SG.hu·

Ritka felfedezés: kráter a Titánon

Újabb krátert fedezett fel a Cassini űrszonda a Titán felszínén. Ez azért is nagy szó, mert eddig mindösszesen ez a harmadik egyértelműen kráternek minősíthető képződmény a gigantikus holdon.

Felszíne érthetetlenül sértetlennek tűnik, pedig a tudósok több száz, még ma is látható meteor ütötte kráterre számítottak. A Cassini január 13-i átrepülése során fotózta le a hatalmas kráterként azonosított objektumot, melynek csak az északi fele került rá a radar felvételre. A 180 kilométer széles objektum több kráterre utaló jeggyel rendelkezik, ilyen a perem és egy vélhető csúcs a középpontjában. Belsejét valószínűleg finom üledék borítja, ez adja a fekete külszínt a radarfelvételeken, míg a világos peremet a becsapódás következtében kilökődött, a kráter köré lerakódott anyagtakaró alkothatja.

Akad azonban több, egész különös jellemvonás is. Egyes, az északnyugati perem közelében meghúzódó sötét jegyek koncentrikusak a peremmel és látszólag folyadék alakította ki azokat. Ez azért szokatlan, mert ha folyadék tölti meg a kráter belsejét és réseket vág a peremen, akkor általában sugárszerű alakzatok alakulnak ki.


Ha mégsem kráter, akkor a szóban forgó objektum lehet egy vulkanikus kaldera is, a láva elfolyásával és a vulkán összeomlásával keletkező mélyedés - vélekedett Stephan Wall, a Cassini radarcsapatának helyettes vezetője. Ha viszont mégis kráterről van szó, akkor a perem kopása alapján igen régi képződményről lehet szó, az objektum hozzávetőleges korát azonban még nem sikerült megállapítaniuk.

A mai napig a NASA, az ESA és az Olasz Űrügynökség közös projektje, a Cassini űrszonda tizenháromszor haladt el a Titán mellett, jelentős információt gyűjtve össze szintetikus apertúrájú radarjával (SAR), a hold felszínének 13%-át térképezve fel. A szaturnuszi hold "hiányzó krátereinek rejtélyére" várhatóan a felszín nagyobb mértékű feltérképezése fog magyarázatot adni, tette hozzá Wall, aki szerint az égitesten működő vulkánok termékei, a szénhidrogén esők, és a korom folyamatosan ülepítenek új anyagokat a felszínre. Ezek idővel betemetik a meglévő krátereket, sok helyen sima, homogén felületet biztosítva a felszínnek.


http://www.spaceref.com/news/viewsr.html?pid=23374

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© AgentKis2007. 02. 27.. 16:00||#11
Ha Te csak arról szeretsz hallani, amitõl a kenyér olcsóbb, akkor sajnállak, mert nem sok ilyen dolog akad...
© Inquisitor2007. 02. 27.. 15:14||#10
Jó, de ennyi erõvel a Föld meg a Jupiter miatt (is) úszott meg nagyobb tockosokat ...
© mad mind2007. 02. 27.. 08:08||#9
Nem lehet, hogy a Szaturnusz tömegvonzása miatt kevesebb a becsapódás?
© Thrawn2007. 02. 26.. 23:10||#8
"A mai napig a NASA, az ESA és az Olasz Ûrügynökség közös projektje, a Cassini ûrszonda tizenháromszor haladt el a Titán mellett."

Huszonötször. A január 13.-i volt a huszonharmadik.

Itt utána lehet nézni.
© wanek2007. 02. 26.. 22:01||#7
Ettõl se lesz olcsóbb a kenyér.
© Viet2007. 02. 26.. 19:57||#6
Szépnagy lyuk. Mint a magyar kátyuk<#vigyor>
© Tripax2007. 02. 26.. 18:32||#5
"Ez nagyon SG-sen kazincis lett!😉))" - Ez mekkora! 😊

Erre mondta egyik haverom: Ahogy a költõ látta!
© Sanyix2007. 02. 26.. 18:30||#4
Arról nem is beszélve, hogy a Föld légkörében is elég a legtöbb meteor, a Titán légköre meg 1,5x sûrûbb, és még ott van az a szép nagy "golyófogó" Szaturnusz is.
© NEXUS62007. 02. 26.. 18:20||#3
"A mai napig a NASA, az ESA és az Olasz Ûrügynökség közös projektje, a Cassini ûrszonda tizenháromszor haladt el a Titán mellett, jelentõs információt gyûjtve össze apertúraszintézis radarjával (SAR),..."


Jó lesz az csak simán szintetikus apertúrájú radarnak is. Ez nagyon SG-sen kazincis lett!😉))
© teddybear2007. 02. 26.. 18:19||#2
A Titánnak van légköre, a Holdnak meg nincs.

A légkör folyamatosan mozog, koptatja felszínt, eltünteti a hegyeket, krátereket.