507
-
AranyKéz #507 "Nos, aki kicsit jobban ismeri az evolúciót, esetleg játszadozott szimulációkkal is, az nem lepődik meg az élőlények komplexitásán. Sőt, épp az lenne a meglepő, ha nem lennének ilyen bonyolultak."
Én főleg azt bírom amikor a kreacionisták egyszerre jönnek az élet bonyolultságával meg a csökkenthetetlen bonyolultsággal (irreducible complexity)
Aki cseppet is tud gondolkozni az rájön hogy miért mondom ezt :)
-
BiroAndras #506 "Darwin materialista magyarázatot akart találni mindenképpen."
Hát nagyon nem. Annyira nem, hogy maga is megijedt a következtetéseitől, és eredetileg nem is akarta publikálni.
"Megjósolta, h nagyon sok átmeneti formát fognak találni az eljövendő ásatások során.
Ez a jóslás is megdőlt."
Nos, nem egészen. Épp elég átmeneti fomrát találtunk, a teremtés elmélet szerint viszont pontosan zérónak kellene lennie, tehát Darwin kiütéssel győzőtt.
"A radiokarbon kormeghatározási módszer sem a legpontosab..."
De van épp elég más módszer is.
"Ha most egy leletre az mondjuk, h 100-150 millió éves, akkor nem tudjuk megmondani, h a hasonló korúnak datált másik lelettel együtt élt, vagy 1 millió évvel később, vagy éppen előtte?"
Meg tudjuk mondani, mivel a föld rétegei elég pontos időskálát adnak. És különösen alkalmasak a korkülönbségek meghatározására.
"Darwin elmélete alapján ma is megfigyelhetőnek kellene lennie az evolúció működésének."
Meg is figyelhető számtalan esetben.
"Erre jó példák lehetnének a gyűrűfajok. Ám közel 2 millió fajból eleddig csak 3 azaz három fajnál tapasztaltak ilyet"
Természetesen, hiszen elég speciális körülmények kelelnek hozzá. De a teremtés elmélet itt is pontosan zéró ilyen fajt jósol.
"Amíg a tudomány nem tudja meghatározni, h mitől él egy sejt ( és hogyan jött létre magától az a biológusok számára is igen bonyolult gépezet ami a sejten belül működik)addig lehet hipotéziseket gyártani az élőlények változásairól, kialakulásairól."
Az evolúció nem az élet keletkezéséről szól, hanem a fejlődéséről. A kettő nagyon nem ugyanaz.
"Aki evolucionista tudósok voltak, de szembesülvén az élet leírhatatlan bonyolultságával inkább a másik feltevést részesítik előnyben:
dr Michael Behe, dr John West"
Nos, aki kicsit jobban ismeri az evolúciót, esetleg játszadozott szimulációkkal is, az nem lepődik meg az élőlények komplexitásán. Sőt, épp az lenne a meglepő, ha nem lennének ilyen bonyolultak. -
#505
Rossz nézőpontból indul ki a cím megállapítója. Az ember hamarabb ért egy magasabb és tökéletesebb szintre, mint a majom, így nem volt szüksége annyi génváltozásra... -
Epikurosz #504 ![]()
-
Epikurosz #503 Ezt egy indexes cikkben láttam: óriásgombák 400 millió évvel ezelőtt. Gyönyörűek! -
who am I 7 #502 502... 
-
bandypappa #501 na nyomjunk rá még egy 500-at!!! -
bandypappa #500 ÉÉÉÉÉÉÉSSSSSSSSSSSSSSSSSS 500.!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! -
#499
Lehet, csak a lepkék is füstösek lettek. :DDD -
who am I 7 #498 és ha bezárják a gyárakat és újra világosabbak lesznek a nyírfák...... 
-
AranyKéz #497 Nna, csak nem jött össze ez a szar, pedig 2 napot dolgoztam rajta. Sejtem hogy az értékeléssel vannak problémák (csak egymás ellen játszatom őket), sehova se akar konvergálni, mindig mocskot ad ki.
-
babajaga #496 Manchester környékén rengeteg nyirfalepke élt a madarak elöl a nyirfa világos kérgére simultak és azok nem vették észre legtöbbjüket. Az iparosodással a nyírfák kérge füstös lett és a madarak már egyre többet elpusztítottak. Azonban mutáció folytán sötétebb színű lepkék keletkeztek melyek már a füstös fán nem voltak észrevehetők a madarak számára. Az lett a vége hogy a madarak kipusztították a fehér nyirfalepkéket és ma csak füstszínűek léteznek. -
Ironka #495 Persze h tudnak, de itt csak azt próbáltam bemutatni, h befolyásolja egy populációban egy allél elterjedségét annak előnyös v hátrányos volta (itt a szelekció hat rájuk). Itt a 'fekete' és a 'fehér' egy gén alléljainak felel meg. -
Ironka #494 A példával csak azt próbáltam szemléltetni, h ha pl egy populáció jelentős része kihal, és csak néhány egyed marad, aztán újra fölszaporodik, vagy mondjuk néhány vándormadár elsodródik egy viharban a tenger felett és egy elhagyott szigetre kerülve ott kialakítanak egy populációt, akkor az eredeti génpool egy jelentős része elveszik, csak azok maradnak meg amik megvoltak az 'alapítókban' is. Ez a genetikai sodródás.
"Az evolúcióbiológusok között hosszú évtizedek óta folyik a vita arról, hogy mekkora szerepe van az úgy nevezett "nem-darwini" folyamatoknak az evolúcióban. "Nem-darwininak" azokat a mechanizmusokat nevezik, melyek nem a rátermettebb, életképesebb egyedek fennmaradását segítik elő. Meglepő lehet, de ezekre a folyamatokra elsőként Charles Darwin hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a természetes kiválasztódás csak az egyik módja a fajok kialakulásának és meglehet, hogy nem is a legmeghatározóbb.
A "nem-darwini" evolúciós folyamatok közül az egyik legnagyobb jelentőségű a genetikai sodródás (drift). A sodródás minden természetes populációban jelen van, de annál nagyobb a szerepe, minél kisebb a populáció egyedszáma. Ha ugyanis egy populáció egyedszáma nem változik generációról generációra (vagyis teljesen betöltötte a rendelkezésére álló életteret), az egyes egyedeknek csak két-két ivarsejtje jut tovább a következő generációba. Az ivarsejtek a két homológ kromoszóma közül azonos (50%) eséllyel tartalmazzák valamelyiket. Ha egy élőlény két kromoszómáján egy génnek különböző alléljai találhatóak meg (az élőlény heterozigóta), csak 50% az esélye, hogy a következő generációba mindkét változatot tovább adja.
Mindez nem jelent problémát sokezer egyedből álló populációkban, hiszen ott a véletlenek "kiütik egymást", kis egyedszámú populációban azonban könnyedén előfordulhat, hogy csakis a véletlen játékának köszönhetően valamelyik allél eltűnik. Az eltűnt változat azután már csak mutációval jelenhet meg újra, aminek az esélye nagyon kicsi (kevesebb, mint egy az egymilliárdhoz).
Az alábbi modellben egy tulajdonságnak két változata van jelen a populációban (vörös és kék, a heterozigóták lilák), a generációk között az egyedszám nem változik. Kipróbálhatod, hogy mekkora a genetikai sodródás szerepe egy négy-, tíz- és száz egyedből álló populációban. Hány generáció telik el az egyes esetekben amíg valamelyik változat teljesen eltűnik?
A genetikai sodródás különösen jelentős a veszélyeztetett fajok esetében. A kis egyedszám következtében ugyanis könnyen változik meg a faj génállománya. Ezért is kérdéses, alkalmasak-e az állatkertek a veszélyeztetett fajok megőrzésére, hiszen a nagyobb testű állatokból (panda, tigris, orrszarvú) nem képes többezres populációkat fenntartani. Ebben a modellben csak egy gént figyelünk, de egy emlős teljes génállományában legalább 30 ezer gén van, könnyen belátható tehát, hogy a kisebb populációkban pusztán a véletlen játéka, a genetikai sodródás miatt minden egyes generációban eltűnik több változat."
Ettől forog. Ha ezek után sem érted... -
#493
Annak írom, aki nem tudná:
Az sg fórum tudományos eszmecsere részlegébe van egy evolució topic.
Itt egyre kevesebb a hozzászólás, így azt javaslom, hogy aki még érdemesnek tartja a témát további eszmecserére, az jöjjön át oda, mert itt a cikk lassan el fog tűnni a süllyesztőben. -
#492
mármint egymással ;] -
#491
A fehér és fekete egerek a példában tudnak utódot nemzeni? -
HUmanEmber41st #490 Példa: Ha van egy fekete egered ami 20 utódot képes fölnevelni egy hónap alatt, míg a fehér csak 10-et, és az élet egyéb területén ugyanolyan sikeresek, előbb-utóbb csak fekete egerünk lesz. Ez a szelekció.
De eredetileg volt sárga, piros és kék egerünk is, amiknek még több utódjuk lett volna, csakhogy egy árvíz alkalmával ők véletlenül pont a domb alján ástak vackot maguknak, míg a fekete és fehér a dombtetőn. Az összes sárga, piros és kék egerünk megfulladt, így hiába lennének sikeresebbek, kihaltak. Ez a genetikai drifting.
Mármint az a drifting, h véletlenül a domb alján ástak vackot ??
( értem én, h villanymotor, de mitől forog? :D ) -
who am I 7 #489 "Szvsz a véletlennek is sok köze van a fejlódéshez, bár maga a folyamat nem az."
Ez új dimenziót nyit meg a véletlen meghatározásának "folyamatában".
Mi lenne ha alkalmazkodásnak tekintenénk ezt a "véletlent"?:) Fajok meg csak úgy maradnak meg ha alkalmazkodnak...és az meg nem véletlen. -
who am I 7 #488 és aki mindkettőben hisz?Úgyanúgy jön RAMBÓ? 
-
jefferson83 #487 földön= Földön --> így helyes. -
jefferson83 #486 Ez is véletlen, de ez igazán akkor lenne érdekes, ha a földön élő összes patkánynak a zöme ott vackol és ezzel kihalás fenyegetné a patkányt, mint fajt. Nagy léptékben egy család nem oszt nem szoroz. Lokálisan azonban lehet jelentősége.
-
#485
arról nem is beszélve, hogy az említett patkány család miért épp a domb aljába ásta a vackát, hogy pont az pusztuljon ki egy árvíz következtében.
Vagy véletlen épp ott volt kaja, oda esett a fáról, azok meg rátelepültek.
Ez a véletlen... -
jefferson83 #484 Egy nagyon rövid megjegyzés a véletlennel kapcsolatban. Szvsz a véletlennek is sok köze van a fejlódéshez, bár maga a folyamat nem az. A fejlődést nagymértékben elősegíthetik a különböző mutációk. A mutációk zöme zsákutcának minősül és nem fogja az egyed életminőségét javítani, éppen ellenkezőleg --> sok esetben az egyed nem is életképes. A mutációk kialakulásának megvan a törvényszerűsége, de mégis azt, hogy milyen mutáció (káros, hasznos), milyen arányban és mely egyedeknél fog kialakulni én a véletlenek kategóriájában helyezném ---> mert képtelenség (nagy számok esetében) előre meghatározni, hogy mikor, mennyi, kinél és főleg milyen fog kialakulni. A kombinációk száma gyakorlatilag végtelen .
Ui: 484 :D -
jefferson83 #483 Kihaltak? :D Azért drukkolok neked, hogy sikerüljön. -
AranyKéz #482 Jah, csak az istennek nem akar összejönni a programom, pedig elvileg egyszerű. Éjjel 16 millió generációig futtattam, erre reggel észreveszem hogy a kiírás felülírja az egész populációt 
-
bandypappa #481 és mi jön a 480. után?... -
bandypappa #480 480 -
bandypappa #479 kezdem, 479 -
bandypappa #478 na srácok legyen eg az 500 komment! -
bandypappa #477 ahogy érzed... -
#476
örömet keresni az életben, mindjárt beszedek egy marék bogyót... -
#475
zavar, h. valaki nem annyira fanatikus? :D -
bandypappa #474 Aki meg nem hisz se a teremtésben, se az evolúcióban, annak nekimegyek:
![]()
-
bandypappa #473 Szevasztok jóarcok, testvérek! Megin itt vok (ha kell ha nem) 
Látom jöttek a kommentek. Abban egyetértünk hogy a fejlödés jó, a ghost in the shell mangában is ezt mondják, jó kis film. Na a hibernálásról meg annyit hogy vannak olyan állatok, amik télre megfagynak, oszt tavasszal kiengednek, télleg. Spec enzimet termelnek, ami megakadályozza a viz kikristályodását, meg is keresem a neten valahun megvan. Az örömet keresni az életben, ez a fontos. -
who am I 7 #472 Minden mondva csinált addig, amig nem jövünk rá az igazságra.Tartózkodom.Nem akarok egyik állás mellett sem helyet foglalni.Annyiban megegyezhetünk, h minden folyamatosan fejlődik és ez így van rendjén.Az meg, h van-e teremtő vagy másik intelligens faj aki révén kerültünk ide, vagy csak egy vándor meteorról "csapódtunk" le ide....hát találgasson az aki akar :) de legyenek tisztelettel annyira egymásra, h ne köpködjék egymást szerintem...mert fölösleges.A Föld napja volt :) hurá -
#471
"Mármint effektive "tudatos" és nem véletlen."
-Ezt most sajnos nem értem, mire írod.
A véletlennek szerintem nem az az értelmezése, h. ok nélkül.
Aki ok nélkülinek értelmezi a véletlent, az nem meglepő módon irtózik tőle, és keres valami "tudatos teremtő" alternatívát. -
#470
Játékelmélet? Nagyon szeretem. Azt hiszem ezt a példát meg pont olvastam is. :) -
AranyKéz #469 Jujj basszus, kicsit rosszul paraméterezhettem, olyan belterjes tenyészet lett belőle mint a franc... És természetesen hülyék is a feladathoz.
-
who am I 7 #468 Mármint effektive "tudatos" és nem véletlen.
Az élet ki alakulását meg mire megfejtjük....hát...az se most lesz.De sztem már nem fogom megélni :( :)
