Hunter
Egy gén kikapcsolásával a rák is kikapcsolható?
A rákos sejtek egyetlen gén kikapcsolásával ártalmatlaníthatók, ezt mutatja egy tanulmány, ami az egerek májrákját vizsgálja. A gén, ami a MYC proteint termeli, általában a sejtosztódást vezérli. Számos emberi rákban megtalálható, ahol a protein túltengése gyors sejtosztódáshoz, ezáltal daganatok képződéséhez vezet.
Az új tanulmányban a kutatók génmanipulált egereket vizsgáltak, melyek esetében a MYC gén folyamatosan be volt kapcsolva, így túl sok MYC protein termelődött, májrákot idézve elő az egerekben. A hagyományos antibiotikumos doxycyclin adagolása kikapcsolta a gént és a sejtek visszaálltak hagyományos májsejtekké, azonban nem semmisültek meg. "Mondanom sem kell, mennyire meglepődtünk, amikor a rákos sejtekből normálisnak tűnő májsejteket állítottunk elő" - mondta Dean Felsher, az amerikai Stanford Egyetem munkatársa, a tanulmány vezetője. "Az elkülönült sejtek hónapokig így maradtak."
Az antibiotikumos kezelés megvonásával a gén visszakapcsolódott és a szunnyadó rák idővel visszatért. Zöld festéket használtak a sejtek megjelöléséhez, így nyomon tudták követni amint a májsejtek rákos sejtekké váltak, majd ugyanennek a fordítottját. A kutatók ezáltal meggyőződhettek arról, hogy a kialakuló tumorok ugyanabból a sejtcsoportból, és nem valahol máshonnan képződtek. "A modell rendkívül találékony, azáltal hogy egy mesterséges módot fejlesztett ki a gén ki és bekapcsolásához az egerek májában" - mondta Hakon Leffler, a svéd Lund Egyetem kutatója. "Az emberek és a normál állatok nem rendelkeznek ilyen kapcsolóval egyetlen sejtjükben sem, legyen az egészséges vagy rákos" - tette hozzá, tehát a technika nem alkalmazható közvetlenül az embereken.
Mindazonáltal a tanulmány előrevetíti a rák elleni küzdelem egy új módját, ami a rendellenesen magas MYC-szinteket célozza. "A proteint kell célba vennünk, vagy valahogy kikapcsolni a gén túltengést" - szűrte le a következtetést a Brit Rákkutató Központ részéről John Lunec.
A kutatók meggyőződése, hogy az őssejtek is aktívan érintettek. "A máj elég szokatlan, általában nem lehet regenerálni egy szervet, a máj szövetei mégis képesek erre" - mondta Felsher. Ha a májsejtek megőriznek néhány őssejt jellemvonást, az megmagyarázná miért voltak képesek visszaállni a rákos sejtek normálisakká az antibiotikumos kezelés során. Ezen felül arra is választ ad, miért voltak képesek a daganatok újra megjelenni, amint az antibiotikumot megvonták és a MYC másodszor is túltermelődésbe kezdett. Persze sok minden van, amit még meg kell fejteni.
"A következő lépés a MYC protein célba vétele, és annak leellenőrzése, hogy ez az embereken is működik-e" - nyilatkozott Felsher. Ha működne az emberek esetében is, az hatalmas előrelépés lenne, különösen, ha több ráktípusnál is eredményt hozna, amire már jó esély nyílna. "Az MYC gén a rák számos fajtájánál mutat túlzott aktivitást" - mondta Elaine Vickers brit rákkutató. "A becslések arra utalnak, hogy a gén legalább hétből egy rákos halálesetnél közreműködik."
Az új tanulmányban a kutatók génmanipulált egereket vizsgáltak, melyek esetében a MYC gén folyamatosan be volt kapcsolva, így túl sok MYC protein termelődött, májrákot idézve elő az egerekben. A hagyományos antibiotikumos doxycyclin adagolása kikapcsolta a gént és a sejtek visszaálltak hagyományos májsejtekké, azonban nem semmisültek meg. "Mondanom sem kell, mennyire meglepődtünk, amikor a rákos sejtekből normálisnak tűnő májsejteket állítottunk elő" - mondta Dean Felsher, az amerikai Stanford Egyetem munkatársa, a tanulmány vezetője. "Az elkülönült sejtek hónapokig így maradtak."
Az antibiotikumos kezelés megvonásával a gén visszakapcsolódott és a szunnyadó rák idővel visszatért. Zöld festéket használtak a sejtek megjelöléséhez, így nyomon tudták követni amint a májsejtek rákos sejtekké váltak, majd ugyanennek a fordítottját. A kutatók ezáltal meggyőződhettek arról, hogy a kialakuló tumorok ugyanabból a sejtcsoportból, és nem valahol máshonnan képződtek. "A modell rendkívül találékony, azáltal hogy egy mesterséges módot fejlesztett ki a gén ki és bekapcsolásához az egerek májában" - mondta Hakon Leffler, a svéd Lund Egyetem kutatója. "Az emberek és a normál állatok nem rendelkeznek ilyen kapcsolóval egyetlen sejtjükben sem, legyen az egészséges vagy rákos" - tette hozzá, tehát a technika nem alkalmazható közvetlenül az embereken.
Mindazonáltal a tanulmány előrevetíti a rák elleni küzdelem egy új módját, ami a rendellenesen magas MYC-szinteket célozza. "A proteint kell célba vennünk, vagy valahogy kikapcsolni a gén túltengést" - szűrte le a következtetést a Brit Rákkutató Központ részéről John Lunec.
A kutatók meggyőződése, hogy az őssejtek is aktívan érintettek. "A máj elég szokatlan, általában nem lehet regenerálni egy szervet, a máj szövetei mégis képesek erre" - mondta Felsher. Ha a májsejtek megőriznek néhány őssejt jellemvonást, az megmagyarázná miért voltak képesek visszaállni a rákos sejtek normálisakká az antibiotikumos kezelés során. Ezen felül arra is választ ad, miért voltak képesek a daganatok újra megjelenni, amint az antibiotikumot megvonták és a MYC másodszor is túltermelődésbe kezdett. Persze sok minden van, amit még meg kell fejteni.
"A következő lépés a MYC protein célba vétele, és annak leellenőrzése, hogy ez az embereken is működik-e" - nyilatkozott Felsher. Ha működne az emberek esetében is, az hatalmas előrelépés lenne, különösen, ha több ráktípusnál is eredményt hozna, amire már jó esély nyílna. "Az MYC gén a rák számos fajtájánál mutat túlzott aktivitást" - mondta Elaine Vickers brit rákkutató. "A becslések arra utalnak, hogy a gén legalább hétből egy rákos halálesetnél közreműködik."