17
-
gyozo #17 Szerintem nem az a kérdés, hogy mire költi, hanem az, hogy miért költi elavult, 70-es évekbeli technológiára. Persze az ő pénze, ő tudja. Igaz, azért egy kicsit a világé is, mivel ahhoz, hogy ennyi pénz tudjon elkölteni, többek szerint rosszul, meg kell őrizze gazdasági fölényét, mégpedig bármi áron.
Egyébként a NASA költségvetése erősen konvergál a nullához az éves költségvetésben, de még azt sem használhatja fel ésszerűen. Azaz, ha eldurran az elnök agya és elkezd űrcowboyost játszani a Kínaiakkal, akkor így járt az emberes űrkutatás.
Egyébként én személy szerint már évek óta nem látok koncepciót az emberes űrkutatásban. Kitűznek értelmetlen, rövid távú, jó költséges célokat, mint a Marsra szállás, aztán majd megint semmi sem lesz.
Majd eltelik x év és ott fog nyekeregni egy asztronauta, aki azóta már szenátor, hogy mennyire visszamenne még egyszer, mert a Marson állva megvilágosodott.
Véleményem szerint a holdutazásnak egyetlen tudományos hozadéka az emberiség számára, hogy kitermeltünk egy rakat asztronautát, aki az utazás óta erősen hisz Isten létezésében. Ennek nem sok teteje van. -
Adenoma #16 mondjuk nem tudom milyen jogon ítélkezünk, hogy az amerikai állampolgárok által befizetett adót az amerikai állampolgárok által megválasztott kormány mire költi. ilyen alapon argentina is megmondhatná nekünk, hogy ne az egészségügyet támogassuk, hanem a casino/szerencsejátékok fejlődését. azért nem örülnénk neki ( a felhozott példa csak példa, mindenféle háttér nélkül) -
T0nk #15 Nem megy el a holdig. Angol neve orbiter, azaz bolygó körüli pályára álló, keringő. Arra lett tervezve, hogy alacsony föld körüli pályára állítsanak vele "dolgokat", és ellásák őket vele. Nincsenek meg a megfelelő berendezései sem egy holdutazáshoz. Legfőképp hajtómű, másodsorban sugárzásvédelem, harmadsorban energiaforrások.
Az Usa meg fog az űrkutatásra költeni. Végre indul az új gyarmatosítási hullám, amiből nem maradhat ki. A kínaiak pár éven belül a holdon nyitnak éttermet, úgyhogy ha nem akarnak kimaradni a bizniszből igyekezniük kell. -
t0ma #14 en azt nem ertem, hogy miert mindenki (vagy legalabb is sokan) a NASA-t tol varja, hogy az majd megold mindent. tudomasom szerint az nem egy nemzetkozi szervezet. ha az amerikai kormany ugy dont, hogy masra kolti a penzet, ahoz nekunk semmi kozunk. az oroszokat, franciakat, kinat senki nem szapulja sosem, hog ynem kolt bazze milliardokat arra, hogy egy mindenki altal hasznalt ureszkozt javitson, vagy hogy fejlesszen ki ujabb ureszkozoket... -
fade2black #13 mi a baj az ürsiklóval?
Mára már kifort technika, holdig jó, felvisz mindent, hameg annál tovább akarnak menni akkárcsak Marsig oda egy venture star nagyon kevés, annál vmi lényegesen gyorsabb kell.
De tényleg röhely menyire visszaszorították a NASA költségvetését, bezzeg elövöldözni Iraqban meg nemlétező tömegpusztító fegyvereket keresni arra van pénz. -
ddt500 #12 De nem ám. 
-
#11
és új sem lesz még egy ideig... :/ -
ddt500 #10 Ide a rozsdás bökőt, hogy nem vonják ki az űrsiklókat 2010-ben!! -
jóhangulat #9 Ugyan mar, ezt Ok sem gondoljak komolyan. Igergetnek ossze-vissza, aztan szepen elfelejtik - hany ilyet lattunk mar? -
#8
Ezaz utolsó mondat becsülendő.
Csak sajnos tényleg az a baj hogy bármelyik jelöltet is választják meg elnöknek, úgy is megint elvakultan az iraki konfliktusra fognak koncentrálni, nasa meg megint háttérbe szorul. Én azért reménykedek hogy a költségvetést itt-ott átszabják. -
Cat #7 Az amcsi katonai költségvetés 481 mrd dollár évente, plusz 2007-ben kb. 250 milliárdot fordítottak az iraki és afganisztáni katonai műveletekre. Ehhez hasonlítsd a NASA 16 miliárdját :D -
Cat #6 azért a hazai urkutatási költségvetés sem valami hüdenagy :D A magyar hadsereg (igen, ez a lerongyolt, bármiféle védelmi képesség nélküli izé) is 287 milliárd forintba kerül évente (ennek több mint a fele bérköltség!), addig az MTA kutatási költségvetése ennek huszada körül van. -
Dexxter #5 Az új amerikai elnök-jelöltek az iraki háború befejezését ígérik. Ha a költségvetéses dolgokban igazatok van (miért ne lenne; én nem vagyok otthon ebben), akkor új elnökkel megindulhat az űrtechnológia nagyobb ütemű fejlődése. ... persze elég sok a ha. :) Ebben az esetben telne még néhány "Hubble"-ra. És máris nőne kicsit az a 0.000001-2. :) -
#4
USA nagyon keveset költ a NASA-ra. Szó szeirnt keveset a hdi kiadásokhoz képest!
Halasztás várható volt. még a január leje- februári fellővés is szükös lett volna.
Így meg hogy február vége fel éhogy visszatéri az atlantis, kell fél év mire ujrarepülhet.
Hubble-ra nagy szükség van, új távcső fellövéségi kibirja, többet nem nagyon.
Remélem még időbe felérnek hozzá -
#3
az meg a másik, hogy a 80as évek óta nem képesek előállni egy normális, új siklóval.. Tudom, hogy borzasztóan bonyolúlt technika meg minden, de ha az ötvenes évek végén, lőttek fel először egy műholdat és nem telt el 10év és már ember járt a holdon, akkor, hogy-hogy nem képesek majdnem 30 év alatt egy újabb generációs űrsiklót összehozni? -
#2
nem hiszem el, h az USA/NASA-nak nincs akkora költségvetése, hogy nem tudná így lassan 20évvel a fellövés után lecserélni egy teljesne újra. Nem normális, hogy állandóan foltozni kell. Tényleg jól működik meg minden, de a 20éves technológia, az 20 éves technológia. Ideje lenne újítani, nem? Bár igaz, irakba kell ölni az évi 100milliárdokat, amíg a NASA költségvetése 16milliárd USD-re lett redukálva.. Végülis melyik hozza a fejlődést..? -
waterman #1 szerintem nem egy dátumhoz kéne kötni az űrsiklók kivonását, hanem egy átfogó tanulmányhoz, hogy ugyan mekkora eséllyel megy fel és jön le egyben. ha 2010ig még működnek, úgy hogy minden küldetés után az ötöd részét kicserélik akkormég pár küldetést simán lezavarhatnának velük.
a hubble felújítása mindenképp megérné. már csak akkor is ha 5 év múlva a ott lenne a james webb teleszkóp, mert akkor már 2 jó teleszkóp lenne odafenn. akkor már 0.000002%át látnánk egyszerre az égboltnak:)
felmerült bennem a kérdés, hogyha ennyire félnek attól, hogy kilyukad az űrruha, vagy megvágja az éles fémdarab, akkor miért nem lehetne rájuk kívülről mondjuk fémszálakat ragasztani? pl mint egy szúnyogháló. már eleve nem egy könnyű dolog vele mozogni, most hogy itt-ott kis vékony pár deka pluszt képvisel némi fémháló, az már nem oszt nem szoroz. nem egy az egyben lenne, hanem mint a halpikkelyek struktúrája. ha hozzádörgölődik az űrhajós az éles fémnek, akkor megvédené valamennyire. csukló környékén, könyöknél, ahol ez fokozottan előfordulhat, mindenképp megérné. szvsz.