Kiöregszenek a Földünket figyelő műholdak
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#37
Annak idején igaz, hogy fejletlenebb mikroelektronikákat lõttek fel a mûholdakon, de figyelembe kell venni azt is, hogy a mai nanométeres technológiákkal készülõ processzorok nem sokáig maradnának mûködõképesek az ûrben. A kozmikus sugárzás rövid távon átszakítaná a hajszálnál vékonyabb BUS-vezetékeket. Így azok védelmét is meg kell oldani. Nameg a nagy távolság és a rádiósugárzás miatti kis adatátvitel miatt sem lehet felpakolni egy mûholdra minden fejlett elektronikát. Elvégre, láttatok már HD videot Föld körüli pályán? A jelenlegi infrás és rádióhullámos letapogatások jobb eszköznek bizonyulnak, mint egy profi kamera...
#36
gmk-t akartam elõször írni, no.
Magyar égre magyar szervizt!
(ez nem vicc!)
Magyar égre magyar szervizt!
(ez nem vicc!)
Kara kánként folytatom tanításom.
#35
Szerintem érdemes lenne egy magyar mkt-t vagy akár kft.-t létrehozni erre:
Elsõ Magyar Mûholdjavító Kft. (TM)
(c) Epikurosz, 2007, Minden jog fenntartva, a szomszédosok is!
Elsõ Magyar Mûholdjavító Kft. (TM)
(c) Epikurosz, 2007, Minden jog fenntartva, a szomszédosok is!
Kara kánként folytatom tanításom.
#34
Fiúk!
szépen elsoroltátok az érveket, hogy miért nem érdemes és nem leeht megjavítani a mûholdacskákat.
Nem gondoljátok, hogy most olyan megoldásokon lenne a sor, amelyek szépen elmesélik, hogy miként lehetne a jelenlegi és jövõbeli olcsó mûholdakat olcsón megjavítani?
szépen elsoroltátok az érveket, hogy miért nem érdemes és nem leeht megjavítani a mûholdacskákat.
Nem gondoljátok, hogy most olyan megoldásokon lenne a sor, amelyek szépen elmesélik, hogy miként lehetne a jelenlegi és jövõbeli olcsó mûholdakat olcsón megjavítani?
Kara kánként folytatom tanításom.
#33
Miért kell Holda, Marsra szállni? Tökegyszerû. Mert fejlõdik a civilizációnk, meg kell tanulnunk, hogy hogy lehet mozogni/élni a bolygónkon kívül. Lehet, hogy evakuálni a bolygónkat, vagy kapcsolatot kell teremteni egy másik naprendszerben. NEM LEHET TUDNI mi történhez. Ne 5-10 évben gondolkodjanak, akik ezt nem értik, hanem 100-1000-ben. Mindenki látta az Armageddon c. filmet szerintem és nem elhanyagolható tényezõ, hogy elvileg bármikor felbukkanhat egy bazi nagy kisbolygó.
A küldetések során gyûjtött adatok extrém fontosak.
A küldetések során gyûjtött adatok extrém fontosak.
http://tibor.szasz.hu - Webfüggőség a köbön http://torrentek.hu - Mindenki meg van hívva
#32
2-3 javítás is úgy menne, ha a mûholdak ugyanazon a pályasíkon keringenének, ami nem gyakori.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#31
Még nem is említettétek, hogy az egy új fellövésének úgymond nincs emberi kockázata, mint egy ûrrepülõgépes küldetésnek.
Illetve, ahogy korábban írtátok, egy fellövéssel nem sok mûholdat tudna javítani (max. 2-3, /szerintem/), ám úgy gondolom, hogy 2-3 új fellövés ennél kevesebbe kerül.
Ezek miatt miért érne meg javítgatni?
Ráadásul az milyen technika volt még, ha jól emlékszem 95 környékén jelent meg a Pentium 1-is, ehhez képest ma már mennyivel korszerûbb gépeket gyártanak.
Ezek szerint az új mûholdak is valószínûleg ilyen méretû fejlõdésen eshettek át ennyi idõ alatt.
Illetve, ahogy korábban írtátok, egy fellövéssel nem sok mûholdat tudna javítani (max. 2-3, /szerintem/), ám úgy gondolom, hogy 2-3 új fellövés ennél kevesebbe kerül.
Ezek miatt miért érne meg javítgatni?
Ráadásul az milyen technika volt még, ha jól emlékszem 95 környékén jelent meg a Pentium 1-is, ehhez képest ma már mennyivel korszerûbb gépeket gyártanak.
Ezek szerint az új mûholdak is valószínûleg ilyen méretû fejlõdésen eshettek át ennyi idõ alatt.
#30
A mûholdjavítás hasonlóképpen. A javítás költségeibõl meg lehet építeni egy új - a réginél fejlettebb - darabot.
#29
Azért mert az aksit annyiért adják amennyiért egy új telefont...
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#28
Mert egy állomásra is csak 1000km-en belül van üzemanyaga. Ez nem busz. Feltölt egy mûholdat, azt mehet is vissza, mert nem marad üzemanyag másra. Aztán meg vicces lenne, ha egy ûrsikló mondjuk egy egyelítõ közeli pályáról poláris pályára fordulna. laza ~15 km/s dV...
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#27
Az emberek többsége inkább új mobilt vesz, minthogy akut cseréljen benne, pedig az lényegesen egyszerübb mûvelet... 😊
#26
Még picit tovább folytatva: ki kellene képezni az ûrhajósokat minden egyes mûhold javításához (a jelenlegi ûrséták sem úgy mennek, hogy mars ki a zsilipen és fogj hozzá, egy-másfél éves kiképzés elõz meg minden egyes küldetést). Az akksik nem szabványosak, mint ahogy a mûholdak sem. Igaz, javítottak már bedöglött mûholdat (Solar Max), de az inkább kivétel volt.
Na meg a javítás lehetetlen voltát erõsítik LADA Kalina észrevételei is.
Na meg a javítás lehetetlen voltát erõsítik LADA Kalina észrevételei is.
#25
Amit írsz, ahhoz a Millenium Falcon kellene, nem a Discovery. Az említett mûholdak más-más megasságban, más-más hajlásszögû pályán keringenek, a siklók nem tudnák õket nem hogy egy, de több küldetéssel sem végiglátogatni. Arról nem is beszélve, hogy a magasabban keringõket el sem tudná érni. Már a képen látható ERS-2 is a lehetõségek határát feszegetné.
Fentiek miatt problémás a Hubble javítása is, baj esetén a más magasságú, eltérõ hajlásszögû pályán keringõ ISS-t nem tudnák elérni és ez még csak egy komolyabb pályamódosítás, hol van ez a kiöregedett holdak végiglátogatásához képest!
Amúgy egy ûrrepülõgépes küldetés nagyjából félmilliárd dollárba kerül, lehet számolni.
Fentiek miatt problémás a Hubble javítása is, baj esetén a más magasságú, eltérõ hajlásszögû pályán keringõ ISS-t nem tudnák elérni és ez még csak egy komolyabb pályamódosítás, hol van ez a kiöregedett holdak végiglátogatásához képest!
Amúgy egy ûrrepülõgépes küldetés nagyjából félmilliárd dollárba kerül, lehet számolni.
#24
mert nem csak az akksi megy tönkre, amellett még ott a burkolat, ami a meteorok miatt, ott vannak pl. az elöregedõ áramkörök, amik hosszú idõ után elpattanhatnak, a napelemek, az üzemanyag a korrigációkhoz, ami kifogy... ne felejtsük el, hogy ott a légkör nem védi meg a gépeket, ha a nap rásüt, sokkal jobban felmelexik, ha a föld eltakarja a napot, sokkal jobban lehül mint itt a felszinen, és a nagy hõingadozás megteszi a hatását, habár igaz, hogy hõszigetelt a belsejük de ez az idõvel és meteorokkal ugye tönkremegy, ettõl kezdve rohamosan romlik a mûhold állapota
AMD Athlon X2 AM2
#23
Szerintem pénzben jobban ott van egy ilyen "aksi cserélõ út" ûrhajósokkal.Másrészt egy minõségileg jobb mûholdat akarnak fellõni,amit lehet akkor is megtennének ha nem romlana el a másik,csak kicsivel késõbb.
#22
Az iraki háboru nem 100 milliárd dollárba, hanem annak sokszorosába került. Eleve az amcsi hadsereg EGY ÉVES költségvetése 420 Mrd körül van, és ezt fejelik meg még minden évben 100 mrd körüli plusz összegekkel. Ezt szorozd be 4-el (2003ban kezdett), és akkor összesített értékként bõven 2000 Mrd feletti összeg jön ki (persze ebben pl. Afganisztán is bennevan).
#21
Akkor miért nem csak az aksit cserélik ki?
Szvsz olcsóbb lenne,mint egy teljesen újat összerakni és kilõni,ott van a Discovery,fel kell szerelni aksikkal,kilõni aztán mehet a 42 mûhold után és kicserélni az aksikat. Az ISS-re rá tudott kapcsolódni,akkor egy szaros kis mûhold miért okozna neki gondot?
Szvsz olcsóbb lenne,mint egy teljesen újat összerakni és kilõni,ott van a Discovery,fel kell szerelni aksikkal,kilõni aztán mehet a 42 mûhold után és kicserélni az aksikat. Az ISS-re rá tudott kapcsolódni,akkor egy szaros kis mûhold miért okozna neki gondot?
anno 1987
#20
"NASA Földet figyelõ részlegének költségvetését 2000-2006 között 30 százalékkal csökkentették"
amíg ez megy, és a NASA éves költségvetése ~16milliárd USD és az iraki háború ~100milliárd +-néhány USD addig nem lesz fejlõdés, ez kb a szintentartáshoz elég. Anno az ötvenes-hatvanas években, a nulláról, az elsõ mûhold fellövéstõl számított 9éven belül ember lépett a holdra. Most meg 25 év alatt nem képesek egy normális ûrsiklót összeeszkábálni meg egy ûrállomást. Kész vicc.
amíg ez megy, és a NASA éves költségvetése ~16milliárd USD és az iraki háború ~100milliárd +-néhány USD addig nem lesz fejlõdés, ez kb a szintentartáshoz elég. Anno az ötvenes-hatvanas években, a nulláról, az elsõ mûhold fellövéstõl számított 9éven belül ember lépett a holdra. Most meg 25 év alatt nem képesek egy normális ûrsiklót összeeszkábálni meg egy ûrállomást. Kész vicc.
Nem a lényeg, hanem a fontos!
#19
elmagyaráznád miért sikertelen a háborúja?😊
#18
NEM LENNE MEKGYONÁC ÉS ÉHEN PUSZTULNÁNK!<#banplz>
Blackmail the Universe
#17
na, akkor mond meg nekem a következõt:
Ha majd lesznek kolóniák a Marson, az milyen változásokat hoz a Földön?
Ha majd lesznek kolóniák a Marson, az milyen változásokat hoz a Földön?
Kara kánként folytatom tanításom.
#16
sokkal valószínûbb hogy egymást írtottunk volna az indiánok helyett...
az a korszak fõleg a tengerészet terén hozott újításokat, illetve az étkezés terén... holtartanánk ma burgunya, paradicsom stbstb nélkül?
európában a gyarmatosítástól függetlenül mentek harcok...
és a gyarmatosításba se egyszerrre kapcsolódtak be az államok.
a milett volna ha kérdések egyébként is balgaságok... nem tudhatjuk hol tartanánk.
az a korszak fõleg a tengerészet terén hozott újításokat, illetve az étkezés terén... holtartanánk ma burgunya, paradicsom stbstb nélkül?
európában a gyarmatosítástól függetlenül mentek harcok...
és a gyarmatosításba se egyszerrre kapcsolódtak be az államok.
a milett volna ha kérdések egyébként is balgaságok... nem tudhatjuk hol tartanánk.
Számunkra nincs tavasz. Csupán a szél az, mi frissen fúj a vihar előtt.
#15
a fenéket.
Ha az amcsi õslakosok fdeztek volna fel minket, ma már egy szál európai sem élne itt.
Ha az amcsi õslakosok fdeztek volna fel minket, ma már egy szál európai sem élne itt.
Kara kánként folytatom tanításom.
#14
Van benne valami <#alien2>
Egyébként valószínûleg az akkori Európa kénytelen lett volna minõségi fejlõdésnek indulni bizonyos, a túlnépesedés miatt, egyre aktuálisabbá válló problémák miatt. (Csatornázás, oktatás, élelmiszeripar)
Ehelyett kapott egy masnival összecsomagolt bõségszarut amerikai kontinens képében. Csak az õslakosokat kellett kiírtani és már meg is szerezte, ha vette a bátorságot az úthoz.
Egyébként valószínûleg az akkori Európa kénytelen lett volna minõségi fejlõdésnek indulni bizonyos, a túlnépesedés miatt, egyre aktuálisabbá válló problémák miatt. (Csatornázás, oktatás, élelmiszeripar)
Ehelyett kapott egy masnival összecsomagolt bõségszarut amerikai kontinens képében. Csak az õslakosokat kellett kiírtani és már meg is szerezte, ha vette a bátorságot az úthoz.
#13
Kolombusz példája igen messze áll a Hold/Mars kolonizálásától, az továbbra is erõsen a vágyálom kategória a jelenlegi technikai szint/erõforrások mellett, jóval elõbb hazavágja a Földet az emberiség, mint hogy más bolygókban lehetne gondolkodni. Reálisan, nem kiabálva..
#12
Az aksik elfáradnak, mikor ugyanis kikerül a nap közvetlen látóterébõl, azok szolgáltatják az áramot-ezért csökken a teljesítménye
A mennyből az összes érdekes ember hiányzik
#11
"Mi lett volna ha Kolombusz arra vár hogy az országában megszûnjenek a gondok mielõtt elindul ??"
békésebb hely lenne a világ 😊
békésebb hely lenne a világ 😊
#10
(mellesleg Kolombusz nem is a saját "országából" - Itáliából - indult, ott mindenhonnan elküldték, nem láttak az ötletében fantáziát)
#9
"Mi lett volna ha Kolombusz arra vár hogy az országában megszûnjenek a gondok mielõtt elindul ??"
Pl. kisebb valószínûséggel zsákmányolják majd irtják ki az amerikai õslakosokat......
Pl. kisebb valószínûséggel zsákmányolják majd irtják ki az amerikai õslakosokat......
#8
mindig helyesen kiabálj
#7
Ez nagyon jó..Meghalsz hali a dvd lemeznek..De nincs ám mentés...
#6
Egyre jobban mérgesít ez ehhez hasonló hozzáállás.
Persze hogy van probléma itt a Földön.
MINDÍG IS VOLT ÉS MINDÍG IS LESZ!!!
Mi lett volna ha Kolombusz arra vár hogy az országában megszûnjenek a gondok mielõtt elindul ??
Terjeszkedni kell, vagy jön egy járvány/háború/aszteroida/szupervulkán kitörés/globálsi felmelegedés ...stb ...stb és kihal az emberiség.
Ez olyan mintha egy játékban csak egy életed van, és ha elbukod, összetörik a DVD-t, és még újat se vehetsz 😄
Persze hogy van probléma itt a Földön.
MINDÍG IS VOLT ÉS MINDÍG IS LESZ!!!
Mi lett volna ha Kolombusz arra vár hogy az országában megszûnjenek a gondok mielõtt elindul ??
Terjeszkedni kell, vagy jön egy járvány/háború/aszteroida/szupervulkán kitörés/globálsi felmelegedés ...stb ...stb és kihal az emberiség.
Ez olyan mintha egy játékban csak egy életed van, és ha elbukod, összetörik a DVD-t, és még újat se vehetsz 😄
Common sense,based on a strict construction of the term,consists of what people in common would agree on:that which they\"sense\"(in common)as their common natural understanding. Go buy some!
#5
én azt nem értem, hogy miért jó ilyen presztizscsatákat vívni, hogy most elviszünk 1-2 asztronautát a Marsra? oké, technikai vívmányokban, kolonizáció álmokban van haszna, de amíg itt is van mit megoldani, ide kéne koncentrálni... vágom, hogy Bokor bratyó a bukott háborúiról akarta elterelni a figyelmet, de akkor is :S
Blackmail the Universe
#4
Gondolom van bennük egy csomó mozgó alkatrész, ami idõvel persze meghibásodik. Utána az ezeket pótló rendszerekbõl is meghibásodik ez-az. Javítani nem mennek föl, s ha egy rendszer leáll, az kihathat több másikra is, így egyre nagyobb százaléban válnak használhatatlanná. A mûholdak pályán tartásához is kell némi üzemagyag, az is elfogyhat. S még ott vannak a meteoritok...
#3
szerintem a napelemek teljesítménye csökken nagyon, nomeg ne hasonlítsunk már egy tizéves kamerát vagy mérõmûszert egy maihoz.
#2
Biztos a mikrometeoritok...
http://laslow.hu/blog
#1
hogyan csökken egy mûhold teljesítménye? romlik a lencse? romlanak a mûszerek? romlik az energiaellátás?