Hunter
Atom-akku
Neve ellenére ez az akku nem lenne képes a Batmobil turbináinak meghajtására, azonban tökéletes lenne, ha Bruce Wayne netán valaha is egy Bat-nanobot építésén fáradozott volna.
Miközben az elektromos áramkörök és a nanomasinák egyre parányibbak lesznek az őket ellátni hivatott erőforrások hozzájuk viszonyítva meglehetősen nagyok maradnak, továbbá nem is túl hosszú életűek. A Cornell Egyetem kutatói azonban olyan mikroszkopikus eszközt fejlesztenek, ami évtizedeken át képes ellátni ezeket a parányi eszközöket.
Az általuk feltalált eszköz prototípusa egy parányi rézcsíkból készült, ami 1 mm széles és 2 cm hosszú, mindössze 60 mikrométer vékony, illetve egy radioaktív nikkel-63 izotóp hártyából áll. A szerkezet közvetlenül képes mozgássá vagy elektromos energiává alakítani a radioaktív anyagban tárolt energiát. Amint az izotóp bomlani kezd kis energiájú elektronokat, vagy ahogy az atomtudósok nevezik, béta részecskéket bocsát ki, melyek nem hatolnak át a bőrön. Amint az elektronokat magába szívta a réz csík, az negatív elektromos töltésre tesz szert, mialatt az elektronok elvesztése pozitív töltést biztosít az izotópnak, ami elektrosztatikus vonzást eredményez.
Amikor az elektrosztatikus vonzás elég erős, a réz csík az izotóp felé mozdul. Elég közel kerülve egymáshoz elektromos szikra ugrik a rézből az izotópba és töltéseik újra kiegyenlítődnek. A réz csík visszacsapódik és a folyamat újra és újra kezdődik. Mivel a legtöbb radioaktív anyagnak rendkívül hosszú ideig tart hogy elbomoljon, egy ilyen akku képes lehet évtizedeken át működni. A nikkel-63 felezési ideje például közel 100 év, így akár 50 évig is táplálhat egy elemet. Más-más izotópok különböző felezési időkkel és radioaktív erősséggel rendelkeznek, így rendkívül széles skálájú akku választékot lehetne előállítani.
A hajlékony réz csík maga hozzácsatlakoztatható egy pici kerékhez vagy más energia átvitelre alkalmas mechanizmushoz. Tervezett felhasználásai között szerepel parányi robotok energiaellátása, vagy olyan érzékelők működtetése melyeket hosszú időszakokon át kell üzemeltetni karbantartás nélkül.
Miközben az elektromos áramkörök és a nanomasinák egyre parányibbak lesznek az őket ellátni hivatott erőforrások hozzájuk viszonyítva meglehetősen nagyok maradnak, továbbá nem is túl hosszú életűek. A Cornell Egyetem kutatói azonban olyan mikroszkopikus eszközt fejlesztenek, ami évtizedeken át képes ellátni ezeket a parányi eszközöket.
Az általuk feltalált eszköz prototípusa egy parányi rézcsíkból készült, ami 1 mm széles és 2 cm hosszú, mindössze 60 mikrométer vékony, illetve egy radioaktív nikkel-63 izotóp hártyából áll. A szerkezet közvetlenül képes mozgássá vagy elektromos energiává alakítani a radioaktív anyagban tárolt energiát. Amint az izotóp bomlani kezd kis energiájú elektronokat, vagy ahogy az atomtudósok nevezik, béta részecskéket bocsát ki, melyek nem hatolnak át a bőrön. Amint az elektronokat magába szívta a réz csík, az negatív elektromos töltésre tesz szert, mialatt az elektronok elvesztése pozitív töltést biztosít az izotópnak, ami elektrosztatikus vonzást eredményez.Amikor az elektrosztatikus vonzás elég erős, a réz csík az izotóp felé mozdul. Elég közel kerülve egymáshoz elektromos szikra ugrik a rézből az izotópba és töltéseik újra kiegyenlítődnek. A réz csík visszacsapódik és a folyamat újra és újra kezdődik. Mivel a legtöbb radioaktív anyagnak rendkívül hosszú ideig tart hogy elbomoljon, egy ilyen akku képes lehet évtizedeken át működni. A nikkel-63 felezési ideje például közel 100 év, így akár 50 évig is táplálhat egy elemet. Más-más izotópok különböző felezési időkkel és radioaktív erősséggel rendelkeznek, így rendkívül széles skálájú akku választékot lehetne előállítani.
A hajlékony réz csík maga hozzácsatlakoztatható egy pici kerékhez vagy más energia átvitelre alkalmas mechanizmushoz. Tervezett felhasználásai között szerepel parányi robotok energiaellátása, vagy olyan érzékelők működtetése melyeket hosszú időszakokon át kell üzemeltetni karbantartás nélkül.