Hunter
A vadon élő csimpánzoktól ered a HIV
Egy nemzetközi tudóscsoport megtalálta az AIDS betegségért felelős HIV-1 vírus eredetéhez vezető hiányzó láncszemet. A szóban forgó láncszem nem más, mint a vírus legközelebbi rokona, melyet az Alabama Egyetem kutatócsoportja Dél-Kamerun vadon élő csimpánzcsoportjaiban talált meg.
A Science magazin május 25-i számában közzétett felfedezés fontos információkkal szolgálhat a kór a nem emberi főemlősöktől az emberekig történő eljutásáról.
Bár a tudományos társadalom már régóta gyanította, hogy a HIV-1 eredete valamilyen kapcsolatban van a csimpánzok HIV-vel rokon vírusával, a SIV-vel, azonban ez utóbbit eddig csak néhány foglyul ejtett majomban találták meg. Az Alabama Egyetem orvosprofesszora, Beatrice H. Hahn és munkatársai végezték el a SIV fertőzés első molekuláris járványtani felmérését vadon élő csimpánzok esetében, Nyugat-Közép Afrikában.
A kutatócsoport vezetői, balról jobbra: Yingying Li, Dr. Brandon Keele és Prof. Dr. Beatrice Hahn
Az emberekben a HIV (magyarul Emberi Immunhiányt előidéző Vírus) az AIDS kialakulásához vezet, míg ugyanennek a vírusnak a csimpánzoknál megtalálható válfaja, a SIV (Majom Immunhiányt előidéző Vírus) nem okoz semmilyen károsodást a fertőzött példányokban.
A vizsgálatokat a majmok ürülékének mintáiból végezték el, melyeket Kamerun a világtól elzárt őserdejének talajáról gyűjtöttek be. Hahn és kollégái a csimpánzok három alfajának egyikénél, a Pan troglodytes troglodytes-nél több mint 35 százalékában mutatták ki a SIV-hez köthető antitesteket, és a vírusok genetikai információit hordozó nukleinsavakat. A vizsgálatok a SIV különböző válfajait tárták a kutatók elé, több olyat is találtak, melyek egészen hasonlatosak voltak a HIV-hez, míg akad olyan változat is, ami jelentős eltéréseket mutatott. A HIV-hez hasonló és kevésbé hasonló változatokat hordozó majomközösségeket egy természetes választóvonal, egy folyó határolja el egymástól. Hahn szerint a víz jutathatta el a vírust az emberlakta vidékekre.
Bár a SIV-re Kamerunban bukkantak rá, a járványt a Kongói Demokratikus Köztársaság központjából, Kinshasaból és Brazzaville-ből eredeztetik, melyek a Kongó folyó mentén terülnek el. A kérdés most már csupán az, hogy jut el egy vírus Dél-Kamerunból Kongóba?
Hahn-nak, aki már több mint egy évtizede kutatja a HIV eredetét, erre is meg van a válasza. Van egy folyó, ami Kamerun dél-keleti csücskéből egészen a Kongó folyóig fut. A Sangha az 1930-as években kedvelt útvonala volt az elefántcsont és keményfa kereskedőknek, ebben az időben történhetett meg a vírus első emberek közötti átadása. Az első HIV vírust egy 1959-es vérmintából mutatták ki Kishasaban.
Hahn szerint a vírus nem egyszer terjedt át csimpánzról emberre, azt azonban nem tudják, hogyan mehetett végbe a folyamat, illetve folyamatok. A vírus átadásához fertőzött vérre és fertőzött testfolyadékokra van szükség, tehát akár egy csimpánzharapás is elég lehetett hozzá.
Az egyetem kutatói molekulárisan klónozták, majd szekvenálták a HIV-hez hasonló SIV vírusok teljes génállományát. Brandon Keele, a jelentés szerzője elmondta, az elemzés minden eddiginél alaposabb összehasonlítást tesz lehetővé a HIV-1 és legközelebbi megfelelője között, ezáltal felderíthetik a SIV viselkedését természetes hordozójában és feltárhatják, hogyan és miért vált képessé a SIV átugrani az emberre.
A kutatók tanulmányukban kizárólag a HIV M csoportjára koncentráltak, ez az AIDS-ért felelős fő vírustörzs. Az AIDS betegséget mindössze 25 évvel ezelőtt azonosították, jelenleg 40 millió HIV fertőzöttről és 25 millió halottról tudnak a világszervezetek. A vírus véren, illetve nemi érintkezéskor testnedveken keresztül terjed, ám egy anya is átadhatja gyermekének a szülés közben, vagy a szoptatás időszaka alatt. Jelenleg a HIV-nek nincs gyógyszere, csupán különböző keverékekkel tartható kordában.
A Science magazin május 25-i számában közzétett felfedezés fontos információkkal szolgálhat a kór a nem emberi főemlősöktől az emberekig történő eljutásáról.
Bár a tudományos társadalom már régóta gyanította, hogy a HIV-1 eredete valamilyen kapcsolatban van a csimpánzok HIV-vel rokon vírusával, a SIV-vel, azonban ez utóbbit eddig csak néhány foglyul ejtett majomban találták meg. Az Alabama Egyetem orvosprofesszora, Beatrice H. Hahn és munkatársai végezték el a SIV fertőzés első molekuláris járványtani felmérését vadon élő csimpánzok esetében, Nyugat-Közép Afrikában.
A kutatócsoport vezetői, balról jobbra: Yingying Li, Dr. Brandon Keele és Prof. Dr. Beatrice Hahn
Az emberekben a HIV (magyarul Emberi Immunhiányt előidéző Vírus) az AIDS kialakulásához vezet, míg ugyanennek a vírusnak a csimpánzoknál megtalálható válfaja, a SIV (Majom Immunhiányt előidéző Vírus) nem okoz semmilyen károsodást a fertőzött példányokban.
A vizsgálatokat a majmok ürülékének mintáiból végezték el, melyeket Kamerun a világtól elzárt őserdejének talajáról gyűjtöttek be. Hahn és kollégái a csimpánzok három alfajának egyikénél, a Pan troglodytes troglodytes-nél több mint 35 százalékában mutatták ki a SIV-hez köthető antitesteket, és a vírusok genetikai információit hordozó nukleinsavakat. A vizsgálatok a SIV különböző válfajait tárták a kutatók elé, több olyat is találtak, melyek egészen hasonlatosak voltak a HIV-hez, míg akad olyan változat is, ami jelentős eltéréseket mutatott. A HIV-hez hasonló és kevésbé hasonló változatokat hordozó majomközösségeket egy természetes választóvonal, egy folyó határolja el egymástól. Hahn szerint a víz jutathatta el a vírust az emberlakta vidékekre.
Bár a SIV-re Kamerunban bukkantak rá, a járványt a Kongói Demokratikus Köztársaság központjából, Kinshasaból és Brazzaville-ből eredeztetik, melyek a Kongó folyó mentén terülnek el. A kérdés most már csupán az, hogy jut el egy vírus Dél-Kamerunból Kongóba?
Hahn-nak, aki már több mint egy évtizede kutatja a HIV eredetét, erre is meg van a válasza. Van egy folyó, ami Kamerun dél-keleti csücskéből egészen a Kongó folyóig fut. A Sangha az 1930-as években kedvelt útvonala volt az elefántcsont és keményfa kereskedőknek, ebben az időben történhetett meg a vírus első emberek közötti átadása. Az első HIV vírust egy 1959-es vérmintából mutatták ki Kishasaban.
Hahn szerint a vírus nem egyszer terjedt át csimpánzról emberre, azt azonban nem tudják, hogyan mehetett végbe a folyamat, illetve folyamatok. A vírus átadásához fertőzött vérre és fertőzött testfolyadékokra van szükség, tehát akár egy csimpánzharapás is elég lehetett hozzá.
Az egyetem kutatói molekulárisan klónozták, majd szekvenálták a HIV-hez hasonló SIV vírusok teljes génállományát. Brandon Keele, a jelentés szerzője elmondta, az elemzés minden eddiginél alaposabb összehasonlítást tesz lehetővé a HIV-1 és legközelebbi megfelelője között, ezáltal felderíthetik a SIV viselkedését természetes hordozójában és feltárhatják, hogyan és miért vált képessé a SIV átugrani az emberre.
A kutatók tanulmányukban kizárólag a HIV M csoportjára koncentráltak, ez az AIDS-ért felelős fő vírustörzs. Az AIDS betegséget mindössze 25 évvel ezelőtt azonosították, jelenleg 40 millió HIV fertőzöttről és 25 millió halottról tudnak a világszervezetek. A vírus véren, illetve nemi érintkezéskor testnedveken keresztül terjed, ám egy anya is átadhatja gyermekének a szülés közben, vagy a szoptatás időszaka alatt. Jelenleg a HIV-nek nincs gyógyszere, csupán különböző keverékekkel tartható kordában.