Figyelőnet, SG.hu
Háború lesz Iránban?
Név nélkül nyilatkozó hírszerzők tényként kezelik Irán megtámadását. Többek szerint Izrael szíriai bombázása is ebbe az irányba mutat. Elmondásuk szerint kész akcióterv áll rendelkezésre, és még Bush regnálása alatt lerohanják az országot. Teherán tárgyalna, a volt NATO-főparancsnok óva int.
Az Irán elleni állítólagos amerikai támadási tervek a nyugati vezető sajtó nagy részének vasárnapi címoldalain szerepeltek. "Magasrangú amerikai hírszerző és katonai tisztvisleők úgy hiszik, hogy Bush elnök és belső köre lépéseket tesznek egy amerikai-iráni háború előkészítésére" - értesült a The Sunday Telegraph. "A Pentagon tervezői közel kétezer iráni célpontot megjelölő listát készítettek, miközben katonai vezetők attól tartanak, hogy a diplomáciai erőfeszítések Irán nukleáris fegyverkezési programjának megállítására kudarcot vallanak" - írja a lap.
"A Pentagon és a CIA tiszjei azt állítják, úgy gondolják, hogy a Fehér Ház egy óvatosan adagolt programba kezdett, melynek a célja az Iránnal való katonai konfrontálódás". A lapnak egy neve említésének mellőzését kérő magasrangú hírszerző úgy nyilatkozott, hogy "egy borzongató forgatókönyv szerint Iránt nyilvánosan elítélnék az iraki belügyekbe való beavatkozás miatt". Hozzátette: "az (iraki-iráni) határt átlépő támadásokkal indulna az akció az iráni területen lévő kiképző táborok és bombagyárak ellen."
Egyik legfontosabb célpont e tekintetben az iráni Quds Forradalmi Gárdák által működtetett Fajr támaszpont lenne az ország déli részén. Ezen elmélet jegyében - amelyet egyébként egyre valószínűbbnek tekintenek washingtoni biztonsági körökben - az amerikai műveleteket egy nagyobb szabású iráni válasz követné, mely megyitná az utat Irán nukleáris berendezései és általában védelmi kapacitásainak bombázása előtt.
A The Sunday Telegraph által idézett magasrangú állami tisztviselők szerint az elnök belső köre eldöntötte, hogy Bush nem fejezheti be mandátumát anélkül, hogy mindenáron biztosítsa, hogy Irán nem lesz képes nukleáris fegyver kifejlesztésére. Egy, a lap által idézett hírszerzői forrás szerint "senki nem tudja e zárt körön kívül mi fog történni". De sokan vannak a CIA-n belül akik úgy látják, hogy a diplomácia csődöt mondott, "s a Pentagon vezetői is hasonlóképpen gondolkodnak". A forrás véleménye szerint "a következő hetekben az Egyesült Államok fokozza a feszültséget és egyre több bizonyítékot fog nyilvánosságra hozni az irániak iraki szerepéről."
Ami azokat a spekulációkat illeti, hogy a Külügyminisztérium és a Fehér Ház, illetve a Pentagon között viták vannak (hasonlóan ahhoz, amely az iraki háború előtt Powell külügyminiszter és Rumsfeld védelmi miniszter között kibontakoztak), a The Sunday Telegraph megjegyzi, hogy a forrás szerint Cheney alelnök még mindig kulcsember. "Condi (Condoleazza Rice külügyminiszter) ugyan a diplomácia mellett volt, de ő sem 'galamb'. Ha szükséges, ott lesz a fedélzeten." A már idézett hírszerzői forrás szerint az amerikai hadsereg előtt két lehetőseg áll a bombázást illetően. "Az egyik, hogy csak a nukleáris berendezésekre mér csapást. A második, hogy két vagy három napon keresztül minden fontos célpontot bombáz. Ez utóbbi több mint kétezer célpontot jelent" - zárja tudósítását a lap.
A volt NATO főparancsnok szerint háború lesz
Wesley Clark amerikai nyugalmazott tábornok, a NATO volt főparancsnoka - aki egyébként a napokban biztosította támogatásáról Hillary Clinton demokrata párti szenátort az elnökjelölési kampányban -, szinte biztosra veszi, hogy az Irán elleni háború elkerülhetetlen. A The Washington Postban megjelent írásában felhívja a figyelmet, hogy sürgősen le kellene vonni az Afganisztán és Irak elleni háborúk és megszállás során 2001 és 2003-ben elkövetett hibák tanulságait.
"A következő háború egy intenzív légi és tengeri kampánnyal kezdődne. Az egyértelmű, hogyan indulna a háború Irán ellen, ám sokkal kevésbé világos az, hogy miként érne véget. Hogyan vágna vissza Irán? Elszabadítaná a Hezbollah csoportokat Európában, a Közel Keleten, vagy akár az Egyesült Államokban? Fellázítaná az iraki siítákat Irakban az amerikai megszállók ellen? És mit tenne Teherán, miután véget érnének a bombázások? Mi, a megfelelő szárazföldi erők hiányában biztosan nem lennénk képesek megszállni az országot. Mi történne: Irán egy megszégyenített állam lenne, kezelhetőbb kormánnyal? Vagy egy kaotikus bukott állam? Vagy mint egy még keményebb és elkeseredett ellenfél?" - teszi fel a kérdéseket Wesley Clark.
A háború az amerikaiak iráni átcsapásával fog kezdődni, hogy megsemmisítsék az állítólagosan az iraki lázadókat támogató bázisokat. Ezt egy - a stratégák reményei szerint - aránytalan mértékű iráni válasz követi, amire megindulhat az amerikai offenzíva
Az elmúlt évek politikai vezetésének bírálatát követően a tábornok leszögezi: "Mindenek fölött nekünk amerikaiaknak meg kell értenünk, hogy a háború célja az ország meghatározott céljának a megvalósítása. Ebben az értelemben a hadsereg az államügyek egyik eszköze, melynek együtt kell működnie a diplomáciával, a gazdasági körökkel, a hírszerzéssel s az amerikai hatalom más eszközeivel." Cikke zárásaként kifejti: "a háború a végső, a végső, a végső eszköz. Mindig tragédiát okoz, s ritkán hoz dicsőséget. Vegyük át egy győztes tábornok tanácsát: a legjobb háború az, amelyet nem kell megvívni, s a legjobb hadsereg az, mely eléggé képzett és tapasztalt ahhoz, hogy megakadályozza a következő háborút."
Szíria után Irán lesz az izraeliek célpontja?
Több lap is foglalkozott a hétvégén a szeptember 6-i szíriai célpontok elleni izraeli légicsapásokkal. Mindkét ország igyekszik titokban tartani a művelet céljait és tárgyát. Egyes szakértők arra hajlanak, hogy Izrael mélyen bent szíriai területen Észak-Koreából származó nukleáris eszközöket tároló lerakatot bombázott szét, míg mások egyszerűen azon a véleményen vannak, hogy az Orchard-művelet célja egy iráni és szíriai területen szállított, a Hezbollahnak címzett fegyverszállítmányt tett tönkre. A The Sunday Times szerint "a kiváló szíriai légelhárítás 'meghalt'. Egy vakmerő légiművelet volt folyamatban, egy az iraki határtól 50 kilométerre levő célpont ellen." Szakértők megjegyezték, hogy a szíriai légvédelem sokkal jobb mint az iráni.
"Tehát az Orchard-műveletet úgy is lehet értelmezni, mint egy tesztet, melyben az Egyesült Államokból beszerzett nagy hatótávolságú bombázokat használtak, figyelembe véve Irán nukleáris berendezéseit. Emlékeztetheti Szíriát és Iránt (Izrael) légerejének magasabbrendűségére, továbbá meggyőzheti Szíriát, hogy maradjon kívül egy esetleges Irán elleni támadás esetén" - írta a vasárnapi The Guardian.
Az IRNA hivatalos iráni hírügynökség tudósítása szerint a teheráni külügyminisztérium szóvivője azt nyilatkozta, Irán kész negyedszer is tárgyalásokra az amerikaiakkal, amennyiben Bagdad is felkéri erre. Mohammed-Ali Hosseini azt is mondta: "Irán meg most is kész a tárgyalásokra az iráni nép és kormány megsegítése céljából, annak ellenére, hogy nem tapasztalunk változást az Egyesült Államok politikájában. Washington nincs abban a helyzetben, hogy fenyegetéseit valóra váltsa. Irán erős védelmi erővel rendelkezik" - mondta, s reményét fejezte ki azon washingtoni "bölcs vezetőkkel" szemben, aki minden olyan fejleményt meg akarnak akadályozni, amelyek "az Egyesült Államok számára még több problémát okoznának a régióban."
Kisebb visszhangot okozott Bernard Kouchner francia külügyminiszter szintén vasárnapi nyilatkozata, melyben hangsúlyozta: országának fel kell készülni egy Irán elleni háború lehetőségére annak nukleáris programja miatt. "Mindvégig tárgyalnunk kell Teheránnal, de egy iráni atombomba valódi veszélyt jelentene a világ számára" - mondta a francia politikus. Hozzátette: a világnak "föl kell készülnie a legrosszabra, s ez a háború". A BBC kihangsúlyozta: a francia külügyminiszter szerint a kormány felkért több francia céget, hogy ne vegyenek részt iráni vállakozásokban. "Nem tiltjuk meg cégeinknek a pályázatokban való részvételt. Csak tanácsoltuk nekik, hogy ne vegyenek részt tenderekben. Ezek magáncégek. De azt hiszem meghallották az üzenetet, s nem mi vagyunk az egyedüliek, akik így tettek."
Az Irán elleni állítólagos amerikai támadási tervek a nyugati vezető sajtó nagy részének vasárnapi címoldalain szerepeltek. "Magasrangú amerikai hírszerző és katonai tisztvisleők úgy hiszik, hogy Bush elnök és belső köre lépéseket tesznek egy amerikai-iráni háború előkészítésére" - értesült a The Sunday Telegraph. "A Pentagon tervezői közel kétezer iráni célpontot megjelölő listát készítettek, miközben katonai vezetők attól tartanak, hogy a diplomáciai erőfeszítések Irán nukleáris fegyverkezési programjának megállítására kudarcot vallanak" - írja a lap."A Pentagon és a CIA tiszjei azt állítják, úgy gondolják, hogy a Fehér Ház egy óvatosan adagolt programba kezdett, melynek a célja az Iránnal való katonai konfrontálódás". A lapnak egy neve említésének mellőzését kérő magasrangú hírszerző úgy nyilatkozott, hogy "egy borzongató forgatókönyv szerint Iránt nyilvánosan elítélnék az iraki belügyekbe való beavatkozás miatt". Hozzátette: "az (iraki-iráni) határt átlépő támadásokkal indulna az akció az iráni területen lévő kiképző táborok és bombagyárak ellen."
Egyik legfontosabb célpont e tekintetben az iráni Quds Forradalmi Gárdák által működtetett Fajr támaszpont lenne az ország déli részén. Ezen elmélet jegyében - amelyet egyébként egyre valószínűbbnek tekintenek washingtoni biztonsági körökben - az amerikai műveleteket egy nagyobb szabású iráni válasz követné, mely megyitná az utat Irán nukleáris berendezései és általában védelmi kapacitásainak bombázása előtt.
A The Sunday Telegraph által idézett magasrangú állami tisztviselők szerint az elnök belső köre eldöntötte, hogy Bush nem fejezheti be mandátumát anélkül, hogy mindenáron biztosítsa, hogy Irán nem lesz képes nukleáris fegyver kifejlesztésére. Egy, a lap által idézett hírszerzői forrás szerint "senki nem tudja e zárt körön kívül mi fog történni". De sokan vannak a CIA-n belül akik úgy látják, hogy a diplomácia csődöt mondott, "s a Pentagon vezetői is hasonlóképpen gondolkodnak". A forrás véleménye szerint "a következő hetekben az Egyesült Államok fokozza a feszültséget és egyre több bizonyítékot fog nyilvánosságra hozni az irániak iraki szerepéről."Ami azokat a spekulációkat illeti, hogy a Külügyminisztérium és a Fehér Ház, illetve a Pentagon között viták vannak (hasonlóan ahhoz, amely az iraki háború előtt Powell külügyminiszter és Rumsfeld védelmi miniszter között kibontakoztak), a The Sunday Telegraph megjegyzi, hogy a forrás szerint Cheney alelnök még mindig kulcsember. "Condi (Condoleazza Rice külügyminiszter) ugyan a diplomácia mellett volt, de ő sem 'galamb'. Ha szükséges, ott lesz a fedélzeten." A már idézett hírszerzői forrás szerint az amerikai hadsereg előtt két lehetőseg áll a bombázást illetően. "Az egyik, hogy csak a nukleáris berendezésekre mér csapást. A második, hogy két vagy három napon keresztül minden fontos célpontot bombáz. Ez utóbbi több mint kétezer célpontot jelent" - zárja tudósítását a lap.
A volt NATO főparancsnok szerint háború lesz
Wesley Clark amerikai nyugalmazott tábornok, a NATO volt főparancsnoka - aki egyébként a napokban biztosította támogatásáról Hillary Clinton demokrata párti szenátort az elnökjelölési kampányban -, szinte biztosra veszi, hogy az Irán elleni háború elkerülhetetlen. A The Washington Postban megjelent írásában felhívja a figyelmet, hogy sürgősen le kellene vonni az Afganisztán és Irak elleni háborúk és megszállás során 2001 és 2003-ben elkövetett hibák tanulságait.
"A következő háború egy intenzív légi és tengeri kampánnyal kezdődne. Az egyértelmű, hogyan indulna a háború Irán ellen, ám sokkal kevésbé világos az, hogy miként érne véget. Hogyan vágna vissza Irán? Elszabadítaná a Hezbollah csoportokat Európában, a Közel Keleten, vagy akár az Egyesült Államokban? Fellázítaná az iraki siítákat Irakban az amerikai megszállók ellen? És mit tenne Teherán, miután véget érnének a bombázások? Mi, a megfelelő szárazföldi erők hiányában biztosan nem lennénk képesek megszállni az országot. Mi történne: Irán egy megszégyenített állam lenne, kezelhetőbb kormánnyal? Vagy egy kaotikus bukott állam? Vagy mint egy még keményebb és elkeseredett ellenfél?" - teszi fel a kérdéseket Wesley Clark.
A háború az amerikaiak iráni átcsapásával fog kezdődni, hogy megsemmisítsék az állítólagosan az iraki lázadókat támogató bázisokat. Ezt egy - a stratégák reményei szerint - aránytalan mértékű iráni válasz követi, amire megindulhat az amerikai offenzíva
Az elmúlt évek politikai vezetésének bírálatát követően a tábornok leszögezi: "Mindenek fölött nekünk amerikaiaknak meg kell értenünk, hogy a háború célja az ország meghatározott céljának a megvalósítása. Ebben az értelemben a hadsereg az államügyek egyik eszköze, melynek együtt kell működnie a diplomáciával, a gazdasági körökkel, a hírszerzéssel s az amerikai hatalom más eszközeivel." Cikke zárásaként kifejti: "a háború a végső, a végső, a végső eszköz. Mindig tragédiát okoz, s ritkán hoz dicsőséget. Vegyük át egy győztes tábornok tanácsát: a legjobb háború az, amelyet nem kell megvívni, s a legjobb hadsereg az, mely eléggé képzett és tapasztalt ahhoz, hogy megakadályozza a következő háborút."
Szíria után Irán lesz az izraeliek célpontja?
Több lap is foglalkozott a hétvégén a szeptember 6-i szíriai célpontok elleni izraeli légicsapásokkal. Mindkét ország igyekszik titokban tartani a művelet céljait és tárgyát. Egyes szakértők arra hajlanak, hogy Izrael mélyen bent szíriai területen Észak-Koreából származó nukleáris eszközöket tároló lerakatot bombázott szét, míg mások egyszerűen azon a véleményen vannak, hogy az Orchard-művelet célja egy iráni és szíriai területen szállított, a Hezbollahnak címzett fegyverszállítmányt tett tönkre. A The Sunday Times szerint "a kiváló szíriai légelhárítás 'meghalt'. Egy vakmerő légiművelet volt folyamatban, egy az iraki határtól 50 kilométerre levő célpont ellen." Szakértők megjegyezték, hogy a szíriai légvédelem sokkal jobb mint az iráni.
"Tehát az Orchard-műveletet úgy is lehet értelmezni, mint egy tesztet, melyben az Egyesült Államokból beszerzett nagy hatótávolságú bombázokat használtak, figyelembe véve Irán nukleáris berendezéseit. Emlékeztetheti Szíriát és Iránt (Izrael) légerejének magasabbrendűségére, továbbá meggyőzheti Szíriát, hogy maradjon kívül egy esetleges Irán elleni támadás esetén" - írta a vasárnapi The Guardian. Az IRNA hivatalos iráni hírügynökség tudósítása szerint a teheráni külügyminisztérium szóvivője azt nyilatkozta, Irán kész negyedszer is tárgyalásokra az amerikaiakkal, amennyiben Bagdad is felkéri erre. Mohammed-Ali Hosseini azt is mondta: "Irán meg most is kész a tárgyalásokra az iráni nép és kormány megsegítése céljából, annak ellenére, hogy nem tapasztalunk változást az Egyesült Államok politikájában. Washington nincs abban a helyzetben, hogy fenyegetéseit valóra váltsa. Irán erős védelmi erővel rendelkezik" - mondta, s reményét fejezte ki azon washingtoni "bölcs vezetőkkel" szemben, aki minden olyan fejleményt meg akarnak akadályozni, amelyek "az Egyesült Államok számára még több problémát okoznának a régióban."
Kisebb visszhangot okozott Bernard Kouchner francia külügyminiszter szintén vasárnapi nyilatkozata, melyben hangsúlyozta: országának fel kell készülni egy Irán elleni háború lehetőségére annak nukleáris programja miatt. "Mindvégig tárgyalnunk kell Teheránnal, de egy iráni atombomba valódi veszélyt jelentene a világ számára" - mondta a francia politikus. Hozzátette: a világnak "föl kell készülnie a legrosszabra, s ez a háború". A BBC kihangsúlyozta: a francia külügyminiszter szerint a kormány felkért több francia céget, hogy ne vegyenek részt iráni vállakozásokban. "Nem tiltjuk meg cégeinknek a pályázatokban való részvételt. Csak tanácsoltuk nekik, hogy ne vegyenek részt tenderekben. Ezek magáncégek. De azt hiszem meghallották az üzenetet, s nem mi vagyunk az egyedüliek, akik így tettek."