Hunter

Ritka felfedezés: kráter a Titánon

Újabb krátert fedezett fel a Cassini űrszonda a Titán felszínén. Ez azért is nagy szó, mert eddig mindösszesen ez a harmadik egyértelműen kráternek minősíthető képződmény a gigantikus holdon.

Felszíne érthetetlenül sértetlennek tűnik, pedig a tudósok több száz, még ma is látható meteor ütötte kráterre számítottak. A Cassini január 13-i átrepülése során fotózta le a hatalmas kráterként azonosított objektumot, melynek csak az északi fele került rá a radar felvételre. A 180 kilométer széles objektum több kráterre utaló jeggyel rendelkezik, ilyen a perem és egy vélhető csúcs a középpontjában. Belsejét valószínűleg finom üledék borítja, ez adja a fekete külszínt a radarfelvételeken, míg a világos peremet a becsapódás következtében kilökődött, a kráter köré lerakódott anyagtakaró alkothatja.

Akad azonban több, egész különös jellemvonás is. Egyes, az északnyugati perem közelében meghúzódó sötét jegyek koncentrikusak a peremmel és látszólag folyadék alakította ki azokat. Ez azért szokatlan, mert ha folyadék tölti meg a kráter belsejét és réseket vág a peremen, akkor általában sugárszerű alakzatok alakulnak ki.


Ha mégsem kráter, akkor a szóban forgó objektum lehet egy vulkanikus kaldera is, a láva elfolyásával és a vulkán összeomlásával keletkező mélyedés - vélekedett Stephan Wall, a Cassini radarcsapatának helyettes vezetője. Ha viszont mégis kráterről van szó, akkor a perem kopása alapján igen régi képződményről lehet szó, az objektum hozzávetőleges korát azonban még nem sikerült megállapítaniuk.

A mai napig a NASA, az ESA és az Olasz Űrügynökség közös projektje, a Cassini űrszonda tizenháromszor haladt el a Titán mellett, jelentős információt gyűjtve össze szintetikus apertúrájú radarjával (SAR), a hold felszínének 13%-át térképezve fel. A szaturnuszi hold "hiányzó krátereinek rejtélyére" várhatóan a felszín nagyobb mértékű feltérképezése fog magyarázatot adni, tette hozzá Wall, aki szerint az égitesten működő vulkánok termékei, a szénhidrogén esők, és a korom folyamatosan ülepítenek új anyagokat a felszínre. Ezek idővel betemetik a meglévő krátereket, sok helyen sima, homogén felületet biztosítva a felszínnek.


http://www.spaceref.com/news/viewsr.html?pid=23374

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • AgentKis #11
    Ha Te csak arról szeretsz hallani, amitől a kenyér olcsóbb, akkor sajnállak, mert nem sok ilyen dolog akad...
  • Inquisitor #10
    Jó, de ennyi erővel a Föld meg a Jupiter miatt (is) úszott meg nagyobb tockosokat ...
  • mad mind #9
    Nem lehet, hogy a Szaturnusz tömegvonzása miatt kevesebb a becsapódás?
  • Thrawn #8
    "A mai napig a NASA, az ESA és az Olasz Űrügynökség közös projektje, a Cassini űrszonda tizenháromszor haladt el a Titán mellett."

    Huszonötször. A január 13.-i volt a huszonharmadik.

    Itt utána lehet nézni.
  • wanek #7
    Ettől se lesz olcsóbb a kenyér.
  • Viet #6
    Szépnagy lyuk. Mint a magyar kátyuk
  • Tripax #5
    "Ez nagyon SG-sen kazincis lett!;)))" - Ez mekkora! :)

    Erre mondta egyik haverom: Ahogy a költő látta!
  • Sanyix #4
    Arról nem is beszélve, hogy a Föld légkörében is elég a legtöbb meteor, a Titán légköre meg 1,5x sűrűbb, és még ott van az a szép nagy "golyófogó" Szaturnusz is.
  • NEXUS6 #3
    "A mai napig a NASA, az ESA és az Olasz Űrügynökség közös projektje, a Cassini űrszonda tizenháromszor haladt el a Titán mellett, jelentős információt gyűjtve össze apertúraszintézis radarjával (SAR),..."


    Jó lesz az csak simán szintetikus apertúrájú radarnak is. Ez nagyon SG-sen kazincis lett!;)))
  • teddybear #2
    A Titánnak van légköre, a Holdnak meg nincs.

    A légkör folyamatosan mozog, koptatja felszínt, eltünteti a hegyeket, krátereket.