Hunter
A Hubble készíti elő az aszteroidalátogatást
Július 7-én indul a NASA Dawn küldetése a Mars és a Jupiter között elnyúló aszteroida-övbe, ahol a szonda két objektum, a Ceres és a Vesta körül is pályára fog állni.
A küldetés útvonalának megtervezésében a Hubble űrteleszkóp segíti a csillagászokat. A Dawn 4 évnyi utazást követően éri el elsőként a Vestát, melyet 2011-ben közelít meg. Miután elvégezte megfigyeléseit, továbbáll a törpebolygó minősítést kapott Cereshez, ami körül 2015-ben állhat pályára.
A Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti bolygóformálásából visszamaradt anyagok egyik lerakóhelyeként szolgáló aszteroida-övben legalább 100 000 objektum lakik. A Dawn lesz az első szonda, ami két célpont körül is pályára áll, emellett elsőként látogat meg egy törpebolygót, melyből a Naprendszerben - a Nemzetközi Csillagászati Szövetség 2006-os határozata szerint - jelenleg három található. A Ceres ugyanolyan gömbölyű, mint a többi bolygó, viszont nem takarítja el a törmeléket pályájáról.
A Vestára irányuló látogatáshoz a csillagászok a Hubble WFPC2 kamerájával készítettek új felvételeket az aszteroidáról. A jobb oldali felvétel 2007. május 14-én és 16-án készült. A Hubble segítségével a csillagászok feltérképezték a Vesta déli féltekéjét, azt a területet, amit egy hatalmas, több milliárd éves becsapódási kráter ural. A kráter 456 kilométer átmérőjű, ami nem sokkal kevesebb a Vesta 530 kilométeres átmérőjénél. A becsapódás számtalan kőzetdarabot szakított ki az aszteroidából, melyekből több mint 50 kisebb aszteroida, az úgynevezett "vesztoidák" alakultak ki.
Korábban 1994-ben és 1996-ban vette szemügyre a Vesta déli oldalát a Hubble. Az új felvételeken már egészen kicsi, 60 kilométer átmérőjű geológiai jegyek is kivehetők. A képek különböző fényességeket és színeket mutatnak a felszínen. Mindez elég változatos felszíni jegyekre utal, a csillagászok szerint igen érdekes látvány tárulhat majd a Dawn elé.
A Hubble képein terjedelmes, globális alakzatok is megfigyelhetők, melyek hosszirányban terjeszkednek északról végig a déli félgömbön át, emellett jelentős fényességbeli különbségek láthatók a keleti és a nyugati oldal között, ami a feltevések szerint összetételbeli különbségekre utalhat. A fényességbeli különbségek hasonlóak lehetnek a Holdon megfigyeltekhez, ahol a sima, sötét területek vasban gazdagabbak, mint a világosabb területeken inkább kalciumban és alumíniumban bővelkednek az ásványok.
A Vesta 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásakor olyan hőmérsékletre hevült, ami megolvasztotta kőzeteit is, így a nehezebb fémek lesüllyedtek az aszteroida középpontja felé, míg a könnyebb anyagok a felszín irányába emelkedtek. A csillagászok, akik szerint az aszteroidán vulkanikus tevékenység is zajlik, jelenleg a Hubble felvételeiből igyekeznek tanulmányozni a vastartalmú ásványok váltakozásait, amiből elvileg megismerhetnék a Vesta felszínének szerkezetét és összetételét. Ezt válthatják ki a Dawn megfigyelései, melyek összehasonlíthatatlanul részletesebb képet adnak majd mind a felszínről, mind az aszteroida belső szerkezetéről.
A bal oldalon látható Ceres felvétel szintén sötét és világos területeket tár elénk, melyek szintén topográfiai jegyek lehetnek, például kráterek és/vagy különböző felszíni anyagokat tartalmazó területek. A csillagászok szerint több nagy becsapódást is elszenvedett a törpebolygó, melyek következtében új anyagok kerülhettek a felszínre. Ez az aszteroida körülbelül az aszteroida-öv tömegének 30-40 százalékát mondhatja magáénak. Gömbölyű alakja arra utal, hogy belseje ugyanúgy rétegezett, mint a földszerű bolygóké. A Ceres nagy valószínűséggel, egy sziklás maggal, egy jeges köpennyel és egy vékony, poros külső kéreggel rendelkezik, és az sem kizárt hogy felszíne alatt víz található. Átmérőjét tekintve 950 kilométer, ez volt az első felfedezett aszteroida, ami még 1801-ben történt.
A megfigyelések látható és ultraibolya fényben zajlottak 2003 decemberében és 2004 januárjában. A képen látható színkülönbségek a felszín összetételének, anyagainak változatosságát tükrözik vissza, a különbségek karakterisztikáit azonban csak a Dawn közelképeiből lehet majd megállapítani.
A küldetés útvonalának megtervezésében a Hubble űrteleszkóp segíti a csillagászokat. A Dawn 4 évnyi utazást követően éri el elsőként a Vestát, melyet 2011-ben közelít meg. Miután elvégezte megfigyeléseit, továbbáll a törpebolygó minősítést kapott Cereshez, ami körül 2015-ben állhat pályára.
A Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti bolygóformálásából visszamaradt anyagok egyik lerakóhelyeként szolgáló aszteroida-övben legalább 100 000 objektum lakik. A Dawn lesz az első szonda, ami két célpont körül is pályára áll, emellett elsőként látogat meg egy törpebolygót, melyből a Naprendszerben - a Nemzetközi Csillagászati Szövetség 2006-os határozata szerint - jelenleg három található. A Ceres ugyanolyan gömbölyű, mint a többi bolygó, viszont nem takarítja el a törmeléket pályájáról.
A Vestára irányuló látogatáshoz a csillagászok a Hubble WFPC2 kamerájával készítettek új felvételeket az aszteroidáról. A jobb oldali felvétel 2007. május 14-én és 16-án készült. A Hubble segítségével a csillagászok feltérképezték a Vesta déli féltekéjét, azt a területet, amit egy hatalmas, több milliárd éves becsapódási kráter ural. A kráter 456 kilométer átmérőjű, ami nem sokkal kevesebb a Vesta 530 kilométeres átmérőjénél. A becsapódás számtalan kőzetdarabot szakított ki az aszteroidából, melyekből több mint 50 kisebb aszteroida, az úgynevezett "vesztoidák" alakultak ki.
Korábban 1994-ben és 1996-ban vette szemügyre a Vesta déli oldalát a Hubble. Az új felvételeken már egészen kicsi, 60 kilométer átmérőjű geológiai jegyek is kivehetők. A képek különböző fényességeket és színeket mutatnak a felszínen. Mindez elég változatos felszíni jegyekre utal, a csillagászok szerint igen érdekes látvány tárulhat majd a Dawn elé.
A Hubble képein terjedelmes, globális alakzatok is megfigyelhetők, melyek hosszirányban terjeszkednek északról végig a déli félgömbön át, emellett jelentős fényességbeli különbségek láthatók a keleti és a nyugati oldal között, ami a feltevések szerint összetételbeli különbségekre utalhat. A fényességbeli különbségek hasonlóak lehetnek a Holdon megfigyeltekhez, ahol a sima, sötét területek vasban gazdagabbak, mint a világosabb területeken inkább kalciumban és alumíniumban bővelkednek az ásványok.
A Vesta 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásakor olyan hőmérsékletre hevült, ami megolvasztotta kőzeteit is, így a nehezebb fémek lesüllyedtek az aszteroida középpontja felé, míg a könnyebb anyagok a felszín irányába emelkedtek. A csillagászok, akik szerint az aszteroidán vulkanikus tevékenység is zajlik, jelenleg a Hubble felvételeiből igyekeznek tanulmányozni a vastartalmú ásványok váltakozásait, amiből elvileg megismerhetnék a Vesta felszínének szerkezetét és összetételét. Ezt válthatják ki a Dawn megfigyelései, melyek összehasonlíthatatlanul részletesebb képet adnak majd mind a felszínről, mind az aszteroida belső szerkezetéről.
A bal oldalon látható Ceres felvétel szintén sötét és világos területeket tár elénk, melyek szintén topográfiai jegyek lehetnek, például kráterek és/vagy különböző felszíni anyagokat tartalmazó területek. A csillagászok szerint több nagy becsapódást is elszenvedett a törpebolygó, melyek következtében új anyagok kerülhettek a felszínre. Ez az aszteroida körülbelül az aszteroida-öv tömegének 30-40 százalékát mondhatja magáénak. Gömbölyű alakja arra utal, hogy belseje ugyanúgy rétegezett, mint a földszerű bolygóké. A Ceres nagy valószínűséggel, egy sziklás maggal, egy jeges köpennyel és egy vékony, poros külső kéreggel rendelkezik, és az sem kizárt hogy felszíne alatt víz található. Átmérőjét tekintve 950 kilométer, ez volt az első felfedezett aszteroida, ami még 1801-ben történt.
A megfigyelések látható és ultraibolya fényben zajlottak 2003 decemberében és 2004 januárjában. A képen látható színkülönbségek a felszín összetételének, anyagainak változatosságát tükrözik vissza, a különbségek karakterisztikáit azonban csak a Dawn közelképeiből lehet majd megállapítani.