Hunter
Sikeres küldetést zárt a Discovery
Gond nélkül landolt a Discovery űrsikló, ezzel újra beindulni látszanak a Nemzetközi Űrállomás (ISS) összeszerelési munkálata Az Atlantis augusztus végén indul útnak újabb rakománnyal a fedélzetén.
A Discovery legénysége az összes célkitűzését teljesítette, sikeresen eljuttatták az űrállomás fedélzetére a már várva várt ellátmányt, megjavítottak egy, az összeszerelési munkálatok folytatása szempontjából kritikus robotkart, és újra háromfősre duzzasztották az állomáson szolgálatot teljesítők létszámát.
A NASA által az emberi űrrepülés történetének legnagyobb szabású összeszerelési munkálatának titulált űrállomás bővítés folytatását az Atlantis augusztus 27-re kitűzött útja indítja el, mely során a fő nappanel tartószerkezet végére újabb jókora energiaforrásokat szerelnek fel. Az űrsikló kilövésére valamivel több mint egy hét áll rendelkezésre, augusztus 27. vagy 28. és szeptember 7 között. Ha ebben az időintervallumban nem sikerül elstartolnia, akkor legközelebb októberben próbálkozhat újra, a köztes időben ugyanis egy Szojuzt lát vendégül az állomás, ami az új legénységet szállítja az ISS-re, illetve a munkálatok megfelelő fotódokumentálásához sem lennének megfelelőek a fényviszonyok.
Térjünk vissza azonban a Discovery-hez. Az űrsikló kitűnő állapotban kezdte meg a visszatérési manőversorozatot. Szombaton az üzemanyag rendszer egyik hidraulikus egységénél ugyan szivárgást észleltek, azonban a későbbi telemetriai adatok nem mutattak semmiféle rendellenességet, az üzemanyag fogyasztás sem nőtt meg Vasárnap az orrkúp és a szárnyak bevezető éleinek lézeres letapogatásával folytatódott az ellenőrzés, melyek szintén megnyugtatóak voltak.
Így már csak a földi időjárás okozhatott gondot a visszatérő legénységnek, de végül ezzel sem volt különösebb gond. Az eredetileg kijelölt 33-mas leszállópálya közelében néhány perccel a landolás előtt viharfelhők kezdtek gyülekezni, ezért az űrsiklót átirányították az űrközpont túlsó részén fekvő 15-ös pályára. A közel 90 méter széles és 4500 méter hosszú betoncsíkot a tervezett időpontban, magyar idő szerint tegnap 15 óra 14 perckor érte el.
A Discovery legénysége az összes célkitűzését teljesítette, sikeresen eljuttatták az űrállomás fedélzetére a már várva várt ellátmányt, megjavítottak egy, az összeszerelési munkálatok folytatása szempontjából kritikus robotkart, és újra háromfősre duzzasztották az állomáson szolgálatot teljesítők létszámát.
A NASA által az emberi űrrepülés történetének legnagyobb szabású összeszerelési munkálatának titulált űrállomás bővítés folytatását az Atlantis augusztus 27-re kitűzött útja indítja el, mely során a fő nappanel tartószerkezet végére újabb jókora energiaforrásokat szerelnek fel. Az űrsikló kilövésére valamivel több mint egy hét áll rendelkezésre, augusztus 27. vagy 28. és szeptember 7 között. Ha ebben az időintervallumban nem sikerül elstartolnia, akkor legközelebb októberben próbálkozhat újra, a köztes időben ugyanis egy Szojuzt lát vendégül az állomás, ami az új legénységet szállítja az ISS-re, illetve a munkálatok megfelelő fotódokumentálásához sem lennének megfelelőek a fényviszonyok.Térjünk vissza azonban a Discovery-hez. Az űrsikló kitűnő állapotban kezdte meg a visszatérési manőversorozatot. Szombaton az üzemanyag rendszer egyik hidraulikus egységénél ugyan szivárgást észleltek, azonban a későbbi telemetriai adatok nem mutattak semmiféle rendellenességet, az üzemanyag fogyasztás sem nőtt meg Vasárnap az orrkúp és a szárnyak bevezető éleinek lézeres letapogatásával folytatódott az ellenőrzés, melyek szintén megnyugtatóak voltak.
Így már csak a földi időjárás okozhatott gondot a visszatérő legénységnek, de végül ezzel sem volt különösebb gond. Az eredetileg kijelölt 33-mas leszállópálya közelében néhány perccel a landolás előtt viharfelhők kezdtek gyülekezni, ezért az űrsiklót átirányították az űrközpont túlsó részén fekvő 15-ös pályára. A közel 90 méter széles és 4500 méter hosszú betoncsíkot a tervezett időpontban, magyar idő szerint tegnap 15 óra 14 perckor érte el.
