Hunter
Rakétahiba okozta a jégműhold vesztét
A hullámok martaléka lett az az európai műhold, ami betekintést nyújthatott volna az egyre több vitát kiváltó környezeti kérdésekbe.
A Föld jégsapkáinak változásainak vizsgálatára tervezett CryoSatnak nem sikerült pályára állnia, mivel hordozó rakétájának repülési számítógépében hiányzott egy parancs. A Rockot típusú rakéta és a CryoSat magyar idő szerint szombat délután négykor startolt el az orosz Pleszeck kozmodromból. Az európai-orosz Eurockot cég által biztosított kilövő alkalmatosság az orosz hadászati SS-19 rakétán alapul.
A gondok akkor kezdtek kicsúcsosodni, amikor a rakéta elérte azt a magasságot, amin pályára kellett volna állítania a 170 millió dolláros műholdat, így az még az első kör megtétele előtt az Északi-sarktól nem messze, a Jeges-tengerben landolt.
Az ESA állásfoglalása szerint az első fokozat leválása még rendben ment, sőt a második is, egészen addig, amíg a főhajtóműnek le kellett volna állnia. Azonban egy hiányzó parancs miatt ez nem következett be, ezért a hajtómű egészen a hajtóanyag kifogyásáig tovább üzemelt. Ennek eredményeként a második fokozat nem vált le a harmadikról, így az egész megmaradt szerkezet a vízbe zuhant.
Az orosz hatóságok vizsgálóbizottságot hoztak létre az okok további elemzése érdekében, melyek eredményére az elkövetkező hetekben lehet számítani. A CryoSatnak 17 óra 36 perckor kellett volna leválnia, a Rockot Breeze-KM felső fokozatának további két begyújtása után. Az első két fokozatnak mindössze a repülés első öt percében lett volna szerepe. Az orosz földi irányítás számított arra, hogy a nyolcadik percben elvesztik a kapcsolatot az egységgel, azonban erre az esetre készenlétben állt egy másik központ Belgiumban, ami fogta volna a Breeze felső fokozat és a CryoSat jeleit a leválást követő percekben. A belga központban azonban csend honolt, ekkor már sejtették, hogy valami hiba történt. A kilövés után hat órával az ESA bejelentette a műhold elvesztését.
A CryoSat három éves küldetést kezdett volna meg szombaton a sarkkörök felett, radarrendszerével felmérve a földi és a tengeri jégrétegek vastagságát és tömegét, valamint nyomon követve ezek változásait. A tudósoknak nagy segítséget nyújtottak volna az adatok a globális felmelegedés és annak a bolygó éghajlataira, valamint tengerszintjeire mért hatásainak tanulmányozásában. A CryoSat olyan vitás kérdésekre adott volna választ, mint hogy valós-e a jégtakarók globális méretekben való zsugorodása, ezt a globális felmelegedés gerjeszti-e, és mennyi időnk van még, mire ennek hatásai az emberi társadalomra is befolyással bírnak majd.
2000 óta ez volt a Rockot hatodik kereskedelmi kilövése, ami az előző öt alkalommal jól teljesített. Hogy a kudarc milyen hatással lesz a decemberre tervezett hetedik kilövésre, amit a koreaiak rendeltek meg egy tudományos műhold pályára állításához, azt még nem tudni.
A Föld jégsapkáinak változásainak vizsgálatára tervezett CryoSatnak nem sikerült pályára állnia, mivel hordozó rakétájának repülési számítógépében hiányzott egy parancs. A Rockot típusú rakéta és a CryoSat magyar idő szerint szombat délután négykor startolt el az orosz Pleszeck kozmodromból. Az európai-orosz Eurockot cég által biztosított kilövő alkalmatosság az orosz hadászati SS-19 rakétán alapul.A gondok akkor kezdtek kicsúcsosodni, amikor a rakéta elérte azt a magasságot, amin pályára kellett volna állítania a 170 millió dolláros műholdat, így az még az első kör megtétele előtt az Északi-sarktól nem messze, a Jeges-tengerben landolt.
Az ESA állásfoglalása szerint az első fokozat leválása még rendben ment, sőt a második is, egészen addig, amíg a főhajtóműnek le kellett volna állnia. Azonban egy hiányzó parancs miatt ez nem következett be, ezért a hajtómű egészen a hajtóanyag kifogyásáig tovább üzemelt. Ennek eredményeként a második fokozat nem vált le a harmadikról, így az egész megmaradt szerkezet a vízbe zuhant.
Az orosz hatóságok vizsgálóbizottságot hoztak létre az okok további elemzése érdekében, melyek eredményére az elkövetkező hetekben lehet számítani. A CryoSatnak 17 óra 36 perckor kellett volna leválnia, a Rockot Breeze-KM felső fokozatának további két begyújtása után. Az első két fokozatnak mindössze a repülés első öt percében lett volna szerepe. Az orosz földi irányítás számított arra, hogy a nyolcadik percben elvesztik a kapcsolatot az egységgel, azonban erre az esetre készenlétben állt egy másik központ Belgiumban, ami fogta volna a Breeze felső fokozat és a CryoSat jeleit a leválást követő percekben. A belga központban azonban csend honolt, ekkor már sejtették, hogy valami hiba történt. A kilövés után hat órával az ESA bejelentette a műhold elvesztését.A CryoSat három éves küldetést kezdett volna meg szombaton a sarkkörök felett, radarrendszerével felmérve a földi és a tengeri jégrétegek vastagságát és tömegét, valamint nyomon követve ezek változásait. A tudósoknak nagy segítséget nyújtottak volna az adatok a globális felmelegedés és annak a bolygó éghajlataira, valamint tengerszintjeire mért hatásainak tanulmányozásában. A CryoSat olyan vitás kérdésekre adott volna választ, mint hogy valós-e a jégtakarók globális méretekben való zsugorodása, ezt a globális felmelegedés gerjeszti-e, és mennyi időnk van még, mire ennek hatásai az emberi társadalomra is befolyással bírnak majd.
2000 óta ez volt a Rockot hatodik kereskedelmi kilövése, ami az előző öt alkalommal jól teljesített. Hogy a kudarc milyen hatással lesz a decemberre tervezett hetedik kilövésre, amit a koreaiak rendeltek meg egy tudományos műhold pályára állításához, azt még nem tudni.
