Richárd Balázs, MTI
Franciaországban lesz a fúziós erőmű
A tervek szerint magyar kutatók is dolgoznak majd az első termonukleáris reaktorban, mely Dél-Franciaországban fog felépülni.
A reaktorberuházásban érdekelt államok képviselői kedden Moszkvában miniszteri szintű tanácskozást követően megállapodást írtak alá, mely szerint a dél-franciaországi Cadarache-ban építik fel a világ legnagyobb fúziós berendezését, az ITER-t. A reaktor építésében az Európai Unió, Japán, Kína, Oroszország, az Egyesült Államok, és Dél-Korea vesz részt - jelentette be a Magyar Euratom Fúziós Szövetség elnöke.
A szövetség elnöke, Zoletnik Sándor által jegyzett közlemény szerint a két éve húzódó megegyezéshez végül kompromisszum vezetett, mely alapján az EU "privilegizált pozíciót" biztosít Japán számára a projektben, mivel az korábban Honshu szigetén szerette volna megépíttetni az erőművet. Japán végül visszavonta pályázatát, miután egy kedvező ajánlatot dolgoztak ki a "vesztes" számára is. Ennek értelmében japán személy töltheti be az ITER irányítására megalakított szervezet főigazgatói tisztét, valamint Japánban valósul meg számos fúziós kutatással kapcsolatos beruházás, és Japán adja a majdani tudományos kutatócsoport 20 százalékát is.
Jacques Chirac sietve megköszönte a francia pályázatot támogató nemzeteknek, az EU tagországoknak, Oroszországnak és Kínának a segítséget. A fentiek mellett az Egyesült Államok és Dél-Korea is együttműködik a tervezetben. A tudósok nagyon nagy lehetőséget látnak a "naperőműben", ezért a hosszú halogatás után most mindent megtesznek a projekt véglegesítése érdekében, hogy a lehető leggyorsabban megkezdődhessen a kivitelezési munka. A franciák nem csupán az új energiaforrásnak örülnek. Az ITER az elkövetkező évekre több ezer új munkahelyet jelent az országnak.
A létesítmény látványterve
Természetesen a környezetvédők már kifejezték aggályaikat mind a nukleáris fúzió életképességéről, mind a választott helyszínnel kapcsolatban, figyelmeztetve, hogy Cadarache egy ismert törésvonalon fekszik. A Marseille-től 60 kilométerre fekvő helység azóta ad otthont egy nukleáris kutató központnak, amióta Charles de Gaulle meghirdette a francia atomenergia-programot.
Remélhetőleg magyar kutatók is dolgozhatnak majd a világ első kísérleti termonukleáris atomreaktorában, az ITER-ben, amely Dél-Franciaországban épül meg - nyilatkozta az Atomenergia Kutatóintézet igazgatóhelyettese kedden. Vidovszky István hangsúlyozta: több magyar kutató foglalkozik a termonukleáris energia kifejlesztésével, így számukra nagyon jó lehetőség lesz a várhatóan hét-nyolc év múlva felépülő kísérleti reaktor - az ITER - működtetésében való részvétel. A reaktor helyszínéért Japán és Franciaország versenyzett, de a földrajzi távolság miatt a magyar szakemberek számára sokkal jobb lehetőségeket jelent a dél-franciaországi Cadarache kiválasztása.
A kutatóintézet igazgatóhelyettese közölte, hogy a csaknem 10 milliárd euróból felépülő reaktor munkálatai várhatóan 7-8 évig tartanak majd, ezért az együttműködés keretfeltételeit még nem tisztázták; a felépülés után várhatóan újabb 7-8 évig tartanak majd a kísérletek. Véleménye szerint még nem biztos, hogy valóban működik majd a hidrogénbombához hasonló elven működő reaktor, de ahhoz is fel kell építeni, hogy ezt megtudják. Ha a deutérium felhasználásával működő reaktor működőképes lesz, akkor az emberiség számára örök energiaforrást nyújt majd, mert a deutérium - a hidrogén egyik izotópja - a többi energiaforrástól eltérően soha nem fogy el.
Az ITER figyelembe véve a fizikát és a belefektetendő hatalmas energiamennyiséget olyan lesz, mintha egy csillagot építenénk a Földön. Ez lesz az első fúziós eszköz, ami a hagyományos áramtermelő erőművek szintjén állít elő hőenergiát és kikövezheti az utat egy kereskedelmi termonukleáris erőmű előtt. Ahhoz, hogy bolygónkon ezt a fúziós reakciót irányítani tudjuk a gázt 100 millió Celsius-fok fölé kell hevíteni, ami többszöröse a Nap belsejében uralkodó hőnek. Mindez hatalmas technikai előfeltételeket követel meg, amin a tudósok már évtizedek óta dolgoznak, azonban a haszon, amit az ITER sikeres működése hozhat rendkívül kecsegtető.
Zoletnik Sándor elnök közleménye szerint az ITER 4,7 milliárd euróba kerül, 10 év alatt épül fel, majd az ezt követő 20 éves működésre további csaknem 5 millió eurót irányoztak elő. Az építési költségek 80 százalékát ipari megrendelések teszik ki. A költségek 50 százalékát az EU fedezi, míg a másik 5 partner 10-10 százalékkal száll be a projektbe.
"A Nap energiatermeléséhez hasonló módon működő fúziós erőművek biztonságos és környezetbarát energiatermelésre adnak lehetőséget. A nemzetközi fúziós program célja, hogy a következő évtizedekben megvalósítsa a versenyképes fúziós energiatermelést. Az ITER tapasztalatai alapján előreláthatóan a 2030-as években megépülhet az első kísérleti energiatermelő fúziós erőmű" - olvasható a Magyar Euratom Fúziós Szövetség közleményében.
Egy kilogramm fúziós fűtőanyag ugyanazt az energiamennyiséget állítja elő, mint 10 millió kilogramm kőolajszármazék. A fúzió is eredményez radioaktív hulladékot, azonban nem olyan mennyiségben, mint a maghasadásos technikák. A zöldek szerint azonban így is kidobott pénz az erőműre költött összeg. A Greenpeace szerint 10 milliárd euróból annyi szélerőművet lehetne felállítani, ami 7,5 millió európai háztartást tudna energiával ellátni, arról nem is szólva, hogy ezek egyrészt nem járnak kockázattal, másrészt nem kell évtizedeket várni arra, hogy üzemképessé váljanak.
A reaktorberuházásban érdekelt államok képviselői kedden Moszkvában miniszteri szintű tanácskozást követően megállapodást írtak alá, mely szerint a dél-franciaországi Cadarache-ban építik fel a világ legnagyobb fúziós berendezését, az ITER-t. A reaktor építésében az Európai Unió, Japán, Kína, Oroszország, az Egyesült Államok, és Dél-Korea vesz részt - jelentette be a Magyar Euratom Fúziós Szövetség elnöke.
A szövetség elnöke, Zoletnik Sándor által jegyzett közlemény szerint a két éve húzódó megegyezéshez végül kompromisszum vezetett, mely alapján az EU "privilegizált pozíciót" biztosít Japán számára a projektben, mivel az korábban Honshu szigetén szerette volna megépíttetni az erőművet. Japán végül visszavonta pályázatát, miután egy kedvező ajánlatot dolgoztak ki a "vesztes" számára is. Ennek értelmében japán személy töltheti be az ITER irányítására megalakított szervezet főigazgatói tisztét, valamint Japánban valósul meg számos fúziós kutatással kapcsolatos beruházás, és Japán adja a majdani tudományos kutatócsoport 20 százalékát is.
Jacques Chirac sietve megköszönte a francia pályázatot támogató nemzeteknek, az EU tagországoknak, Oroszországnak és Kínának a segítséget. A fentiek mellett az Egyesült Államok és Dél-Korea is együttműködik a tervezetben. A tudósok nagyon nagy lehetőséget látnak a "naperőműben", ezért a hosszú halogatás után most mindent megtesznek a projekt véglegesítése érdekében, hogy a lehető leggyorsabban megkezdődhessen a kivitelezési munka. A franciák nem csupán az új energiaforrásnak örülnek. Az ITER az elkövetkező évekre több ezer új munkahelyet jelent az országnak.
A létesítmény látványterve
Természetesen a környezetvédők már kifejezték aggályaikat mind a nukleáris fúzió életképességéről, mind a választott helyszínnel kapcsolatban, figyelmeztetve, hogy Cadarache egy ismert törésvonalon fekszik. A Marseille-től 60 kilométerre fekvő helység azóta ad otthont egy nukleáris kutató központnak, amióta Charles de Gaulle meghirdette a francia atomenergia-programot.
Remélhetőleg magyar kutatók is dolgozhatnak majd a világ első kísérleti termonukleáris atomreaktorában, az ITER-ben, amely Dél-Franciaországban épül meg - nyilatkozta az Atomenergia Kutatóintézet igazgatóhelyettese kedden. Vidovszky István hangsúlyozta: több magyar kutató foglalkozik a termonukleáris energia kifejlesztésével, így számukra nagyon jó lehetőség lesz a várhatóan hét-nyolc év múlva felépülő kísérleti reaktor - az ITER - működtetésében való részvétel. A reaktor helyszínéért Japán és Franciaország versenyzett, de a földrajzi távolság miatt a magyar szakemberek számára sokkal jobb lehetőségeket jelent a dél-franciaországi Cadarache kiválasztása.
A kutatóintézet igazgatóhelyettese közölte, hogy a csaknem 10 milliárd euróból felépülő reaktor munkálatai várhatóan 7-8 évig tartanak majd, ezért az együttműködés keretfeltételeit még nem tisztázták; a felépülés után várhatóan újabb 7-8 évig tartanak majd a kísérletek. Véleménye szerint még nem biztos, hogy valóban működik majd a hidrogénbombához hasonló elven működő reaktor, de ahhoz is fel kell építeni, hogy ezt megtudják. Ha a deutérium felhasználásával működő reaktor működőképes lesz, akkor az emberiség számára örök energiaforrást nyújt majd, mert a deutérium - a hidrogén egyik izotópja - a többi energiaforrástól eltérően soha nem fogy el.
Az ITER figyelembe véve a fizikát és a belefektetendő hatalmas energiamennyiséget olyan lesz, mintha egy csillagot építenénk a Földön. Ez lesz az első fúziós eszköz, ami a hagyományos áramtermelő erőművek szintjén állít elő hőenergiát és kikövezheti az utat egy kereskedelmi termonukleáris erőmű előtt. Ahhoz, hogy bolygónkon ezt a fúziós reakciót irányítani tudjuk a gázt 100 millió Celsius-fok fölé kell hevíteni, ami többszöröse a Nap belsejében uralkodó hőnek. Mindez hatalmas technikai előfeltételeket követel meg, amin a tudósok már évtizedek óta dolgoznak, azonban a haszon, amit az ITER sikeres működése hozhat rendkívül kecsegtető.Zoletnik Sándor elnök közleménye szerint az ITER 4,7 milliárd euróba kerül, 10 év alatt épül fel, majd az ezt követő 20 éves működésre további csaknem 5 millió eurót irányoztak elő. Az építési költségek 80 százalékát ipari megrendelések teszik ki. A költségek 50 százalékát az EU fedezi, míg a másik 5 partner 10-10 százalékkal száll be a projektbe.
"A Nap energiatermeléséhez hasonló módon működő fúziós erőművek biztonságos és környezetbarát energiatermelésre adnak lehetőséget. A nemzetközi fúziós program célja, hogy a következő évtizedekben megvalósítsa a versenyképes fúziós energiatermelést. Az ITER tapasztalatai alapján előreláthatóan a 2030-as években megépülhet az első kísérleti energiatermelő fúziós erőmű" - olvasható a Magyar Euratom Fúziós Szövetség közleményében.
Egy kilogramm fúziós fűtőanyag ugyanazt az energiamennyiséget állítja elő, mint 10 millió kilogramm kőolajszármazék. A fúzió is eredményez radioaktív hulladékot, azonban nem olyan mennyiségben, mint a maghasadásos technikák. A zöldek szerint azonban így is kidobott pénz az erőműre költött összeg. A Greenpeace szerint 10 milliárd euróból annyi szélerőművet lehetne felállítani, ami 7,5 millió európai háztartást tudna energiával ellátni, arról nem is szólva, hogy ezek egyrészt nem járnak kockázattal, másrészt nem kell évtizedeket várni arra, hogy üzemképessé váljanak.