullámos" az egymás körüli keringésük következtében. (Még ha ez a Föld szempontjából annyira nem is érzékelhető.)

    "a gravitációs gyorsulással függ össze, mivel az egyformán hat bármekkora is a tömeg..."
    "És az egyik ebből a szabadesés..."

    Felejtsd már el a szabadesést! A gravitációs gyorsulás, amiről te beszélsz, az csak a Földfelszín közvetlen közelében vehető állandónak. A szabadesés is csak itt van értelmezve, asztrofizikában _nincs_ilyen_fogalom_.

    És nem, még mindig nem két sebesség eredője a pálya. _EGY_ sebességvektor és _EGY_ gyorsulásvektor (ha a többi bolygó és csillag hatását elhanyagoljuk). A sebességvektor érintő irányú a pályához képest, a gyorsulásvektor erre pont merőleges, a Nap felé mutat.
  • Epikurosz #170
    Na, ja, de a pálya kialakulásakor számít nem csak a központi csillag tömege, hanem a bolygóé is. Ez benne van Kepler törvényeiben is.
  • toto66 #169
    Nos ha igaz, hogy a Föld éppen olyan sebességgel kering a Nap körül mint monjuk a Hold (leszámítva hogy az a Földkörül is kering), akkor azt a megállapítást tehetjük, hogy ez a gravitációs gyorsulással függ össze, mivel az egyformán hat bármekkora is a tömeg...
    És akkor itt a bizonyíték, hogy mégis kétirányú sebesség eredője a pálya!
    És az egyik ebből a szabadesés...
  • bvalek2 #168
    Indoklás?
  • willcox #167
    Nem sérülne semmi. Másrészt a #166-ban már magad is cáfolod.
  • bvalek2 #166
    Erre mondják a németek, hogy jól összehasonlítottad az almát a naranccsal. Gravitációs kéttest-probléma, vagy Kepler-probléma a neve a dolognak. A keringő test tömege elhanyagolható a központi égitestéhez képest, mint pl. a Föld tömege és a kavics tömege egyaránt elhanyagolható a Napéhoz képest. Egyébként az űrhajókban sem lenne súlytalanság, ha igazad lenne, mert az űrhajót másképpen vonzaná a Föld mint az űrhajóst, hiszen más a tömegük. Ezért az űrhajó egyik oldalához tapadnának az űrhajósok, mert más pályán "mozgatná" őket a Föld mint az űrhajót. Persze ettől lenne egy eredő erő az űrhajón belül, csak úgy magától gyorsulna energiabevitel nélkül, erről álmodik Egely Gyuri, csak sajna nem így van.

    Ha akkora tömeget választasz, ami megmozgatja a Napot, akkor a közös tömegközéppont körül keringenek. És képzeld, olyan pályákon, amik csak a távolságtól függenek, és a közös tömegtől, nem az egyes keringő test tömegétől, ez itt a lényeg.
  • bvalek2 #165
    Mert tegyük fel, hogy egy X tömegű tégla kering a Nap körül. Mi lenne ha keringés közben kettéfűrészelnénk? Kapnánk két X/2 tömegű féltéglát. Ha valóban függene a keringő test tömegétől a keringés pályája, akkor amint kettévágtuk a téglát, irányt váltanának a darabjai, csak úgy maguktól. Akkor is, ha nem adtunk nekik kezdőlökést, vagyis sérülne a lendületmegmaradás és az energiamegmaradás elve. Továbbá miért különbözne ez a helyzet attól, hogy a két féltégla össze van tapadva? Szóval a pálya nem függhet a keringő test tömegétől, csak a Napétól.

    Nem én találtam ki, ez egy történelmi érvelés, nem tudom kitől származik, lehet hogy Newton.
  • willcox #164
    Egészen jól belegondoltam, és azért írtam azt, amit írtam. Próbáljuk meg extrém esettel bizonyítani, hogy inkább te tévedsz. Ha az öklömnyi kő helyére mondjuk egy 10-szeres naptömeget képzelünk, akkor is igaz lenne? Mert a tömeg nem számít? Ugye, hogy nem igaz?