Az Egyesült Államok az űrkutatásban elért vezető pozícióját teszi kockára, ha nem sikerül gyors megoldást találniuk a halódó űrsikló-flotta cseréjére, figyelmeztetett Michael Griffin, a NASA vezetője.

Griffin aggodalmának az adott alapot, hogy a Képviselő Ház Tudományos Bizottsága fontolóra vette az űrsiklók vesztegzárának folytatását, miután tavaly júliusban a Discovery külső üzemanyagtartályáról lehullott a szigetelő hab egy darabja, ami a Columbia tragédiája fényében igencsak felborzolta a kedélyeket. Bár az űrsikló gond nélkül teljesítette küldetését, a legközelebbi felszállásra csak akkor kaphat engedélyt, ha a mérnököknek sikerül kidolgozniuk egy biztos eljárást az ilyen jellegű hibák kiiktatására.

Eközben George W. Bush elnök az űrhajózás jövőjéről szóló előirányzatai szerint az űrsiklókat 2010-ben kivonják a szolgálatból, helyüket egy újgenerációs űrhajó, az úgynevezett Crew Exploration Vehicle, röviden CEV veszi át. Pontosabban csak venné, mivel a mai napig egyetlen szerződés sem született a program kivitelezéséről, sőt a várakozások szerint a megbízások kiadására leghamarabb az idei év második felében kerülhet sor.

Bár a tervezet szerint a CEV az Apollo irányvonalhoz nyúlik vissza, ami által lerövidül a fejlesztési idő, a 2010-es dátum egyre vészesebben közeledik. Griffin szerint 2014 a kritikus időpont: ha addig nem sikerül üzembe helyezni az új űrhajókat, akkor válságossá válhat az amerikai űrkutatás helyzete. Az emberi űrrepülés hiánya a kiadások növekedésével és az űrprogram egyre nagyobb csúszásaival járhat, ami az Egyesült Államok vezető pozíciójának elvesztéséhez vezethet, fejtette ki Griffin a bizottsági meghallgatáson.

Egy új, megbízható űrjármű azonban áldozatokkal jár, különösen, hogy a 2007-es költségvetési tervezet alapján az űrhivatal elég szűk esztendő elé néz. A NASA a jövő évre a tervek szerint legfeljebb 16,8 milliárd dollárt kaphat szükségletei kielégítéséhez, míg a Fehér Ház az iraki és afganisztáni hadműveletekre idén 72,4 milliárdot szándékozik elkölteni. Griffin ennek fényében úgy reagált, hogy mivel a NASA nem engedheti meg magának az összes futó programának megtartását, fel kell áldoznia a Jupiter holdjára, az Európára irányuló tudományos küldetését, számos asztrofizikai törekvést és a Nemzetközi Űrállomáson elvégzendő projektjeiket.


Michael Griffin
A költségvetési megszorításoknak köszönhető kiesések miatt több, az űrkutatás terén feltörekvő nemzet zárkózhat fel az USA mellé, egy nemzetközi űrversenyt alakítva ki, ami egykor kizárólag az Egyesült Államok és a Szovjetunió, majd Oroszország között zajlott.

India 2007-re tervezi Hold-expedícióját, míg Japán 2013-ra egy robot leszállóegységet készül eljuttatni égi szomszédunkra. Nem szabad megfeledkezni az emberi űrrepülés terén legdinamikusabb fejlődést felmutató Kínáról sem és persze itt vagyunk mi is az ESA-val, ami tudományos téren emelkedik ki a nagyobb űrügynökségek közül. Kína célja 2017-re ember eljuttatása a Holdra, amivel akár meg is előzhetik az amerikaiak visszatérését.

Az amerikai űrprogram jövőjével kapcsolatos kétségek mellett foglalt állást a Tudományos Bizottság republikánus elnöke, Sherwood Boehlert is, hozzátéve, hogy "rendkívül kínosan" érezte magát a költségvetési javaslat miatt. Szerinte a költségvetés rossz az űrtudományoknak, még rosszabb a földtudományoknak, de talán a repülésügy, az aeronautika jár a legrosszabbul. Röviden összefoglalva minden előretekintő, valóban futurisztikus programot a papírkosárba sepertek, ugyanakkor a költségvetés tovább finanszírozza az űrsikló repüléseket, feltéve, ha sikerül megoldani a hibák foltozgatását.