MTI

Kiöregszenek a Földünket figyelő műholdak

Az űrben keringő műholdak fontos jelzéseket, mérési eredményeket küldenek az akár egész földrészeket is fenyegető, váratlan meteorológiai változásokról, hurrikánokról, viharokról. A globális fölmelegedés pedig csak fölgyorsítja a változásokat, s meg is többszörözi e jelenségek kialakulásának lehetőségét. Az előrejelzés életmentő lehet, ezért is figyelmet érdemlő, hogy a működő műholdak teljesítménye az évek múltával folyamatosan csökken, azaz öregszenek.

Csupán az Egyesült Államok 42, kizárólag a Földünket figyelő műholdat üzemeltet. Ezek rendkívül hasznos információkkal látják el a bolygónk felületének változásairól az Amerikai Geofizikai Uniót (AGU). Tudósítanak vulkánkitörésekről, alakuló hurrikánokról, viharzó tengerekről, a felhőtakaróról. Természetesen más államok, szervezetek is működtetnek hasonló feladatú műholdakat.

Az AGU elnöke, Timothy L. Killeen most arra hívta fel a figyelmet, hogy az öregedő műholdak teljesítménye 2010-re 40 százalékkal csökken, s így nem lesznek képesek ellátni mérő, fényképező, képközvetítő feladataikat. Ugyanakkor a NASA Földet figyelő részlegének költségvetését 2000-2006 között 30 százalékkal csökkentették. Bár a NASA 2007. évi büdzséjét 1,1 milliárd dollárral megemelték, a többletet egyrészt az ISS nemzetközi űrállomás továbbépítésére, másrészt pedig arra fordítják, hogy előkészítsék a Bush elnök által 2020 tájára meghirdetett újabb Hold-expedíciót, amit amerikai űrhajósok későbbi Mars-utazása főpróbájának szánnak.


A Föld felett 785 kilométerrel keringő ERS-2-t 1995-ben lőtték fel, méri az ózonszintet, a tengerek felszíni hőmérsékletét, a szelek irányát és sebességét

Timothy L. Killeen azonban a merész terveknél többre értékeli a Föld legalábbis szinten tartott műholdas monitorizálását, figyelését. Ez csak úgy lehetséges, ha a csökkenő teljesítményű műholdakat újakkal váltják fel. A felmelegedés miatt a műholdak feladata egyre kiterjedtebb és fontosabb. Ezt a szervezet elnöke egy két évvel ezelőtti történettel példázta.

A NASA TRMM (trópusi esők mennyiségét mérő) műholdja Florida partjai előtt felderített egy, akkor még csak trópusi viharként figyelt hurrikánban egy hőtorony-felhőt. Ez magasra kiemelkedett a hurrikán tölcsérének felső szintjéből, s a TRMM által készített és visszasugárzott színes felvételen jól láthetó vörös színe jelezte, hogy bőségesen tartalmaz vizet. Ebből a forgó felhőtömbből a radar felvétele után 48 órával már kifejlődött az az erőteljes, 4. fokozatú hurrikán, ami aztán Rita névre keresztelve pusztította végig a Karib-tengert és az Egyesült Államok déli partjait.

Killeen elnök azonban attól tart, hogy a NASA Föld-figyelésre vonatkozó programjának kurtítása nemcsak a GPMM fellövését, hanem a kiöregedő műholdak felváltását is veszélyeztetheti. Ezért a figyelmeztetés: hasonló mérések hiányában korábban még nem lett volna mód időben figyelmeztetni a lakosságot. Az időben megtörtént riasztással viszont 2005-ben már sokezer ember életét mentették meg. A NASA ezért is vette tervbe, hogy 2013-ig pályára állít egy még nagyobb kapacitású műholdat, a GPMM jelűt (globális csapadékmennyiség-mérő), ami először ezt a hurrikánokat szülő régiót, más egységei pedig később a Föld más, "hurrikános" zónáit is figyelnék.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NKing #37
    Annak idején igaz, hogy fejletlenebb mikroelektronikákat lőttek fel a műholdakon, de figyelembe kell venni azt is, hogy a mai nanométeres technológiákkal készülő processzorok nem sokáig maradnának működőképesek az űrben. A kozmikus sugárzás rövid távon átszakítaná a hajszálnál vékonyabb BUS-vezetékeket. Így azok védelmét is meg kell oldani. Nameg a nagy távolság és a rádiósugárzás miatti kis adatátvitel miatt sem lehet felpakolni egy műholdra minden fejlett elektronikát. Elvégre, láttatok már HD videot Föld körüli pályán? A jelenlegi infrás és rádióhullámos letapogatások jobb eszköznek bizonyulnak, mint egy profi kamera...
  • Epikurosz #36
    gmk-t akartam először írni, no.

    Magyar égre magyar szervizt!
    (ez nem vicc!)
  • Epikurosz #35
    Szerintem érdemes lenne egy magyar mkt-t vagy akár kft.-t létrehozni erre:

    Első Magyar Műholdjavító Kft. (TM)
    (c) Epikurosz, 2007, Minden jog fenntartva, a szomszédosok is!
  • Epikurosz #34
    Fiúk!
    szépen elsoroltátok az érveket, hogy miért nem érdemes és nem leeht megjavítani a műholdacskákat.

    Nem gondoljátok, hogy most olyan megoldásokon lenne a sor, amelyek szépen elmesélik, hogy miként lehetne a jelenlegi és jövőbeli olcsó műholdakat olcsón megjavítani?
  • kow83 #33
    Miért kell Holda, Marsra szállni? Tökegyszerű. Mert fejlődik a civilizációnk, meg kell tanulnunk, hogy hogy lehet mozogni/élni a bolygónkon kívül. Lehet, hogy evakuálni a bolygónkat, vagy kapcsolatot kell teremteni egy másik naprendszerben. NEM LEHET TUDNI mi történhez. Ne 5-10 évben gondolkodjanak, akik ezt nem értik, hanem 100-1000-ben. Mindenki látta az Armageddon c. filmet szerintem és nem elhanyagolható tényező, hogy elvileg bármikor felbukkanhat egy bazi nagy kisbolygó.
    A küldetések során gyűjtött adatok extrém fontosak.
  • Sanyix #32
    2-3 javítás is úgy menne, ha a műholdak ugyanazon a pályasíkon keringenének, ami nem gyakori.
  • janyikzs #31
    Még nem is említettétek, hogy az egy új fellövésének úgymond nincs emberi kockázata, mint egy űrrepülőgépes küldetésnek.

    Illetve, ahogy korábban írtátok, egy fellövéssel nem sok műholdat tudna javítani (max. 2-3, /szerintem/), ám úgy gondolom, hogy 2-3 új fellövés ennél kevesebbe kerül.

    Ezek miatt miért érne meg javítgatni?

    Ráadásul az milyen technika volt még, ha jól emlékszem 95 környékén jelent meg a Pentium 1-is, ehhez képest ma már mennyivel korszerűbb gépeket gyártanak.
    Ezek szerint az új műholdak is valószínűleg ilyen méretű fejlődésen eshettek át ennyi idő alatt.
  • Thrawn #30
    A műholdjavítás hasonlóképpen. A javítás költségeiből meg lehet építeni egy új - a réginél fejlettebb - darabot.
  • Sanyix #29
    Azért mert az aksit annyiért adják amennyiért egy új telefont...
  • Sanyix #28
    Mert egy állomásra is csak 1000km-en belül van üzemanyaga. Ez nem busz. Feltölt egy műholdat, azt mehet is vissza, mert nem marad üzemanyag másra. Aztán meg vicces lenne, ha egy űrsikló mondjuk egy egyelítő közeli pályáról poláris pályára fordulna. laza ~15 km/s dV...