Hunter
Embereken tesztelik a vérpótlót
Több évtizednyi klinikai kudarc és etikai vitasorozat után 2008-ban végre eljöhet a mesterséges vér ideje. Legalábbis ebben reménykedik a dallasi HemoBioTech.
Az amerikai cég bejelentése szerint előállított egy vérpótlót, a HemoTechet, ami biztonságosabb a konkurens termékeknél. A tervek szerint a mesterséges vért először Indiában, majd az év második felében az Egyesült Államokban is kipróbálják sebészeti beavatkozásoknál.
Akárcsak a legtöbb eddigi vérpótlót, melyeket arra az esetre fejlesztettek ki, hogy a beteget életben tudják tartani, amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő donor vér, a HemoTech is a tehénvérből kinyert oxigénszállító hemoglobin egy válfaján alapul. A hemoglobin molekulát kémiai módszerekkel kötik össze, erre azért van szükség, mert a szabad hemoglobin végzetes lehet a szervezet számára, ugyanis hajlamos a vércsatornák összehúzására, korlátozva a véráramlást.
Az eljárás tehát nem egyszerű, ezt bizonyítja, hogy számos korábbi vérpótló kísérletnél a készítményt kapó betegek nagyobb arányban haláloztak el, mint a sóoldatot kapó kontrollcsoport tagjai, jelezve, hogy még mindig nem oldódott meg a probléma.
A HemoBioTech állítása szerint nekik már sikerült túllépniük a gondokon, méghozzá a hemoglobin molekulák adenosine-nal történő összekapcsolásával. Az adenosine egy értágító molekula, amit eredetileg a Texas Egyetemen fejlesztettek ki. Elsőként a HemoBioTech tesztelte még 1991-ben sarlósejtes vérszegénységben szenvedő zairei gyerekeken. Az adenosine tágította az ereket, nem mutatkozott vesekárosodás, nem okozott gyulladást, sőt elsegítette új vérsejtek termelődését, nyilatkozott Arthur Bollon, a cég elnöke. Azóta több állatkísérlet és a laboratóriumi teszt is alátámasztotta a hatást, állítja a cég.
A területen dolgozó kutatók a hangzatos szavak ellenére nem hisznek abban, hogy az új vérkészítmény jobban fog teljesíteni, mint a többi hasonló készítmény. "Annyi nagyszerű elme bukott már el a művér alkalmazása előtt tornyosuló akadályokon" - hangoztatja John Hess, a Maryland Egyetem Gyógyászati Központjában működő vérbank igazgatója, aki példaként a Baxter International 1989-es esetét hozta fel.
Az illinoisi cég egy többmillió dolláros programot szakított félbe, miután vérpótlójuk, a HemAssist egy kísérlete során a befogadók 46%-a meghalt, szemben a kontrollcsoport 17%-ával. Egy másik, ennél jóval közelebb eső eset a bíróságon végződött, miután egy másik illinoisi cég, a Northfield Laboratories eszméletlen traumás betegeken próbálta ki termékét, a PolyHeme-et, akik nem tudtak ellentmondani a "kezelésnek".
Az amerikai cég bejelentése szerint előállított egy vérpótlót, a HemoTechet, ami biztonságosabb a konkurens termékeknél. A tervek szerint a mesterséges vért először Indiában, majd az év második felében az Egyesült Államokban is kipróbálják sebészeti beavatkozásoknál.
Akárcsak a legtöbb eddigi vérpótlót, melyeket arra az esetre fejlesztettek ki, hogy a beteget életben tudják tartani, amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő donor vér, a HemoTech is a tehénvérből kinyert oxigénszállító hemoglobin egy válfaján alapul. A hemoglobin molekulát kémiai módszerekkel kötik össze, erre azért van szükség, mert a szabad hemoglobin végzetes lehet a szervezet számára, ugyanis hajlamos a vércsatornák összehúzására, korlátozva a véráramlást.
Az eljárás tehát nem egyszerű, ezt bizonyítja, hogy számos korábbi vérpótló kísérletnél a készítményt kapó betegek nagyobb arányban haláloztak el, mint a sóoldatot kapó kontrollcsoport tagjai, jelezve, hogy még mindig nem oldódott meg a probléma.
A HemoBioTech állítása szerint nekik már sikerült túllépniük a gondokon, méghozzá a hemoglobin molekulák adenosine-nal történő összekapcsolásával. Az adenosine egy értágító molekula, amit eredetileg a Texas Egyetemen fejlesztettek ki. Elsőként a HemoBioTech tesztelte még 1991-ben sarlósejtes vérszegénységben szenvedő zairei gyerekeken. Az adenosine tágította az ereket, nem mutatkozott vesekárosodás, nem okozott gyulladást, sőt elsegítette új vérsejtek termelődését, nyilatkozott Arthur Bollon, a cég elnöke. Azóta több állatkísérlet és a laboratóriumi teszt is alátámasztotta a hatást, állítja a cég.A területen dolgozó kutatók a hangzatos szavak ellenére nem hisznek abban, hogy az új vérkészítmény jobban fog teljesíteni, mint a többi hasonló készítmény. "Annyi nagyszerű elme bukott már el a művér alkalmazása előtt tornyosuló akadályokon" - hangoztatja John Hess, a Maryland Egyetem Gyógyászati Központjában működő vérbank igazgatója, aki példaként a Baxter International 1989-es esetét hozta fel.
Az illinoisi cég egy többmillió dolláros programot szakított félbe, miután vérpótlójuk, a HemAssist egy kísérlete során a befogadók 46%-a meghalt, szemben a kontrollcsoport 17%-ával. Egy másik, ennél jóval közelebb eső eset a bíróságon végződött, miután egy másik illinoisi cég, a Northfield Laboratories eszméletlen traumás betegeken próbálta ki termékét, a PolyHeme-et, akik nem tudtak ellentmondani a "kezelésnek".
