Hunter
Emberi szervek egy birkanyájban
Egy hír, mely szerint emberek szerveit állati eredetűekkel igyekeznek pótolni talán már nem is számít különösebben furcsának vagy érdekesnek. Mi van azonban, ha fordított a felállás?
Arra már volt példa, hogy az orvosok sertések szívbillentyűit ültettek emberi szívbe, vagy a tudósok emberi sejteket injektáljanak laboratóriumi állatokba, azonban az emberek és az állatok biológiai vegyítésének már-már kezd egy kissé görög mitológiás utóérzése lenni. Az elmúlt két évben a tudósoknak sikerült emberi vérrel rendelkező sertéseket előállítani, nyúl petesejteket egyesíteni emberi DNS-sel, és emberi őssejtekkel mozgásra bírni lebénult egereket.
A nevadai Renótól 10 kilométerre egy farmon Jason Chamberlain, a Nevada-Reno Egyetem kutatója egy olyan birkanyájat felügyel, melyeknek többsége - egyedenként kisebb-nagyobb részben - emberi májjal, szívvel, aggyal és egyéb szervekkel él. A bizarr kísérlet az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának őssejtkutatási programjának keretein belül fut, melynek célja emberi és állati szövetek vegyítésével biztonságos új gyógyszerek és szövetátültetési terápiák biztosítása az emberek számára.
A Nevada-Reno Egyetem birkakísérletének célja, hogy egy napon a birkákat emberi szerv- és szövetgyárrá alakítsák. Az Esmail Zanjani őssejt-tudós nevéhez fűződő kísérletben a birkákba még az anyaméhben befecskendezik az emberi őssejtekket, hogy részben emberi máj fejlődjön ki bennük. A kísérletben résztvevő felnőtt birkák többségének mája 10% emberi sejtet tartalmaz, de néhány esetben már sikerült ezt 40%-ra feltornászni, állítja Zanjani.
Több tudós azonban azon aggódik, mi történhet, ha az agysejteket keverik, mi van, ha valahogy egy emberi elme foglyul esik egy birka agyában? Az akadémia szerint ennek minimális az esélye, de azért vizsgálatot rendeltek el az ügyben. A szervezet minden ilyen tevékenységgel foglalkozó intézmény számára egy felügyelő bizottság felállítását javasolta.
Januárban a Stanford Egyetem etikai bizottsága jóváhagyta egy olyan egér megalkotását, melynek agya szinte teljes egészében emberi agysejtekből épül fel. Irving Weissman őssejt-tudós azzal érvelt, hogy kísérlete páratlan betekintést nyújthat az emberi agy fejlődésébe és a kóros elváltozások, mint a Parkinson-kór terjedésébe. Az etikai bizottság az egér agyának mérete és formája miatt bólintott rá a kísérletre, mivel a fenti két tényező megakadályozza a rágcsálóknál bármilyen emberi jellemvonás kialakulását.
Zanjani és az őssejtkutatók természetesen védik kísérleteiket, állítva, hogy nem szörnyeket, vagy valami félig emberit kreálnak. Ezt a célok ismeretében készséggel el is hisz az ember, akárcsak az akadémia, amely még egy kutatást sem állíttatott le. A biotechnika ellenes aktivisták azonban úgy vélik, sok tudós nem tudja hol a határ, és ha valami egyszer elindul a lejtőn, azt nem biztos, hogy sikerül megállítani.
Arra már volt példa, hogy az orvosok sertések szívbillentyűit ültettek emberi szívbe, vagy a tudósok emberi sejteket injektáljanak laboratóriumi állatokba, azonban az emberek és az állatok biológiai vegyítésének már-már kezd egy kissé görög mitológiás utóérzése lenni. Az elmúlt két évben a tudósoknak sikerült emberi vérrel rendelkező sertéseket előállítani, nyúl petesejteket egyesíteni emberi DNS-sel, és emberi őssejtekkel mozgásra bírni lebénult egereket. A nevadai Renótól 10 kilométerre egy farmon Jason Chamberlain, a Nevada-Reno Egyetem kutatója egy olyan birkanyájat felügyel, melyeknek többsége - egyedenként kisebb-nagyobb részben - emberi májjal, szívvel, aggyal és egyéb szervekkel él. A bizarr kísérlet az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának őssejtkutatási programjának keretein belül fut, melynek célja emberi és állati szövetek vegyítésével biztonságos új gyógyszerek és szövetátültetési terápiák biztosítása az emberek számára.
A Nevada-Reno Egyetem birkakísérletének célja, hogy egy napon a birkákat emberi szerv- és szövetgyárrá alakítsák. Az Esmail Zanjani őssejt-tudós nevéhez fűződő kísérletben a birkákba még az anyaméhben befecskendezik az emberi őssejtekket, hogy részben emberi máj fejlődjön ki bennük. A kísérletben résztvevő felnőtt birkák többségének mája 10% emberi sejtet tartalmaz, de néhány esetben már sikerült ezt 40%-ra feltornászni, állítja Zanjani.
Több tudós azonban azon aggódik, mi történhet, ha az agysejteket keverik, mi van, ha valahogy egy emberi elme foglyul esik egy birka agyában? Az akadémia szerint ennek minimális az esélye, de azért vizsgálatot rendeltek el az ügyben. A szervezet minden ilyen tevékenységgel foglalkozó intézmény számára egy felügyelő bizottság felállítását javasolta.
Januárban a Stanford Egyetem etikai bizottsága jóváhagyta egy olyan egér megalkotását, melynek agya szinte teljes egészében emberi agysejtekből épül fel. Irving Weissman őssejt-tudós azzal érvelt, hogy kísérlete páratlan betekintést nyújthat az emberi agy fejlődésébe és a kóros elváltozások, mint a Parkinson-kór terjedésébe. Az etikai bizottság az egér agyának mérete és formája miatt bólintott rá a kísérletre, mivel a fenti két tényező megakadályozza a rágcsálóknál bármilyen emberi jellemvonás kialakulását.
Zanjani és az őssejtkutatók természetesen védik kísérleteiket, állítva, hogy nem szörnyeket, vagy valami félig emberit kreálnak. Ezt a célok ismeretében készséggel el is hisz az ember, akárcsak az akadémia, amely még egy kutatást sem állíttatott le. A biotechnika ellenes aktivisták azonban úgy vélik, sok tudós nem tudja hol a határ, és ha valami egyszer elindul a lejtőn, azt nem biztos, hogy sikerül megállítani.
