Hunter
Űrrepülőt teszteltek az olaszok
Sikeres tesztet mondhat magáénak az olasz fejlesztésű Castore űrsikló, miután a légkörbe való visszatérés által az űrrepülőre gyakorolt erőhatásoknak vetették alá.
A teszt során rögzített adatok kiértékelése szerint az űrjármű kitűnően viselte a megpróbáltatásokat, melyeket hamarosan újabbak követhetnek, kikövezve az utat Európa számára a hiperszonikus repülés előtt. Az Olasz Űrrepülési Kutató Központ (CIRA) hófehér, torpedó alakú, hajtómű nélküli prototípusa még február végén emelkedett fel, majd zuhant alá 21 000 méteres magasságból, ahová két ballon juttatta fel. A gép 70 másodperc alatt érte el, majd lépte át az 1 Mach sebességet. Ez idő alatt 6000 métert zuhant, majd működésbe lépett három fokozatú ejtőernyő rendszere, lelassítva az ember nélküli űrjárművet (USV) annyira, hogy biztonságosan landolhasson az indulásul szolgáló szardíniai Tortoli reptérhez közeli vizeken.
A CIRA beszámolója szerint a küldetés célja az űrjármű légkörbe való belépése utolsó fázisának szimulálása volt, melynek adatait több mint 500, a gépen elhelyezett szenzor rögzítette. A 2002-ben indult USV program egészen 2012-ig fut 179 millió eurós költségvetéssel, ami példátlanul takarékosnak nevezhető.
Jelenleg két, egyenként 9,2 méter hosszú, 3,7 méter széles és 1,25 tonna súlyú repülőgép, a Castore és a Polluce alkotja az olaszok "flottáját", a két prototípus felváltva repül a teszteken. A gépek a görög mitológia ikerpárjáról, Spárta büszkeségeiről Kasztórról és Polüdeukészről kapták nevüket. Jelenleg a világ egyedüli működő űrdemonstrátorai, büszkélkedik a CIRA.
Az USV program célja az űrrepülés mellett a légköri hiperszonikus repülés fázisainak vizsgálata az alapvető alkalmazott technikák és módszertan finomra hangolása érdekében, ami nagy segítség lehet a CIRA partnerei számára a jövő nagy manőverezési képességű hiperszonikus repülőgépeinek a fejlesztésében. A programban részt vesz az Európai Űrügynökség (ESA), az Olasz Űrügynökség (ASI), a Nemzeti Kutatási Tanács (CNR) és az olasz légierő, valamint haditengerészet.
A teszt során rögzített adatok kiértékelése szerint az űrjármű kitűnően viselte a megpróbáltatásokat, melyeket hamarosan újabbak követhetnek, kikövezve az utat Európa számára a hiperszonikus repülés előtt. Az Olasz Űrrepülési Kutató Központ (CIRA) hófehér, torpedó alakú, hajtómű nélküli prototípusa még február végén emelkedett fel, majd zuhant alá 21 000 méteres magasságból, ahová két ballon juttatta fel. A gép 70 másodperc alatt érte el, majd lépte át az 1 Mach sebességet. Ez idő alatt 6000 métert zuhant, majd működésbe lépett három fokozatú ejtőernyő rendszere, lelassítva az ember nélküli űrjárművet (USV) annyira, hogy biztonságosan landolhasson az indulásul szolgáló szardíniai Tortoli reptérhez közeli vizeken.
A CIRA beszámolója szerint a küldetés célja az űrjármű légkörbe való belépése utolsó fázisának szimulálása volt, melynek adatait több mint 500, a gépen elhelyezett szenzor rögzítette. A 2002-ben indult USV program egészen 2012-ig fut 179 millió eurós költségvetéssel, ami példátlanul takarékosnak nevezhető.
Jelenleg két, egyenként 9,2 méter hosszú, 3,7 méter széles és 1,25 tonna súlyú repülőgép, a Castore és a Polluce alkotja az olaszok "flottáját", a két prototípus felváltva repül a teszteken. A gépek a görög mitológia ikerpárjáról, Spárta büszkeségeiről Kasztórról és Polüdeukészről kapták nevüket. Jelenleg a világ egyedüli működő űrdemonstrátorai, büszkélkedik a CIRA.
Az USV program célja az űrrepülés mellett a légköri hiperszonikus repülés fázisainak vizsgálata az alapvető alkalmazott technikák és módszertan finomra hangolása érdekében, ami nagy segítség lehet a CIRA partnerei számára a jövő nagy manőverezési képességű hiperszonikus repülőgépeinek a fejlesztésében. A programban részt vesz az Európai Űrügynökség (ESA), az Olasz Űrügynökség (ASI), a Nemzeti Kutatási Tanács (CNR) és az olasz légierő, valamint haditengerészet.