Hunter
Gyakoriak lehetnek a lakható bolygók
Az eddig felfedezett bolygórendszerek egy a négyhez arányban képesek otthont adni az életnek, állítják az asztrofizikusok, ami jóval nagyobb érték, mint arra bárki is számított. A kutatók úgy döntöttek, egy naprendszeren kívüli földszerű bolygó után kutatni túl időigényes, helyette modellezték az összes ismert bolygórendszert, hogy kidolgozhassák melyek rejtenek lakható bolygókat.
1995 óta a csillagászok több tucat bolygóra bukkantak a közeli Nap méretű csillagok körül. A jelenlegi módszerek csak a Jupiterhez hasonló gázóriások felfedezésére alkalmasak, viszont az élet, legalábbis abban a formájában, ahogy mi ismerjük, csak szilárd felszínen kezdődhet el, ahol a víz összegyűlhet. Tehát egy kis sziklás bolygó lehetne a legvalószínűbb lakóhely, azonban évekbe telne mire képesek lennénk ilyen bolygók észlelésére.
A keresés leszűkítése érdekében Serge Tabachnik és Kirsten Menou, a Princeton Egyetem kutatói 85 ismert rendszerről készítettek számítógépes szimulációt 2002 augusztusában, hogy felmérjék, melyek rejtegetnek lakható bolygókat. Bár korábban már alkalmaztak hasonló eljárást néhány naprendszeren, ez a tanulmány, mely az Astrophysical Journal-ben jelenik meg, az első, ami az összes ismert rendszert szemügyre veszi.
Az első, amit a rendszerekben kerestek, egy stabil pályával rendelkező földszerű bolygó létezésének feltételei. A gázóriások által gyakorolt gravitációs vonzás a kisebb bolygókat bizonytalan pályára kényszerítheti, vagy egészében véve kilökheti a rendszerből. Így a kisebb világoknak, hogy lakhatók legyenek, elég távol kell esniük nagyobb rokonaiktól, hogy a gravitációs vonzás ne befolyásolja komolyan pályájukat. Emellett a bolygónak belül kell esnie a "lakható zónán", azon a csillagot határoló területen, ami folyamatosan el tudja látni a bolygót folyékony vízzel. A kutatók eredményei azt mutatják, hogy a rendszerek negyede rendelkezik olyan régiókkal, ahol az életbarát bolygók elvben létezhetnek. Ez jóval magasabb arány, mint korábban feltételezték, tette hozzá Tabachnik. Levetítve az egész galaxisra, számos új Földet kaphatnánk.
Greg Laughlin, a California Egyetem tudósa, aki hasonló számításokat végzett kevesebb rendszerre nézve, egyetért az új eredményekkel. "Egybeesnek várakozásaimmal" -mondta.
A tanulmány szerzői azonban figyelmeztetnek, az eredmények még csak előzetesek. Még mindig lehetnek más gázóriások a csillagokon túl, melyeket még nem fedeztek fel, és ezek az égitestek befolyással lehetnek az eddig megállapított stabil régiókra.
1995 óta a csillagászok több tucat bolygóra bukkantak a közeli Nap méretű csillagok körül. A jelenlegi módszerek csak a Jupiterhez hasonló gázóriások felfedezésére alkalmasak, viszont az élet, legalábbis abban a formájában, ahogy mi ismerjük, csak szilárd felszínen kezdődhet el, ahol a víz összegyűlhet. Tehát egy kis sziklás bolygó lehetne a legvalószínűbb lakóhely, azonban évekbe telne mire képesek lennénk ilyen bolygók észlelésére.
A keresés leszűkítése érdekében Serge Tabachnik és Kirsten Menou, a Princeton Egyetem kutatói 85 ismert rendszerről készítettek számítógépes szimulációt 2002 augusztusában, hogy felmérjék, melyek rejtegetnek lakható bolygókat. Bár korábban már alkalmaztak hasonló eljárást néhány naprendszeren, ez a tanulmány, mely az Astrophysical Journal-ben jelenik meg, az első, ami az összes ismert rendszert szemügyre veszi.
Az első, amit a rendszerekben kerestek, egy stabil pályával rendelkező földszerű bolygó létezésének feltételei. A gázóriások által gyakorolt gravitációs vonzás a kisebb bolygókat bizonytalan pályára kényszerítheti, vagy egészében véve kilökheti a rendszerből. Így a kisebb világoknak, hogy lakhatók legyenek, elég távol kell esniük nagyobb rokonaiktól, hogy a gravitációs vonzás ne befolyásolja komolyan pályájukat. Emellett a bolygónak belül kell esnie a "lakható zónán", azon a csillagot határoló területen, ami folyamatosan el tudja látni a bolygót folyékony vízzel. A kutatók eredményei azt mutatják, hogy a rendszerek negyede rendelkezik olyan régiókkal, ahol az életbarát bolygók elvben létezhetnek. Ez jóval magasabb arány, mint korábban feltételezték, tette hozzá Tabachnik. Levetítve az egész galaxisra, számos új Földet kaphatnánk.
Greg Laughlin, a California Egyetem tudósa, aki hasonló számításokat végzett kevesebb rendszerre nézve, egyetért az új eredményekkel. "Egybeesnek várakozásaimmal" -mondta.
A tanulmány szerzői azonban figyelmeztetnek, az eredmények még csak előzetesek. Még mindig lehetnek más gázóriások a csillagokon túl, melyeket még nem fedeztek fel, és ezek az égitestek befolyással lehetnek az eddig megállapított stabil régiókra.