45
-
#45
Ok akkor úgy már csak az űrsikló, a szojuz, progressz lenne használhatatlan, mert módosítás nélkül nem jutnak 1000km fölé.
Na meg 1000km nél magasabbról igen durva szögekben érnének a legkörbe, ha belépés előtt nem csökkentik a pályamagasságot, ami megint csak sok üzemanyag. Na meg az űrhajósok is kevésbé lennének védve a kozmikus sugárzás ellen... -
Thrawn #44 Egyrészt a shuttle kapacitása sem végtelen, magasabb pályára kisebb terhet tud eljuttatni (a Hubble maga ~600 kilométeres pályamagassága gyakorlatilag az elérhető maximum), így nagyon gazdaságtalan lenne az építés. Igaz, utána meg lehetne növelni a pályamagaságot, de akkor nem számoltunk az ellátmány feljuttatásának költségeivel.
Másrészt élettani szempontból sem célszerű, jelentősen megnövekedett sugárterhelésnek tennék ki a legénységet. -
aRoma #43 ![]()
-
aRoma #42 ![]()
-
Epikurosz #41 No, kész, most már biztos vagyok, hogy hülye ez az egész nasa bagázs. Mert, akkor ugye olyan magasra kellene vinni az iss-t, ahol már nem fékez a lég. így meg, csak pazarolják a drága üzemanyagot. amcsik. -
#40
Hát igen kéne gondolkozni, de neked már megint nem megy. Tudod egyre ritkul a levegő fölfelé, ezért nem izzik az űrsikló csak 100 km körül (ami amúgy 60-70km). 150km fölött nagyon ritka a levegő nagyon gyenge lassítóhatása van. De 140 km alatt és 100 km fölött órák alatt is érezhető hatása van, pedig az már űrnek számít.
De itt a "hülye" nasa-s oldalon is leírják azt a képtelen dolgot, hogy a légköri súrlódás miatt veszít a sebességéből az iss, ami miatt viszont magasságot is veszt.
"In addition to Microgravity and Standard modes, Reboost mode is necessary because the Station's large cross-section and low altitude causes its orbit to decay due to atmospheric drag at an average rate of 0.2 km/day (0.1 n mi/day). Thus, a periodic reboost using on-board thrusters must be carried out approximately every 10 to 45 days. The Reboost period requires 1-2 orbits (1.5 - 3 hours) and represents an assured, but temporary, interruption in the maintenance of the Station's microgravity specification."
Mi nem érthető? -
Praetor #39 Az Ionoszféra. Link
A föld vonzása tartja föld körül pályán az űrállomást, persze adott sebesség mellett. Nem amiatt veszít a magasságából. Leginkább a légkör lassítja az űrállomást, és ha lassul, akkor idővel lezuhan. Ha gyorsítanánk, akkor meg kilépne a föld vonzásköréből. -
babajaga #38 Azért gondolkozni kellene hogy ne jöjjön ilyen képtelenség elő az űrsikló mikor zuhanni kezd a föld felé miért csak 100 km körül kezd el izzani és miért nem korábban ha ott van levegő? Mindenki láthatta. -
babajaga #37 Milyen légkör van 300 km magasan? Az űrállomás a föld vonzása miatt veszít a magasságából. -
#36
Hát igen hihetetlen, mint az is hogy az űrsikló a szuper repülési tulajdonságaival, mindössze 5,8 Pa légköri nyomás mellett (felszínen ugye 100000 Pa a nyomás), csak úgy tud nem felemelkedni, hogy teljesen oldalra döntik a gépet. Hihetetlen, de mégis igaz :) -
#35
nemcsak 200km magasan, ami amúgy 350, hanem 1000km magasságig. -
kamov #34 Az ISS napi 200m-t süllyed a légkör fékező hatsa miatt ezért kell kéthavonta megemelni a pályáját a Progresszekkel, A Progressz M1 változat direkt erre a célra lett kifejlesztve, a megnövelt üzemanyagkészletével. -
Thrawn #33 Hát, látni soha nem fogod, de a már említett Skylab éppen azért zuhant le a számítottnál jóval előbb, mert - valószínű a naptevékenység hatására - a felső légkör sűrűsége a vártnál nagyobb volt, így erősebben fékeződött. A shuttle is csúszást szenvedett, így mielőtt újra használatba vehették volna - a pályáját megemelve - megsemmisült. -
Epikurosz #32 Hiszem, ha látom. szerintem a gravitációnak nagyobb szerepe van. -
Thrawn #31 Bizony, bizony, légköri súrlódás. A Skylab 437 kilométeres magasságú pályára állt, ez "fogyott el" néhány év alatt annyira, hogy lezuhant. Igaz, ebben a magasságban már nagyon ritka a légkör, de ne feledjük, majdnem 8 km/sec sebességgel keringenek ebben a rendkívül ritka közegben az űreszközök. Szóval lassan, de biztosan fékeződnek. -
Epikurosz #30 légköri súrlódás 200 km magasan? jó lesz az gravitációs vonzásnak is. -
#29
Az ATV projectnek ehhez semi köze nicsen nem egy új űrsiklót akartak létrehozni hanem egy kisseb automatizált szállítójárművet.
3X akkora raktér az nem előrelés ?
Feltételezem hogyha 3X kevesebb kilővésre is van szűkség a költséghatékonyságán sokat lendít az ilyen szállításoknak.
Aztán a pénzt el lehet költeni más szintén hasznos programokra. -
bandypappa #28 méghelyesebben:
"...az űrállomásnak ugyanis időről időre korrigálnia kell pályáján a légköri súrlódás, a Föld gravitációs mezejének apró egyenetlenségei, és a hold gravitációjának zavaró hatásai miatt."
Méghelyesebben: azé hogy ne zuhannyon le! -
#27
méghelyesebben:
"...az űrállomásnak ugyanis időről időre korrigálnia kell pályáján a légköri súrlódás, a Föld gravitációs mezejének apró egyenetlenségei, és a hold gravitációjának zavaró hatásai miatt." -
Thrawn #26 Magaslégköri ballonról hogyan akarsz több ezer tonnát indítani? Mert ha a hasznos teher tömege száz tonnákban mérhető (az általad elképzelt jármű esetében így lenne) akkor az egész cucc tömege több ezer tonna lenne, még ha nem tengerszintről indulna, akkor is. Na ezt kellene ballonokkal úgy 20-30 kilométer magasba emelni. Nem is beszélve arról, hogy egy ilyen monstrumot stabilizálni az indulás másodperceiben elég húzós lenne, hiszen arról van szó, hogy a ballon elengedi, majd röptében gyújtja a rakétáit és már megy is. -
kvp #25 "inkább maradjon a viszonyításod a valósághoz közel, hogy mi nagy és mi nem ilyen téren :)"
Ez a rendszer csak haromszor akkora mint egy progress. Nem olyan nagy elorelepes, mint amilyenre hosszu ideje varunk. Es az automata dokkolas sem uj otlet, mindig is ilyet hasznalt az osszes progress. (kiveve azt az egyet ami nekiment a mirnek, azt ember iranyitotta) Normalis meret lenne mondjuk egy teherszallito 474-es rakterevel rendelkezo gep. Keszithetnenk olyanokat is, bar a felloves koltsege oriasi lenne. (mondjuk magaslegkori ballonrol inditva mar nem kerulne olyan sokba viszont cserebe veszelyes lenne az inditas) -
brueni #24 jó volt az úgy is... -
kernerster #23 Na meg azért is mert a franciáknak meg kellet indokolni miért tartanak igényt 200ezer km2-nyi dzsungelre -
Alec #22 Például? Csak azért kérdezem mert az egyik nagy hazai kereskedőcég termékmenedzsere, akik kínából milliárdos értékben hoznak be árut és naponta tárgyal velük kicsit mást mondott nekem... de nyilván most felvilágosítasz minket. -
remark #21 Ez nem "urhajo", ez csak egy "leszalloegyseg". (Vagy felszallo. :-) ) -
bandypappa #20 Mert ha minnél közelebbi a kilövés az egyenlítöhöz, annál hatékonyabb, mert különben sok üzemanyagot kell elpöfögnie hogy pályára álljon, bár ez möholdaknál szokott lenni. -
ZoliJ #19 de az európai kilővőállás miért Dél-Amerikában van? -
juharfalvi #18 "...az űrállomásnak ugyanis időről időre korrigálnia kell pályáján a Föld gravitációja miatt."
Helyesebben:
"...az űrállomásnak ugyanis időről időre korrigálnia kell pályáján a légköri súrlódás miatt." -
xizor #17 inkább maradjon a viszonyításod a valósághoz közel, hogy mi nagy és mi nem ilyen téren :) -
#16
ez nagy? höh....fog az emberiség normális méretű űrhajót építeni mielőtt kipusztítjuk magunkat? -
babajaga #15 A kinai munkakultúra a béka segge alatt van. -
LADA Kalina #14 (és nagyobb megbízhatatlanság) 
-
Epikurosz #13 Sok lúd disznót győz?
Erre találták fel a tömegpusztító fegyvereket. :-) -
dez #12 büszke nőt ;) -
Epikurosz #11 "Ezért kérlek, becsüld meg őőőt, a vén Európát, az igazi nőt!" :-) -
#10
Azért olyan okos mókusok, akiknek ez a szakmájuk már kimutatták, hogy azért van.
Több ember, nagyobb összetettségű munkamegosztás, komplexebb termékek. -
AranyKéz #9 Köze van a piac méretéhez, a munkaerőhöz, meg egy-két dologhoz így kapásból. -
AranyKéz #8 Abból is lesz majd egy rakat, mint az Enterprise-ból.
-
dez #7 Szép, hogy Jules Verne, de talán nem egy ilyen egyszeri szállítóeszközre kellett volna ellőni ezt a nevet. -
babajaga #6 ." Ez pusztán csak idö kérdése mikor veszik át a vezetést a kinaiak, mert rohadt sokan vannak"
Mi köze a létszámnak a fejlettséghez?
