Hunter
A csimpánzok vezetnek az evolúciós versenyben
A csimpánzok és az emberek közös génjeinek összehasonlítása szerint a csimpánzok nagyobb fejlődésen estek át közös ősünktől való elválásunk óta.
Az amerikai Michigan Egyetem tanulmánya szerint az elmúlt 6 millió évben a csimpánzoknak 233 génjük fejlődött, változott pozitívan, míg az ember esetében ez a szám csupán 154, azaz majom rokonainknál több evolúciós változás következett be ugyanazon idő alatt, mint az embereknél. A felfedezés ellentmond annak a nézetnek, mely szerint minél kifejlettebb egy faj, annál okosabb vagy magasabb rendű a többiekkel szemben, illetve azt a nézetet is kétségbe vonja, mely szerint az ember fejlődött a legtöbbet az őstörténet óta. Más kérdés, hogy a szemmel látható jelek egészen másra utalnak.
Evolúciós szempontból a nagyobb számú pozitív változás a csimpánz esetében egyszerűen adódhat abból, hogy pár ezer évvel ezelőtt még jóval nagyobb számban éltek a Földön mint az emberek, ami nagyobb génkészletet, ezáltal több lehetőséget biztosított a változásokhoz, fejtette ki a tanulmány szerzője Jianzhi Zhang professzor, evolúciós biológus.
Az eredmény - amit még nem lehet teljesnek nevezni - azt is jelezheti, hogy a csimpánzoknak több tényezőhöz kellett alkalmazkodniuk, mint az embereknek. Hogy mikhez is, azt jelenleg nehéz megmondani, az azonban egyértelmű, hogy azok nem vezettek nagyobb agyhoz vagy bármely más olyan tulajdonsághoz, ami kiemelte az embert az állatvilágból.
A tanulmányhoz 14 000 gént vetettek össze, ez azonban még nem mutatja meg számunkra a teljes valóságot, a csimpánzok teljes géntérképe ugyanis még nem áll a kutatók rendelkezésére, ellentétben az emberével. Nehéz párhuzamot találni a pozitív kiválasztódáson átesett gének között is: érdekességként a csimpánzoknál a fehérje anyagcsere és a stressz reakciók génjei, míg az embernél a zsírsav anyagcserében szerepet játszó gének fejlődtek jobban.
Az amerikai Michigan Egyetem tanulmánya szerint az elmúlt 6 millió évben a csimpánzoknak 233 génjük fejlődött, változott pozitívan, míg az ember esetében ez a szám csupán 154, azaz majom rokonainknál több evolúciós változás következett be ugyanazon idő alatt, mint az embereknél. A felfedezés ellentmond annak a nézetnek, mely szerint minél kifejlettebb egy faj, annál okosabb vagy magasabb rendű a többiekkel szemben, illetve azt a nézetet is kétségbe vonja, mely szerint az ember fejlődött a legtöbbet az őstörténet óta. Más kérdés, hogy a szemmel látható jelek egészen másra utalnak.
Evolúciós szempontból a nagyobb számú pozitív változás a csimpánz esetében egyszerűen adódhat abból, hogy pár ezer évvel ezelőtt még jóval nagyobb számban éltek a Földön mint az emberek, ami nagyobb génkészletet, ezáltal több lehetőséget biztosított a változásokhoz, fejtette ki a tanulmány szerzője Jianzhi Zhang professzor, evolúciós biológus. Az eredmény - amit még nem lehet teljesnek nevezni - azt is jelezheti, hogy a csimpánzoknak több tényezőhöz kellett alkalmazkodniuk, mint az embereknek. Hogy mikhez is, azt jelenleg nehéz megmondani, az azonban egyértelmű, hogy azok nem vezettek nagyobb agyhoz vagy bármely más olyan tulajdonsághoz, ami kiemelte az embert az állatvilágból.
A tanulmányhoz 14 000 gént vetettek össze, ez azonban még nem mutatja meg számunkra a teljes valóságot, a csimpánzok teljes géntérképe ugyanis még nem áll a kutatók rendelkezésére, ellentétben az emberével. Nehéz párhuzamot találni a pozitív kiválasztódáson átesett gének között is: érdekességként a csimpánzoknál a fehérje anyagcsere és a stressz reakciók génjei, míg az embernél a zsírsav anyagcserében szerepet játszó gének fejlődtek jobban.
