SG.hu·
Elstartolt az űrsikló
Hullott a szigetelés, de a Discovery ennek ellenére magabiztos rajtot vett, sajátos légibemutatót prezentálva a július 4-i ünnepségek lázában élő amerikaiaknak.
Az eredetileg július 1-re tervezett kilövés a kedvezőtlen időjárás miatt csúszott át keddre. Helyi idő szerint 14 óra 37 perc 55 másodperckor gyújtották be a gyorsítórakéták hajtóműveit a floridai Kennedy Űrközpont 39B kilövőállásán.
Az űrsikló méltóságteljesen emelkedett hatalmas lángoszlop kíséretében, amit több ezer turista és helyi lakos kísért figyelemmel a közeli utak és a tengerpart mentén.
A csúszás ellenére ez a visszaszámlálás volt a legsimább a közelmúlt történetében. A viharos időjárás ideálissá szelídült, így tökéletes kilövést hajthatott végre a Discovery, melynek műszereinél Mark Kelly pilóta mellett a parancsnok, Steven Lindsey és Lisa Nowak repülés mérnök helyezkedett el. A felszállás első perceiben nem jelentkezett a külső tank szigetelésének problémája, azonban 2 perc 47 másodpercnél hirtelen fél tucat - a kamera tanúsága szerint kicsi - darab vált le. A NASA a kilövés előtt úgy nyilatkozott, hogy a 165. másodperc után leváló szigetelésdarabok nem jelentenek veszélyt, mivel ekkor a légkör már túl ritka ahhoz, hogy veszélyes sérülést idézzen elő. A darabok a 167. másodpercben váltak le, tehát határesetnek tűnik a dolog, bár a hivatalos állásfoglalás szerint nem okozhattak gondot.
Hullik a szigetelőhab
A szigetelőhab már hétfőn, a kilövőálláson is okozott némi galibát, amikor a mérnökök felfedeztek egy kis rést, azonban némi elemzés után a szakértők nem tulajdonítottak jelentőséget a sérülésnek. Az emelkedés során tucatnyi kamera és három radar pásztázta az űrsiklót és a külső üzemanyagtartályt. Az eredmények kiértékelése körülbelül hat napot vesz igénybe, mivel a keddi adatokhoz ma még beérkeznek a legénység által az orrkúpon és a szárnyak bevezető élein elvégzett vizsgálatok adatai, valamint a Discovery hasáról készült felvételek, illetve a bedokkolás utáni átvizsgálás eredményei is.
A Discovery fedélzeti számítógépeit úgy állították be, hogy ne nehezedjen túl nagy nyomás az űrsiklóra, illetve elsősorban a külső üzemanyag tartályra az aerodinamikai erőhatások szempontjából kritikus légrétegekben, ezért a főhajtóművet az átlagosnál valamivel jobban és hosszabb időre fojtották le, míg a pályát kissé meredekebbre vették, hogy minél hamarabb kijussanak a sűrű alacsony légrétegből. Az űrsikló így nyolc és fél perc alatt érte el a világűr peremét, ahol a főhajtóműtől a két manőverező rakéta vette át az irányítást, hogy találkozási pályára állítsa a Nemzetközi Űrállomással, ahová csütörtökön dokkol be a Discovery.
Az állomás állandó lakóihoz fog csatlakozni az űrsiklón utazó Thomas Reiter, az ESA asztronautája, így a Columbia katasztrófája óta először újra háromfősre nő az ISS legénységének száma, orosz-amerikai-európai trióra bővítve a szolgálatot teljesítőket. Az űrsikló 2300 kilogramm ellátmánnyal, felszereléssel és kísérleti eszközzel járul hozzá az állomás életéhez. A rakományban többek közt egy laboratóriumi hűtő, egy növénybiológiai rekesz és nem utolsó sorban egy oxigén generátor is érkezik. Utóbbi beüzemelésével már hat fő állandó befogadására is alkalmassá válik a létesítmény.
Az űrsikló legénysége összességében három űrsétát tervezett. Az első az űrsikló robotkarját hivatott tesztelni, illetve ennek keretein belül megvizsgálják a hőpajzsot is, a második során pedig megjavítják az állomás nap-paneleket tartó vázán elhelyezett szállítóeszközt, ami nélkülözhetetlen az állomás bővítési munkálatainak megkezdéséhez. A harmadik űrsétának Piers Sellers és Mike Fossum fog nekivágni, akik a szárny bevezető élének javítási technikáit próbálják ki az űrbéli körülmények között.
Az eredetileg július 1-re tervezett kilövés a kedvezőtlen időjárás miatt csúszott át keddre. Helyi idő szerint 14 óra 37 perc 55 másodperckor gyújtották be a gyorsítórakéták hajtóműveit a floridai Kennedy Űrközpont 39B kilövőállásán. Az űrsikló méltóságteljesen emelkedett hatalmas lángoszlop kíséretében, amit több ezer turista és helyi lakos kísért figyelemmel a közeli utak és a tengerpart mentén.
A csúszás ellenére ez a visszaszámlálás volt a legsimább a közelmúlt történetében. A viharos időjárás ideálissá szelídült, így tökéletes kilövést hajthatott végre a Discovery, melynek műszereinél Mark Kelly pilóta mellett a parancsnok, Steven Lindsey és Lisa Nowak repülés mérnök helyezkedett el. A felszállás első perceiben nem jelentkezett a külső tank szigetelésének problémája, azonban 2 perc 47 másodpercnél hirtelen fél tucat - a kamera tanúsága szerint kicsi - darab vált le. A NASA a kilövés előtt úgy nyilatkozott, hogy a 165. másodperc után leváló szigetelésdarabok nem jelentenek veszélyt, mivel ekkor a légkör már túl ritka ahhoz, hogy veszélyes sérülést idézzen elő. A darabok a 167. másodpercben váltak le, tehát határesetnek tűnik a dolog, bár a hivatalos állásfoglalás szerint nem okozhattak gondot.
Hullik a szigetelőhab
A szigetelőhab már hétfőn, a kilövőálláson is okozott némi galibát, amikor a mérnökök felfedeztek egy kis rést, azonban némi elemzés után a szakértők nem tulajdonítottak jelentőséget a sérülésnek. Az emelkedés során tucatnyi kamera és három radar pásztázta az űrsiklót és a külső üzemanyagtartályt. Az eredmények kiértékelése körülbelül hat napot vesz igénybe, mivel a keddi adatokhoz ma még beérkeznek a legénység által az orrkúpon és a szárnyak bevezető élein elvégzett vizsgálatok adatai, valamint a Discovery hasáról készült felvételek, illetve a bedokkolás utáni átvizsgálás eredményei is.
A Discovery fedélzeti számítógépeit úgy állították be, hogy ne nehezedjen túl nagy nyomás az űrsiklóra, illetve elsősorban a külső üzemanyag tartályra az aerodinamikai erőhatások szempontjából kritikus légrétegekben, ezért a főhajtóművet az átlagosnál valamivel jobban és hosszabb időre fojtották le, míg a pályát kissé meredekebbre vették, hogy minél hamarabb kijussanak a sűrű alacsony légrétegből. Az űrsikló így nyolc és fél perc alatt érte el a világűr peremét, ahol a főhajtóműtől a két manőverező rakéta vette át az irányítást, hogy találkozási pályára állítsa a Nemzetközi Űrállomással, ahová csütörtökön dokkol be a Discovery.
Az állomás állandó lakóihoz fog csatlakozni az űrsiklón utazó Thomas Reiter, az ESA asztronautája, így a Columbia katasztrófája óta először újra háromfősre nő az ISS legénységének száma, orosz-amerikai-európai trióra bővítve a szolgálatot teljesítőket. Az űrsikló 2300 kilogramm ellátmánnyal, felszereléssel és kísérleti eszközzel járul hozzá az állomás életéhez. A rakományban többek közt egy laboratóriumi hűtő, egy növénybiológiai rekesz és nem utolsó sorban egy oxigén generátor is érkezik. Utóbbi beüzemelésével már hat fő állandó befogadására is alkalmassá válik a létesítmény.
Az űrsikló legénysége összességében három űrsétát tervezett. Az első az űrsikló robotkarját hivatott tesztelni, illetve ennek keretein belül megvizsgálják a hőpajzsot is, a második során pedig megjavítják az állomás nap-paneleket tartó vázán elhelyezett szállítóeszközt, ami nélkülözhetetlen az állomás bővítési munkálatainak megkezdéséhez. A harmadik űrsétának Piers Sellers és Mike Fossum fog nekivágni, akik a szárny bevezető élének javítási technikáit próbálják ki az űrbéli körülmények között.