Hunter
Elkészült a kiberkéz prototípusa
Elkészült az európai Cyberhand projekt egyik fő eleme, egy mesterséges kéz, amit majdan - ahogy azt a projekt neve is sejteti - az idegrendszerhez drótoznak.
Ezzel lehetővé teszik, hogy a kézbe épített szenzorok által vett jelzések eljussanak az agyba, majd az agy utasításai visszajussanak a kéz mechanikájához. Az EU IST (Információs Társadalmi Technológiák) programja által finanszírozott tervezetben német, spanyol, olasz és dán kutatók vesznek részt, munkájukat az olasz Paolo Dario professzor és kolléganője, a kéz kifejlesztését vezető Maria Chiara Carrozza professzor koordinálja.
Az ötujjú, teljesen érzővé tett kéz-prototípus szabadsági fokainak száma 16, amit hat parányi motor munkája tett lehetővé. A mozgás mellett nagy hangsúlyt fektettek az érzékelésre is, a kéz beépített szenzoraival a megérintett tárgy érdessége és a hőmérséklete mellett hővezető képességét is érzékeli.
Mind az öt ujj tagolt és egy-egy motor szolgálja az ujjpercek egymástól független hajlítását. A műkéz egyik fő újdonsága a többi ujjal szembeállítható hüvelykujj, ami a hagyományos műkezeknél jóval hatékonyabb fogási műveletek végrehajtását eredményezi. A hatodik motor a hüvelykujj pozicionálását végzi. Hasonlóan a valódi kézhez, melyben egy izom meghúz egy inat az ínhüvelyben, a CYBERHAND ujjaiban az inakat helyettesítő kábelek egy teflonhüvelyen keresztül futnak, amit izmok helyett a fentebb említett DC motorok húznak meg. A tőpercet, a középső és végső ujjpercet, azaz az ujjpercek közötti csontokat mind ugyanaz az ín mozgatja, így egyfajta önadaptív fogást kapunk, ami a CYBERHAND alapvető jellemvonása, mivel csak korlátozott számú vezérlőjel áll a felhasználó akaratlagos irányításának rendelkezésére. Mindennek az a lényege, hogy kevesebb erőfeszítés kelljen a napi tevékenységek során a kéz irányításához.
A prototípus hosszirányú izmon belüli elektródákat (LIFE) használ a kéz és az idegrendszer csatlakoztatásához, melyeket feltehetően egy új, nagyobb teljesítményű, és az emberek számára kisebb beavatkozással járó elektródatípus, az úgynevezett vékony hártyás LIFE fog felváltani.
A projekt következő lépcsőfoka az elkészített prototípus kipróbálása embereken. Jelenleg a kutatók megpróbálják összegyűjteni az összes lehetséges orvosi és etikai kérdést, amit egy ilyen implantátum felvethet. A tervezetnek sikerült egy klinikai partnert is találnia, melynek helyi etikai bizottsága már áldását adta a CYBERHAND rendszer klinikai jóváhagyási procedúráira, ami 2006-ban veheti kezdetét. Több cég már érdeklődését fejezte ki a rendszer kereskedelembe való bevezetésére, mindazonáltal még legalább öt, de inkább nyolc évre lesz szükség, mire az eszköz túljut az összes szükséges eljáráson.
Ezzel lehetővé teszik, hogy a kézbe épített szenzorok által vett jelzések eljussanak az agyba, majd az agy utasításai visszajussanak a kéz mechanikájához. Az EU IST (Információs Társadalmi Technológiák) programja által finanszírozott tervezetben német, spanyol, olasz és dán kutatók vesznek részt, munkájukat az olasz Paolo Dario professzor és kolléganője, a kéz kifejlesztését vezető Maria Chiara Carrozza professzor koordinálja.
Az ötujjú, teljesen érzővé tett kéz-prototípus szabadsági fokainak száma 16, amit hat parányi motor munkája tett lehetővé. A mozgás mellett nagy hangsúlyt fektettek az érzékelésre is, a kéz beépített szenzoraival a megérintett tárgy érdessége és a hőmérséklete mellett hővezető képességét is érzékeli.
Mind az öt ujj tagolt és egy-egy motor szolgálja az ujjpercek egymástól független hajlítását. A műkéz egyik fő újdonsága a többi ujjal szembeállítható hüvelykujj, ami a hagyományos műkezeknél jóval hatékonyabb fogási műveletek végrehajtását eredményezi. A hatodik motor a hüvelykujj pozicionálását végzi. Hasonlóan a valódi kézhez, melyben egy izom meghúz egy inat az ínhüvelyben, a CYBERHAND ujjaiban az inakat helyettesítő kábelek egy teflonhüvelyen keresztül futnak, amit izmok helyett a fentebb említett DC motorok húznak meg. A tőpercet, a középső és végső ujjpercet, azaz az ujjpercek közötti csontokat mind ugyanaz az ín mozgatja, így egyfajta önadaptív fogást kapunk, ami a CYBERHAND alapvető jellemvonása, mivel csak korlátozott számú vezérlőjel áll a felhasználó akaratlagos irányításának rendelkezésére. Mindennek az a lényege, hogy kevesebb erőfeszítés kelljen a napi tevékenységek során a kéz irányításához.
A prototípus hosszirányú izmon belüli elektródákat (LIFE) használ a kéz és az idegrendszer csatlakoztatásához, melyeket feltehetően egy új, nagyobb teljesítményű, és az emberek számára kisebb beavatkozással járó elektródatípus, az úgynevezett vékony hártyás LIFE fog felváltani.A projekt következő lépcsőfoka az elkészített prototípus kipróbálása embereken. Jelenleg a kutatók megpróbálják összegyűjteni az összes lehetséges orvosi és etikai kérdést, amit egy ilyen implantátum felvethet. A tervezetnek sikerült egy klinikai partnert is találnia, melynek helyi etikai bizottsága már áldását adta a CYBERHAND rendszer klinikai jóváhagyási procedúráira, ami 2006-ban veheti kezdetét. Több cég már érdeklődését fejezte ki a rendszer kereskedelembe való bevezetésére, mindazonáltal még legalább öt, de inkább nyolc évre lesz szükség, mire az eszköz túljut az összes szükséges eljáráson.
