Nagyon valószínű, hogy az Atlantis űrsikló kilövése körül kialakult problémák miatt elhalasztják a Hubble űrtávcső idei évre kiírt szerviz küldetését, nyilatkozott a NASA egyik vezetője.

Az első Föld körüli pályán keringő távcsövet, ami 1990-ben forradalmasította a csillagászatot, augusztusban látogatná meg az Atlantis, hogy legénysége elvégezze a további működéshez szükséges javításokat, és jelentős modernizálásokat eszközöljön a rohamos ütemben öregedő űrteleszkópon. Az űrsikló december óta húzódó, üzemanyagrendszerrel kapcsolatos technikai problémái azonban minden bizonnyal kihatással lesznek az augusztusi műveletre is, közölte az űrügynökség igazgatóhelyettese, Alan Stern.

"Minden a mostani és a szerviz küldetések közötti repülések függvénye" - hangzottak Stern szavai egy telefonos konferencián, melyben hangsúlyozta, hogy jelenleg a biztonság az elsődleges szempont. A december óta veszteglő küldetés az európai Colombus űrlaboratóriumot juttatná el a Nemzetközi Űrállomásra, ami jelen állás szerint leghamarabb január 24-én, de valószínűbb, hogy csak februárban indulhat útjára. A szervíz küldetésig még két űrsikló missziónak kell lezajlania, mindkettő a japán Kibo laboratórium elemeit szállítja az állomásra.


Az első repülés szintén februárra esne, a második pedig áprilisra van betervezve, azonban arra még nem volt példa, hogy egy hónapban két űrsikló repülést is levezényeltek volna, így várhatóan leghamarabb októberben startolhat el a negyedik szervíz küldetés. A NASA köztudottan az űrállomás befejezését tekinti a legfontosabbnak, aminek a határideje 2010., ekkor vonul nyugdíjba a megmaradt három űrsikló is.

Pedig a Hubble nem akármilyen felújítást kapna, az eseményt pedig egy IMAX kamera is rögzítené egy 2010-ben bemutatandó mozifilm számára. A szervíz küldetés az eddigieknél sokkal erőteljesebb képességekkel ruházná fel az űrtávcsövet. A tervezet szerint a javítás és a modernizálás öt űrsétával zajlana le, melyek során az űrhajósok új stabilizáló giroszkópokkal, akkukkal, hőszigetelő takarókkal látnák el a Hubble-t, ezzel biztosítva, hogy ne legyen kihagyás az utód, a James Webb űrtávcső érkezéséig, amit 2013-ban egy Ariane 5 juttat el a világűrbe.

A szervíz küldetés megpróbálja életre kelteni a Hubble legnagyobb felbontású kameráját, az ACS-t (Advanced Camera for Surveys), ami 2007 januárjában ment tönkre, valamint a 2004 óta működésképtelen ultraibolya spektrumban dolgozó STIS-t (Space Telescope Imaging Spectrograph), ami a távoli galaxisok összetételét és távolságát segített meghatározni. Ilyen finom elektronikai javításokat a korábbi missziókon még soha nem próbáltak kivitelezni, ezért is előzi meg fokozott várakozás a munkálatokat, amik jókora kihívásnak ígérkeznek a vaskos űrruhákban.

Két új műszer is beépítésre kerül. Az egyik a WFC3 (Wide Field Camera 3), amivel a Hubble a korábbiaknál jóval távolabbra nézhet vissza a múltba, egészen a korai univerzumig, hogy mindössze 400 millió évvel az ősrobbanás utáni világot tárja a csillagászok elé. A másik műszer a COS (Cosmic Origins Spectrograph) a nagyon távoli, halvány objektumok, mint a kvazárok ultraibolya spektrumát határozza meg. Ez jóval messzebbre tud tekinteni az STIS-nél, bár utóbbi részletesebb spektrum kinyerésére alkalmas.


A felújítás után a Hubble ereje elvileg nem kevesebb, mint kilencvenszeresére nőne, állítják a csillagászok. Ezt az értéket a régi és az új műszerek kombinációja adja, tehát a leállt eszközök javítása is nagyon fontos lenne. Utóbbihoz több tucat apró csavart kell eltávolítani majd visszahelyezni, áramköri lapokat kell kicserélni, melyekhez a fémrétegek átvágásával lehet csak hozzáférni. Ez éles széleket eredményez, ami különösen veszélyes az űrruhákra nézve. Az ACS esetében a műszer elhelyezkedése miatt nem is láthatók a csavarok.

John Grunsfeld, a NASA vezető űrsétás asztronautája elmondta, korábban még soha nem kísérleteztek hasonló műveletekkel, ezért jelenleg egy speciális laboratóriumban, egy súlytalanságot imitáló hatalmas víztartályban gyakorolják a finom mozzanatokat, az eredmények pedig kifejezetten biztatók, legalábbis ebben a közegben. Grunsfeld nem a biztonságra esküszik. "Még mindig hiszek a Hubble-ben és a program még mindig érdemes arra, hogy kockáztassam érte az életemet, és tudom, hogy a legénység másik hat tagja is ugyanígy áll hozzá" - mondta.