SG.hu·

Dokkolás, leválás emberi segítség nélkül

Nagy lépést tett előre egy automatikus műholdjavító projekt, miután földkörüli pályán két kísérleti űrjármű automatikus szétválást, szoros formációban történő repülést és összekapcsolódást mutatott be.

A demonstráció az Egyesült Államok kormánya által felügyelt Orbital Express program része. A javítást végző ASTRO, valamint a javítandó műhold és üzemanyagtöltő állomás szerepét betöltő NextSat párosról már korábban beszámoltunk. Feladatuk a földkörüli pályán történő hajtóanyag feltöltés és a javítás demonstrálása, mellyel a műholdak üzemeltetői jelentősen megnyújthatják eszközeik élettartamát.

Szombaton először vált el egymástól a páros, addig az ASTRO robotkarja tartotta együtt őket. Az elválást követően egymástól mindössze 10 méteres távolságban repülve egy órán át haladtak pályájukon, majd az ASTRO megközelítette a NextSatot és hozzákapcsolódott.

A 300 millió dolláros küldetést felügyelő Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynökségének (DARPA) jelentése szerint a műveletek döntő többsége alatt a két egység semmilyen kapcsolatban nem volt a földi irányítással. Az ASTRO kizárólag fedélzeti tájékozódási és navigációs műszerei alkalmazásával teljesítette a tesztet, a Földről semmilyen inputot nem kapott.

Ez volt a kilenc részből álló, egyre komplikáltabbá váló tesztsorozat harmadik felvonása. Az első teszten, április 13-án a hajtóanyag és egy akku átadását mutatta be a két egység. Az üzemanyag átadása kétirányú, mindkét egység képes a másikat feltölteni. A második teszten az ASTRO kanadai építésű robotkarjával megragadta a NextSatot és leválasztotta a 227 kilogramm súlyú műholdat az őket a március 8-i kilövésük óta összekötő rögzítő gyűrűről. A héten újabb üzemanyag átadási procedúrák várhatók, majd megkezdik a nagyobb távolságokról történő összekapcsolódási műveletek végrehajtását. A következő lépés a mostani hét végére várható, amikor az ASTRO és a NextSat újra elválva egymástól 30 méterre távolodva folytatják körözésüket.

Újabb összekapcsolódás után megduplázzák az egységek közötti távolságot. A fő attrakció az lesz, amikor a két űreszköz 6 kilométeres távolságból közelíti meg egymást és kapcsolódik össze. A program vezetője, Paul Geery szerint a végső műveletet olyan lesz, mintha egy gombnyomással utasítanánk autónkat, hogy lavírozzon el a legközelebbi töltőállomásig, ahol a benzinkút magától feltölti a járművet, majd az magától visszaáll a garázsba.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Tetsuo2007. 05. 19.. 16:15||#19
LOL magadnak mondsz ellent! 😊
A progival épp azt bizonygatod, h kézzel milyen nehéz..
Ill a progi mint írod 100% fizikai szimuláció.. tehát lehet rá programot írni.
A jelenség amit részletezel épp egy számítógépnek könnyû és embernek nehéz feladat.
© L3zl132007. 05. 14.. 17:18||#18
"A megközelítést manuálisn végzik.. 6 Km nem tûnik soknak, de az. Ott már az egymáshoz viszonyított sebességen kívül a keringési magasság, és sebesség is beleszól..."

Azt ne mond a zûrhajósok nem ugyanúgy számítógépek által elõre kiszámolt pályaadatok, fúvóka idõzítések és hasonlók alapján végzi a megközelítést.
Igaz, kézzel nyomkodják a gombokat, és nyilván van lehetõségük beavatkozni a dolgokba, ha úgy látják gond van, de pont a durva megközelítés az ami legegyszerûbben automatizálható. (Pár 10 méterig bezárólag.)
© Sanyix2007. 05. 14.. 15:07||#17
A dokkolás még nem is olyan nehéz az orbiterben 😊 de ûrsikló robotkarral elkapni egy mûholdat, na az nagyon brutálisan nehéz. A sikló csak pár méterre van a mûhold mellett, de az a pár méter is más pályát jelent, így széplassan kúszik el egymástól mind2, mindig korrigálni kell (gondolom a valóságban van valami automatika erre, orbiterben is lehetne, ha valaki haxolna egyet). Szóval az a 6km is sok, tényleg.
© Balu02007. 05. 14.. 14:19||#16
Vártam mikor hozza fel valaki a Progresszt.. nekem is ez ugrott be elõször.. hogy mi itta a hÍr, hisz ez már rég mûködik az oroszoknál..

Csakhogy.. kicsit utánanéztem.. a Progresz a dokkolás legutolsó rövid szakaszát végzi autómatikusan.. magyarul attól a pillanattól hogy a kamerája látja az a kis keresztet amita tv-ben is mutogatnak mindíg..

Az utolsó 20 - 30 métert tesz mieg autómatikusan.

A megközelítést manuálisn végzik.. 6 Km nem tûnik soknak, de az. Ott már az egymáshoz viszonyított sebességen kívül a keringési magasság, és sebesség is beleszól...

Egyszerû példa... 60km-re vagy, gyorsítasz hogy utolérd.. de hopp, mert gyorsítottál a pályád magasabbra került mint a megközelítendõ tárgy.. magasabb pályán pedig LASSABBAN mozogsz.. így végül is annak ellenére hogy gyorsítottál, lassulsz...

Aki esetleg nem ismeri:
http:\\www.orbitersim.com

Itt lehet játszani, és tanulni mennyire bonyolult is egy megközelítés és dokkolás, nem is beszélve pl egy hold vagy marsutazásról... a progi 100% élethû fizikával rendelkezik...
© kvp2007. 05. 14.. 08:52||#15
"elég vicces lenne, ha csak két olyan lenne, amelyeket nem lehetne egymástól függetlenül vezérelni"

A fuvokak vezerlesere van egy szabalyrendszer, ami az iranyvektor es a szukseges ero segitsegevel mehatarozza, hogy melyiknek mit kell csinalnia. Ezt ki lehet szamolni, a 3d-s iranyvektorok komponensekre torteno lebontasaval. Viszonylag egyszeru matematika, 3d-s vektorszamitasokbol all, a palya koordinatarendszerebol transzformaljuk az ero vektort a fuvokak koordinatarendszerebe.

A szetkapcsolodaskor csalnak egy picit, mivel eredetileg ossze voltak kapcsolva, ezert a tavolodaskor csak kis kulonbseg lesz a ket palya kozott, tehat csak a keringesi sebessegbeli kulonbseget kell kompenzalni, mikozben a keringesi palyara meroleges eltereseket korrigalni. Az osszes orosz progress automatikusan dokkol, mar jo ideje. Az egyetlen eset amikor kezzel probaltak meg vezerelni az egyiket az volt amikor a szallitoegyseg nekiment a mir-nek. Az orosz rendszer mar jo ideje kepes ugyanerre, csak ok kezierovel rakodnak at mig ez a rendszer csovek es egy robotkar segitsegevel.

A csoves uzemanyagattoltes nem nagy szam, a robotkar pedig alapvetoen fix helyrol fix helyre pakol, hiszen osszekapcsolva a ket egyseg egy merev targgya valik. A bemutato lenyege a penzugyi befektetok meggyozese, mivel igazan nem hoz sok ujat. (raadasul az iss-nek es az ursiklonak is van robotkarja, csak azokat meg ember iranyitja)
© cain2007. 05. 14.. 03:39||#14
"A fúvókákat nem 1enként kell vezérelni, hanem 1 processzor számítja az optimális mûködést a kívánt 3Ds útvonalhoz."

oké, kiszámította az optimális útvonalat. ettõl az összes fúvóka fogja tudni, hogy neki mikor kell bekapcsolni, mekkora intenzitással mûködni, és melyik fog kikapcsolni? 3d útvonalszámításra elég egy 286os bõven, 3d vektorokat az is tud kezelni...
hogyhogy nem egyenként kell vezérelni a fúvókákat? elég vicces lenne, ha csak két olyan lenne, amelyeket nem lehetne egymástól függetlenül vezérelni.
© L3zl132007. 05. 12.. 17:52||#13
Figy, nem én mondtam az autós példát, hanem a program vezetõje. Õ meg csak tudja. 😄
© kisb922007. 05. 12.. 11:21||#12
Ez igen! Hasznos fejlesztés!
© Tetsuo2007. 05. 12.. 09:20||#11
A fúvókákat nem 1enként kell vezérelni, hanem 1 processzor számítja az optimális mûködést a kívánt 3Ds útvonalhoz..
Egy objektum távolságát, mozgását pedig nem nagy szám meghatározni, a dokkoló1séget azonosítani meg gyerekjáték, ha a másik fél ezt jelzi is (rádióhullámokkal, vmi szabványos formával, optikai jellel).
A kettõt összehangolni pedig 1szerûbb mint kifejleszteni 1 AI-t, ami magától közlekedik 1 úttesten, felbecsül sok idióta reakciót, elkerülve az ütközést.
© cain2007. 05. 12.. 00:10||#10
kicsit bonyolultabb a dolog, mégpedig pont azért, mert az autó pályájának modellezésére elegendõ egy 2d koordinátarendszer, plusz a hajtás sem valami egetrengetõ dolog. ûrhajónál/repülõnél a hajtást és az irányváltoztatást ugye fúvókák végzik precíziós manõverekkor, nem pedig a fõhajtómû. fúvókákból pedig nem 2 található meg a hajótesten, mint meghajtott kerékbõl egy átlagos autón, és nem is egy tengelyen történik az irányváltoztatás, szóval a dolog kicsit komplikáltabb, mint amilyennek elsõ ránézésre tûnik. nem is beszélve ugye arról, hogy ez ûrhajó/repülõ, nem repülõ, tehát a hajtás kikapcsolásakor a mozgás nem lassul, hanem állandósul. passzív fék sincs (gyk. motorfék).