Hunter

Jules Verne útra kelt

Elindult kilövési állása felé Európa valaha épített legnagyobb és legösszetettebb űrhajója, Jules Verne.

Az űreszköz januárban indul a Nemzetközi Űrállomásra a Dél-Amerikában található Kourou űrkikötőből, fedélzetén 7,5 tonna ellátmánnyal. A teherhajó 3 évnyi tesztelés után hagyja el az európai űrügynökség (ESA) hollandiai műszaki központját. A hosszú utazást péntek este kezdte meg, amikor is közúton és a holland csatornákon eljuttatták Rotterdamig, ahol kedden egy francia teherhajón fogja folytatni útját.

A Jules Verne - vagy típusnevén nevezve Automata Szállító Jármű (ATV) - három darabra szétszerelve, konténerekben fog eljutni a Francia-Guayanán fekvő európai űrkikötőbe. A szállítmány összesen 400 tonnát fog nyomni, melybe beletartozik az űrhajó összes alkatrésze, az összeszereléshez és a kilövés előtti ellenőrzéshez szükséges összes eszközzel és berendezéssel. Összesen 50 konténert rakodnak fel a hajóra, ami 11 nap alatt szeli át az Atlanti-óceánt.

A Jules Vernét Kourouban egy 18 hetes kilövési előkészítő procedúra várja, ennek keretében zajlik le az összeszerelés, az üzemanyag és a rakomány feltöltése. Az ATV decemberben már egy Ariane 5-ES rakéta tetején csücsülhet, az ESA azonban egy hónapot rászámolt a kilövésre, mivel az összeszerelés nem kis feladatnak ígérkezik és számításba kell venniük az esetleges problémák leküzdését is.

A Jules Verne az első a majdan legalább öt tagot számláló ATV-flottából, melyek az elkövetkező években az űrállomást látják majd el a szükséges felszerelésekkel. Kifejlesztése 1,3 milliárd euróba került. Finomra hangolt automata navigációs és dokkoló rendszereivel emberi beavatkozás nélkül érheti el és csatlakozhat az ISS-hez, fedélzetén oxigént, vizet, üzemanyagot, tudományos eszközöket, élelmet, ruházatot vagy akár a szolgálatot teljesítők számára küldött személyes tárgyakat szállítva. Raktere háromszorosa a jelenleg a feladatot ellátó orosz Progressz teherhajóénak. Az ISS-hez csatlakozva extra hajtóműként is szolgál majd, az űrállomásnak ugyanis időről időre korrigálnia kell pályáján a Föld gravitációja miatt.


Európa sokat vár a Jules Verne bemutatkozásától. Rengeteg új technika mutatkozik be a 2008-as repülés során, melyek számos más, jövőbeli küldetésben is részt vehetnek, akár még a Holdra embereket szállító űrkapszulák is alapulhatnak az ATV fejlett rendszerein. Mindemellett az ATV teljesítené Európa űrállomással kapcsolatos vállalásait, az Unió ugyanis nem pénzeszközökkel, hanem a rendkívül fontos szállítási feladatokba való besegítéssel járul hozzá az ISS üzemeltetéséhez.

Kilövéskor a Jules Verne össztömege megközelíti a 20 tonnát, ami egy speciálisan módosított kilövő eszközt igényel. Az erre a célra elkészített Ariane rakéta szeptemberben már útnak indul több műholddal, hogy letesztelhessék a legfelső fokozat manővereit, mellyel a teherűrhajót is pályára fogja állítani.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sanyix #45
    Ok akkor úgy már csak az űrsikló, a szojuz, progressz lenne használhatatlan, mert módosítás nélkül nem jutnak 1000km fölé.

    Na meg 1000km nél magasabbról igen durva szögekben érnének a legkörbe, ha belépés előtt nem csökkentik a pályamagasságot, ami megint csak sok üzemanyag. Na meg az űrhajósok is kevésbé lennének védve a kozmikus sugárzás ellen...
  • Thrawn #44
    Egyrészt a shuttle kapacitása sem végtelen, magasabb pályára kisebb terhet tud eljuttatni (a Hubble maga ~600 kilométeres pályamagassága gyakorlatilag az elérhető maximum), így nagyon gazdaságtalan lenne az építés. Igaz, utána meg lehetne növelni a pályamagaságot, de akkor nem számoltunk az ellátmány feljuttatásának költségeivel.
    Másrészt élettani szempontból sem célszerű, jelentősen megnövekedett sugárterhelésnek tennék ki a legénységet.
  • aRoma #43
  • aRoma #42
  • Epikurosz #41
    No, kész, most már biztos vagyok, hogy hülye ez az egész nasa bagázs. Mert, akkor ugye olyan magasra kellene vinni az iss-t, ahol már nem fékez a lég. így meg, csak pazarolják a drága üzemanyagot. amcsik.
  • Sanyix #40
    Hát igen kéne gondolkozni, de neked már megint nem megy. Tudod egyre ritkul a levegő fölfelé, ezért nem izzik az űrsikló csak 100 km körül (ami amúgy 60-70km). 150km fölött nagyon ritka a levegő nagyon gyenge lassítóhatása van. De 140 km alatt és 100 km fölött órák alatt is érezhető hatása van, pedig az már űrnek számít.

    De itt a "hülye" nasa-s oldalon is leírják azt a képtelen dolgot, hogy a légköri súrlódás miatt veszít a sebességéből az iss, ami miatt viszont magasságot is veszt.

    "In addition to Microgravity and Standard modes, Reboost mode is necessary because the Station's large cross-section and low altitude causes its orbit to decay due to atmospheric drag at an average rate of 0.2 km/day (0.1 n mi/day). Thus, a periodic reboost using on-board thrusters must be carried out approximately every 10 to 45 days. The Reboost period requires 1-2 orbits (1.5 - 3 hours) and represents an assured, but temporary, interruption in the maintenance of the Station's microgravity specification."

    Mi nem érthető?
  • Praetor #39
    Az Ionoszféra. Link

    A föld vonzása tartja föld körül pályán az űrállomást, persze adott sebesség mellett. Nem amiatt veszít a magasságából. Leginkább a légkör lassítja az űrállomást, és ha lassul, akkor idővel lezuhan. Ha gyorsítanánk, akkor meg kilépne a föld vonzásköréből.
  • babajaga #38
    Azért gondolkozni kellene hogy ne jöjjön ilyen képtelenség elő az űrsikló mikor zuhanni kezd a föld felé miért csak 100 km körül kezd el izzani és miért nem korábban ha ott van levegő? Mindenki láthatta.
  • babajaga #37
    Milyen légkör van 300 km magasan? Az űrállomás a föld vonzása miatt veszít a magasságából.
  • Sanyix #36
    Hát igen hihetetlen, mint az is hogy az űrsikló a szuper repülési tulajdonságaival, mindössze 5,8 Pa légköri nyomás mellett (felszínen ugye 100000 Pa a nyomás), csak úgy tud nem felemelkedni, hogy teljesen oldalra döntik a gépet. Hihetetlen, de mégis igaz :)