Hunter
Egy lépéssel közelebb a hosszú élethez
Számos tanulmány mutatta már ki, hogy a súlyos kalóriamegvonás észlelhetően megnöveli a legtöbb faj élettartamát. Egyedül az okokra nem sikerült fényt deríteni. Most azonban egy amerikai kutatás végre talált egy olyan gént, ami bizonyíthatóan hozzájárul a szokatlan hatáshoz.
A kalóriabevitel csökkentésének élethosszabbító tulajdonságait először az 1930-as években ismerték fel, amikor kiderült, hogy a szigorú diétára fogott laboratóriumi rágcsálók túlélik jól táplált társaikat. Azóta a hatást számos organizmusnál figyelték meg az élesztőtől a legyeken át, egészen a kutyákig. Hogy az emberre milyen hatása van a kalóriabevitel körülbelül 60%-kal történő csökkentése, az jelenleg még messze nem egyértelmű, azonban ennek a diétának is akadnak követői.
A Nature-ben publikált kutatás a Salk Biológiai Tanulmányok Intézetének nevéhez fűződik, melynek tudósai Andrew Dillin professzor vezetésével hengeresférgeken végeztek kísérleteket, melyek kimutatták a pha-4 jelű gén kulcsfontosságú szerepét.
A fenti gének eltávolításával az elvileg élethosszabbító diéta semmilyen hatást nem ért el, viszont a normálisnál magasabbra emelt szintek fokozták a diétán tartott férgek élettartamát.
A pha-4 és a hozzá kapcsolódó reakció felfedezésével végre sikerült genetikai bizonyítékot szerezni a kalóriacsökkentés és a növekedő élettartam közötti párhuzamra, és bár a tanulmányt férgeken végezték el, a felfedezés más fajok számára is fontos lehet. Az emlősök, beleértve az embert is, hordoznak a pha-4-hez nagyon hasonló géneket, magyarázta Dillin professzor.
A szóban forgó gének kulcsfontosságúak a fejlődésben, majd az élet későbbi szakaszaiban a glucagon nevű, a vércukorszintet kontrolláló egyik hormon szabályozásában.
A tudósok szerint a kalóriamegvonással kapcsolatos élethosszabbító hatás valószínűleg a táplálékban szegény idők átvészelését szolgálhatja a férgek esetében. A Salk Intézet következő lépésként más fajoknál is megkísérli beazonosítani a gént. Ha ez a kapocs az embereknél létezik, akkor olyan új gyógyszerek jelenhetnek meg idővel, melyek a kalória megvonás hatásait imitálva előidézhetik az élethosszabbító hatást, anélkül, hogy fel kellene adnunk megszokott étrendünket.
A szakértők szerint elég nehéz megjövendölni, hogy a férgeknél megfigyelt párhuzam az emlősökre is levetíthető lesz-e, akik jóval összetettebbek Dillin kísérleti alanyainál.
A kalóriabevitel csökkentésének élethosszabbító tulajdonságait először az 1930-as években ismerték fel, amikor kiderült, hogy a szigorú diétára fogott laboratóriumi rágcsálók túlélik jól táplált társaikat. Azóta a hatást számos organizmusnál figyelték meg az élesztőtől a legyeken át, egészen a kutyákig. Hogy az emberre milyen hatása van a kalóriabevitel körülbelül 60%-kal történő csökkentése, az jelenleg még messze nem egyértelmű, azonban ennek a diétának is akadnak követői.
A Nature-ben publikált kutatás a Salk Biológiai Tanulmányok Intézetének nevéhez fűződik, melynek tudósai Andrew Dillin professzor vezetésével hengeresférgeken végeztek kísérleteket, melyek kimutatták a pha-4 jelű gén kulcsfontosságú szerepét.
A fenti gének eltávolításával az elvileg élethosszabbító diéta semmilyen hatást nem ért el, viszont a normálisnál magasabbra emelt szintek fokozták a diétán tartott férgek élettartamát.A pha-4 és a hozzá kapcsolódó reakció felfedezésével végre sikerült genetikai bizonyítékot szerezni a kalóriacsökkentés és a növekedő élettartam közötti párhuzamra, és bár a tanulmányt férgeken végezték el, a felfedezés más fajok számára is fontos lehet. Az emlősök, beleértve az embert is, hordoznak a pha-4-hez nagyon hasonló géneket, magyarázta Dillin professzor.
A szóban forgó gének kulcsfontosságúak a fejlődésben, majd az élet későbbi szakaszaiban a glucagon nevű, a vércukorszintet kontrolláló egyik hormon szabályozásában.
A tudósok szerint a kalóriamegvonással kapcsolatos élethosszabbító hatás valószínűleg a táplálékban szegény idők átvészelését szolgálhatja a férgek esetében. A Salk Intézet következő lépésként más fajoknál is megkísérli beazonosítani a gént. Ha ez a kapocs az embereknél létezik, akkor olyan új gyógyszerek jelenhetnek meg idővel, melyek a kalória megvonás hatásait imitálva előidézhetik az élethosszabbító hatást, anélkül, hogy fel kellene adnunk megszokott étrendünket.
A szakértők szerint elég nehéz megjövendölni, hogy a férgeknél megfigyelt párhuzam az emlősökre is levetíthető lesz-e, akik jóval összetettebbek Dillin kísérleti alanyainál.