Hunter
Elstartolt az északi fény megfigyelő küldetés
Magyar idő szerint szombat éjszaka sikeres rajtot vett az öt egyforma űrszondából álló Themis küldetés, mellyel a NASA tanulmányozza az északi fényeket, az aurora borealisokat. A projekt célja, hogy felfedje a hirtelen felvillanó fényjelenségeket működtető mechanizmust és a hozzá kapcsolódó folyamatokat, melyek hatással lehetnek bolygónk mindennapjaira is.
Az északi fényt a Napból kiáramló, töltéssel rendelkező részecskék hatalmas felhőiből eredeztetik. Amikor ezek a részecskefelhők kölcsönhatásba lépve a Föld mágneses mezejével felgyorsulnak, a felső légrétegekben gázmolekulákkal ütköznek, fénykibocsátásra késztetve azokat. Időről időre egy zöldes fénysáv ragyog fel, majd sok kisebb sávra bomlik, melyek gyors mozgásba kezdenek, színük vörösesre, lilára és fehérre változik. Ezeket az eseményeket nevezik aurorai alviharoknak, amik a Themis elsőszámú célpontjai lesznek. A görög istennő nevét viselő küldetés a "Time History of Events and Macroscale Interactions during Substorms" rövidítése egyben, ami leírja a célkitűzést: hol és mikor indulnak ki az alviharok a Föld mágneses mezejében?
"Egy alvihar az űr egyetlen pontjáról indul ki, és perceken belül eljut a Hold pályáján túlra, ezért egyetlen műhold képtelen lenne beazonosítani eredetét" - magyarázta az öt műhold szükségességét Vassilis Angelopoulos, a Themis főfelügyelője, a kaliforniai Berkeley Egyetem munkatársa.
A kutatók tudják, melyek azok az események, amik elindítják az alviharokat, csupán a sorrendjüket övezi vita. Két elmélet áll versenyben egymással, melyek közül a Themis, akárcsak az igazság és bölcsesség mitológiai istennője, ki fogja választani a valódit. Egy szondát az egyik elmélet által feltételezett kiindulási területen helyeznek el, nagyjából 80.000 kilométeres magasságban az egyenlítő fölött, míg egy másikat a másik elmélet által megjelölt jóval távolabb eső területen, ahol a Föld mágneses mezeje már egy csóvaszerű állapotba került.
Ezek a műholdak a mágneses mezőben kialakuló zavarok kiindulási pontjait figyelik, miközben a többi szonda ennek a zavarnak a terjedési sebességét méri, magyarázta a Themis projekt tudományos munkatársa, dr. David Sibeck a BBC News-nak. A megfigyelésekhez összesen csak négy műholdra van szükség, az ötödik tartalékként szolgál, ha valamelyik társa kiesne a munkából. A műholdcsoport 2007-2008 telén éri el a Föld éjszakai oldalát, ekkor kezdheti meg az elsődleges küldetésével kapcsolatos megfigyelési munkáját, amit 20 alaszkai és kanadai földi állomás kamerákkal és magnetométerekkel fog segíteni, melyek az ionoszféra elektromos áramlási rendszerének változásait mérik, illetve dokumentálják az időközben kialakuló északi fényeket.
A küldetés túlmutat azon, hogy pusztán az égbolt gyönyörű fényjátéka mögött megbúvó folyamatokat megismertesse a tudósokkal. Segítségével javíthatnak az űridőjárás előrejelzéseken, mivel a jelenség szorosan kapcsolódik a napviharokhoz. Ha a Nap a szokásosnál is aktívabb, 10 vagy még több alvihar is kialakulhat gyors egymásutánban. Ilyenkor gyakorta előfordulnak kihagyások, meghibásodások a földi energiahálózatokban és a műholdas kommunikációban, ezért különösen fontos lenne az események előrejelzése, melyhez nagy segítséget nyújt az alviharok mélyreható ismerete.
A műholdakat hat hasonló küldetést teljesítő társuk várja, melyek közül négy az ESA Cluster expedíciójának kötelékébe tartozik, kettő pedig az Európával szoros együttműködésben futó kínai Kettős Csillag küldetésnek a tagja. Mivel az amerikai, európai és kínai műholdak mind egymás munkáját kiegészítve alkotnak egységet, a Themis-be számos európai és kínai kutatóintézet is betekintést nyer. Ez az űrkutatás történetének első esete, amikor ilyen nagy számú műhold dolgozik együtt egy cél érdekében.
Az északi fényt a Napból kiáramló, töltéssel rendelkező részecskék hatalmas felhőiből eredeztetik. Amikor ezek a részecskefelhők kölcsönhatásba lépve a Föld mágneses mezejével felgyorsulnak, a felső légrétegekben gázmolekulákkal ütköznek, fénykibocsátásra késztetve azokat. Időről időre egy zöldes fénysáv ragyog fel, majd sok kisebb sávra bomlik, melyek gyors mozgásba kezdenek, színük vörösesre, lilára és fehérre változik. Ezeket az eseményeket nevezik aurorai alviharoknak, amik a Themis elsőszámú célpontjai lesznek. A görög istennő nevét viselő küldetés a "Time History of Events and Macroscale Interactions during Substorms" rövidítése egyben, ami leírja a célkitűzést: hol és mikor indulnak ki az alviharok a Föld mágneses mezejében?
"Egy alvihar az űr egyetlen pontjáról indul ki, és perceken belül eljut a Hold pályáján túlra, ezért egyetlen műhold képtelen lenne beazonosítani eredetét" - magyarázta az öt műhold szükségességét Vassilis Angelopoulos, a Themis főfelügyelője, a kaliforniai Berkeley Egyetem munkatársa.
A kutatók tudják, melyek azok az események, amik elindítják az alviharokat, csupán a sorrendjüket övezi vita. Két elmélet áll versenyben egymással, melyek közül a Themis, akárcsak az igazság és bölcsesség mitológiai istennője, ki fogja választani a valódit. Egy szondát az egyik elmélet által feltételezett kiindulási területen helyeznek el, nagyjából 80.000 kilométeres magasságban az egyenlítő fölött, míg egy másikat a másik elmélet által megjelölt jóval távolabb eső területen, ahol a Föld mágneses mezeje már egy csóvaszerű állapotba került.
Ezek a műholdak a mágneses mezőben kialakuló zavarok kiindulási pontjait figyelik, miközben a többi szonda ennek a zavarnak a terjedési sebességét méri, magyarázta a Themis projekt tudományos munkatársa, dr. David Sibeck a BBC News-nak. A megfigyelésekhez összesen csak négy műholdra van szükség, az ötödik tartalékként szolgál, ha valamelyik társa kiesne a munkából. A műholdcsoport 2007-2008 telén éri el a Föld éjszakai oldalát, ekkor kezdheti meg az elsődleges küldetésével kapcsolatos megfigyelési munkáját, amit 20 alaszkai és kanadai földi állomás kamerákkal és magnetométerekkel fog segíteni, melyek az ionoszféra elektromos áramlási rendszerének változásait mérik, illetve dokumentálják az időközben kialakuló északi fényeket.
A küldetés túlmutat azon, hogy pusztán az égbolt gyönyörű fényjátéka mögött megbúvó folyamatokat megismertesse a tudósokkal. Segítségével javíthatnak az űridőjárás előrejelzéseken, mivel a jelenség szorosan kapcsolódik a napviharokhoz. Ha a Nap a szokásosnál is aktívabb, 10 vagy még több alvihar is kialakulhat gyors egymásutánban. Ilyenkor gyakorta előfordulnak kihagyások, meghibásodások a földi energiahálózatokban és a műholdas kommunikációban, ezért különösen fontos lenne az események előrejelzése, melyhez nagy segítséget nyújt az alviharok mélyreható ismerete.
A műholdakat hat hasonló küldetést teljesítő társuk várja, melyek közül négy az ESA Cluster expedíciójának kötelékébe tartozik, kettő pedig az Európával szoros együttműködésben futó kínai Kettős Csillag küldetésnek a tagja. Mivel az amerikai, európai és kínai műholdak mind egymás munkáját kiegészítve alkotnak egységet, a Themis-be számos európai és kínai kutatóintézet is betekintést nyer. Ez az űrkutatás történetének első esete, amikor ilyen nagy számú műhold dolgozik együtt egy cél érdekében.