Évmilliárdokkal ezelőtt a Földet is ugyanolyan légköri ködtakaró boríthatta, mint jelenleg a Titánt, ami tele lehetett az első élet számára nélkülözhetetlen szerves anyagokkal.

Eddig is sokan tekintettek úgy a szaturnuszi hold légkörére, mint a korai Föld mására. Az elméletek szerint a szerves aeroszol részecskékkel teli légkör akkor jön létre, amikor a napfény kölcsönhatásba lép az égitest metán gázával.

Egy kísérletekkel is alátámasztott tanulmány szerint a végeredmény olyannyira gazdag a szerves anyagokban, hogy az tökéletesen alkalmas lehetett bolygónk korai organizmusainak a táplálására. A tudósok eddig főként az elszigetelt, szélsőséges környezetekre koncentráltak a legelső életformák megismeréséhez. Ezek az élőhelyek, mint például a hidrotermális hasadékok, bőséges energia- és élelemforrásként szolgáltak, azonban nem jelentettek olyan nagy volumenű támogatást, melynek segítségével az egész bolygón elterjedhetett volna az élet.

A Margaret Tolbert vezette kutatócsoport az ESA és a NASA közös projektjének, a ködös hold felszínén tavaly landoló Huygens leszállóegységnek a mérései szerinti közeget igyekezett reprodukálni laboratóriumában. A Titán légkörét ultraibolya fénnyel besugárzott metángáz segítségével utánozták, amihez némi széndioxid gázt adtak, hogy a feltételezett évmilliárdokkal ezelőtti földi közeget megkapják, illetve lássák, mennyiben mutat hasonlóságot a Titánéval. A kísérlet eredménye azt mutatja, hogy a létrejött köd kémiai összetételét tekintve fogyasztható a ma élő organizmusok számára, így valószínűleg ez táplálta a kezdeti, egyszerű élőlényeket is.

A légköri szerves köd - akárcsak a Titán esetében - a Föld történetének korai szakaszaiban is globális méreteket öltött, ami igen nagy mértékben hozzájárult az élet elterjedéséhez. A kutatók becslése szerint évente több mint 100 millió tonna szerves anyagot rakott le a felszínre és igen hosszú időn át jelen lehetett.


A Föld körülbelül 4,6 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, a folyékony víz pedig 3,8 milliárd éve jelent meg a bolygón. Tolbert szerint a szerves köd az első élet kialakulásától, ami 3,6 milliárd évvel ezelőttire tehető, egészen a légköri oxigéntartalom növekedésének kezdetéig, körülbelül 2,3 milliárd évvel ezelőttig lehetett a Föld uralkodó jegye.

A vastag köd nem csupán táplálékkal láthatta el az organizmusokat, de meg is védte azokat az ártalmas ultraibolya sugaraktól, illetve az eddig kizárólag biológiai eredetűnek hitt szerves szenet ülepíthetett le a Föld legősibb kőzeteibe, vélekedett Alexander Pavlov, az egyetem Légköri és Űrfizikai Laboratóriumának volt munkatársa, aki maga is közreműködött a tanulmány elkészítésében.