Hunter
13 milliárd éves bolygóra bukkantak
A valaha észlelt legöregebb bolygó, mely közel 13 milliárd éves és mérete kétszerese a Jupiterének, egy örvénylő pulzár és egy fehér törpe körül kering, jelentették be csillagászok csütörtökön.
A saját égi szomszédságunk fiatal korához és stabilitásához viszonyítva, ahol a Föld és a többi bolygó egyetlen 5 milliárd éves csillag körül kering a Tejútrendszer csendes közegében, az ősi csoport, mely a legidősebb bolygót rejti, igen heves múlttal rendelkezik, nyilatkozták a tudósok a NASA sajtótájékoztatóján. Az ősi bolygót egy gömbalakú csillaghalmazban fedezték fel, amely 5600 fényévre helyezkedik el Földünktől, a Skorpió csillagképben.
A gömbalakú csillaghalmazokról úgy gondolták, alkalmatlanok környezet a bolygóformálódáshoz, mivel ezek a csillaghalmazok az univerzum fejlődésének annyira korai szakaszában egyesültek, hogy a bolygó alkotáshoz szükséges nehezebb elemekben még nem igazán bővelkedtek. A Hubble űrteleszkóp adatai segítségével tett felfedezés azonban azt jelzi, hogy akár még a gömbalakú csillaghalmazok is képesek bolygó formálásra, a kis mennyiségű nehéz elem ellenére is, mondta Steinn Sigurdsson, a Pennsylavania Állami Egyetem munkatársa.
Rajz az ősi gázbolygóról egy hélium fehér törpe és a B1620-26 pulzár mellett. A legősibb bolygó 13 milliárd éves, mérete a Jupiter kétszerese.
"Úgy vélem, amit találtunk az egy első generációs bolygó" - nyilatkozott Sigurdsson. "Szerintünk a bolygó a csillagával együtt alakult ki 12,713 milliárd évvel ezelőtt, amikor a mi galaxisunk még mondhatni a kialakulás kezdeti szakaszában volt."
Összehasonlításként a Föld és naprendszerünk többi tagja egy harmadik generációs eset, ami korábbi csillagok hamvai által szennyezett gázból alakult ki, illetve Napunk nincs kölcsönhatásban egyetlen más csillaggal sem. A gömbalakú csillaghalmazok azonban olyanok, mint a népes piacterek, nagyon közel eső, egymásra kihatással levő csillagokkal.
Miután az ősi bolygó kialakult egy napszerű csillag mellett, az magával rántotta a csillaghalmaz magja felé. Ezután a bolygó belekerült egy neutroncsillag és kísérő csillaga vonzásába, innentől fogva mind a négy égitest különböző kusza pályákon haladt tovább.
A neutroncsillag magához láncolta a napszerű csillagot és az ősi bolygót, kivetve eredeti kísérőjét az űrbe. Az idők során a bolygó csillaga vörös óriássá vált, majd fehér törpévé, egy haldokló csillaggá zsugorodott. A neutroncsillag gyorsan pörgő pulzárrá fejlődött, forgásának változásai segítettek a tudósoknak megállapítani, hogy az űrben táncoló három kozmikus objektum egyike egy bolygó, mondta Harvey Richer, a Brit Kolumbia Egyetem csillagásza.
A bolygó túl messze van, hogy közvetlenül tanulmányozhassák, azonban mivel egy enyhe gravitációs vonzást fejt ki a pulzárra, így a tudósok meg tudták becsülni tömegét és helyzetét. Az ősi bolygó egyike annak a több mint száz bolygónak, amit a Naprendszeren kívül észleltek.
A saját égi szomszédságunk fiatal korához és stabilitásához viszonyítva, ahol a Föld és a többi bolygó egyetlen 5 milliárd éves csillag körül kering a Tejútrendszer csendes közegében, az ősi csoport, mely a legidősebb bolygót rejti, igen heves múlttal rendelkezik, nyilatkozták a tudósok a NASA sajtótájékoztatóján. Az ősi bolygót egy gömbalakú csillaghalmazban fedezték fel, amely 5600 fényévre helyezkedik el Földünktől, a Skorpió csillagképben.
A gömbalakú csillaghalmazokról úgy gondolták, alkalmatlanok környezet a bolygóformálódáshoz, mivel ezek a csillaghalmazok az univerzum fejlődésének annyira korai szakaszában egyesültek, hogy a bolygó alkotáshoz szükséges nehezebb elemekben még nem igazán bővelkedtek. A Hubble űrteleszkóp adatai segítségével tett felfedezés azonban azt jelzi, hogy akár még a gömbalakú csillaghalmazok is képesek bolygó formálásra, a kis mennyiségű nehéz elem ellenére is, mondta Steinn Sigurdsson, a Pennsylavania Állami Egyetem munkatársa.
Rajz az ősi gázbolygóról egy hélium fehér törpe és a B1620-26 pulzár mellett. A legősibb bolygó 13 milliárd éves, mérete a Jupiter kétszerese.
"Úgy vélem, amit találtunk az egy első generációs bolygó" - nyilatkozott Sigurdsson. "Szerintünk a bolygó a csillagával együtt alakult ki 12,713 milliárd évvel ezelőtt, amikor a mi galaxisunk még mondhatni a kialakulás kezdeti szakaszában volt."
Összehasonlításként a Föld és naprendszerünk többi tagja egy harmadik generációs eset, ami korábbi csillagok hamvai által szennyezett gázból alakult ki, illetve Napunk nincs kölcsönhatásban egyetlen más csillaggal sem. A gömbalakú csillaghalmazok azonban olyanok, mint a népes piacterek, nagyon közel eső, egymásra kihatással levő csillagokkal.
Miután az ősi bolygó kialakult egy napszerű csillag mellett, az magával rántotta a csillaghalmaz magja felé. Ezután a bolygó belekerült egy neutroncsillag és kísérő csillaga vonzásába, innentől fogva mind a négy égitest különböző kusza pályákon haladt tovább.
A neutroncsillag magához láncolta a napszerű csillagot és az ősi bolygót, kivetve eredeti kísérőjét az űrbe. Az idők során a bolygó csillaga vörös óriássá vált, majd fehér törpévé, egy haldokló csillaggá zsugorodott. A neutroncsillag gyorsan pörgő pulzárrá fejlődött, forgásának változásai segítettek a tudósoknak megállapítani, hogy az űrben táncoló három kozmikus objektum egyike egy bolygó, mondta Harvey Richer, a Brit Kolumbia Egyetem csillagásza.
A bolygó túl messze van, hogy közvetlenül tanulmányozhassák, azonban mivel egy enyhe gravitációs vonzást fejt ki a pulzárra, így a tudósok meg tudták becsülni tömegét és helyzetét. Az ősi bolygó egyike annak a több mint száz bolygónak, amit a Naprendszeren kívül észleltek.