SG.hu·

Eltűnhetnek a nyelvi korlátok

Az amerikai Carnegie Mellon és a német Karlsruhei Egyetem kutatóinak a beszéd felismerés és a fordító rendszerek terén végzett munkája egy nap olyan beültetéseket eredményezhet, melyek feleslegessé teszik a fordítógépeket, vagy akár az idegen nyelvek tanulását.

A karlsruhei Alex Waibel professzor vezetésével folyó fejlesztések végeredménye parányi szájba és torokba ültethető implantátum lesz, ami a professzor szerint teljes egészében ledönti a nyelvi korlátokat. Legutóbb a két egyetem közös intézete az elmúlt két év munkájának eredményeként megszületett új beszédrendszereit mutatta be. Az egyik prototípus a kimondatlan szavakat fordítja le apró, az arc és a nyak bizonyos pontjaira helyezett elektródák segítségével, melyek a szájmozgás keltette izommozgás által létrehozott elektromos áramot mérik, majd hallható szavakká formálják azokat egy másik nyelven.

Persze egy végfelhasználó nem biztos, hogy szívesen sétálna egy tucat elektródával a fején, tehát ahhoz, hogy kereskedelmileg is életképessé váljon, további munkaórákat kell fektetni az alkatrészek lekicsinyítésébe, valamint az érzékelők legjobb elhelyezkedésének és kombinációjának megtalálásába. A szakértők szerint ezeket a problémákat egyáltalán nem nehéz megoldani műszaki szempontból, csupán az érzékelők mennyiségét és elhelyezkedését kell tisztázni.

A Carnegie prototípusa tartalmaz egy szemüveget is, amin megjelenik a lefordított szöveg, illetve létezik egy finomabb megoldás is, egy ultrahangos hangszóró rendszer, ami a lefordított szavakat a hallgató felé továbbítja anélkül, hogy a megzavarná a közelben levő embereket. Utóbbi rendszer felválthatná a nemzetközi konferenciákon alkalmazott fejhallgatókat.


Waibel és munkatársai nem csupán hardver, de szoftver oldalról is igyekeznek áttörni a korlátokat. Az eddigi beszéd-beszéd fordítórendszerek adott témákra voltak limitálva, mint például szobafoglalás, bevásárlás vagy az orvosi ellátás biztosítása. Ez főként annak köszönhető, hogy egy spontán beszélgetéseket kezelő szoftver megalkotása rengeteg munkát igényelne. Azonban két technikai előrelépésnek köszönhetően, Waibeléknek sikerült egy olyan rendszert kialakítaniuk, ami már nem korlátozódik le bizonyos témákra.

Az egyik újdonság egy statisztikai számítógép program, ami képes elemezni a nyelvet és jóval pontosabban meg tudja határozni egy adott több jelentésű szó fordítását a szövegkörnyezet függvényében. A másik előny, hogy nem a semmiből kellett elkészíteniük a fordítórendszert, hanem a statisztikai módszert ráereszthették az ENSZ és az Európai Parlament üléseinek igen bőséges lefordított beszéd és nyelvi adataira. A számítógépes program ebből az adathalmazból építette fel tudását, majd a tanulási folyamat végeztével már képes volt más szavak és mondatok pontos fordítására is.

A jelenlegi rendszer egyidejűleg tud szavakat fordítani angol, spanyol és német nyelvek között, legyen az egy előadás, egy televíziós közvetítés vagy parlamenti felszólalás. A német-amerikai csapat jövőre szeretné kiterjeszteni rendszerének képességeit az üzleti nyelvezetre, valamint a telefonbeszélgetésekre, illetve bővíteni az elérhető nyelvek számát. Végcéljuk pedig az lenne, hogy az idegen nyelveket olyan könnyen beszéljük, mint saját anyanyelvünket.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Tiberius B2006. 01. 17.. 19:21||#82
<#nevetes1><#nevetes1><#nevetes1>
Hallottatok már az Az idegenek köztünk járnak c. könyvrõl?
Amerikai könyv, a magyar zsidókról szól (még nem olvastam, érdekes lehet).
Bazi okosak és senki nem érti mit beszélnek. Kész vicc.
© Tiberius B2006. 01. 17.. 19:18||#81
Még egy érdekesség: a magyar nyelv a "legasszociálóbb" nyelv mind között, és legalkalmasabb mindenféle ezzel kapcsolatos feladatra. Inkább kettõ: a magyar nyelv bonyolultsága is szerepet játszik a magyarok intelligenciaszintjének nagyságában, a másik ENNYIRE bonyolult nyelv a japán, érdekes nem?
u.i.: Mondjuk az intelligenciánkban "átjáróház" és "gyûjtõtégely" szerepünknek is szerepe van, zt aztán jól megasszontam mi? Gyûjtõtégely vagy gyûjtõtégej?
© Tiberius B2006. 01. 16.. 19:48||#80
Vicc:
Amerikai Vezetõ Atomfizikusok Kongresszusa
(Angolul)-Jelen van Mr. Brown?
(Magyarul)-Nincs, éppen beteg.
-Akkor javaslom tartsuk meg az ülést magyarul.
Szerintem jópofa, az atombombánál is csak egy-két ember nem beszélt magyarul a vezetõ kiagyalók közt. Tudtommal. Éljen a magyar nyelv!
© Tiberius B2006. 01. 16.. 19:45||#79
Máshol már írtam egyszer a magyar nyelvrõl: kb 14 milliárd magyar nyelvet beszélõ van 14 milliárd féle magyar nyelvvel, egy nyelvész mondta, hogy a magyar nyelv teljesen szabad, nincs szinte semmi szabály, csak a hagyomány, a nagyokos nyelvészismerõsei egész garmadája több tíz évig vért izzadt a magyar nyelv egy kis részének szabályokba skatulyázására. Egyedül a helyesírás, ami mögött szabályokat lehet találni, az is hagyomány. Miért tanulunk mi magyar nyelvtant? Helyette tanuljunk meg rendesen angolul, és még más nyelveken is. Mikor kint voltam angliában angolul tanulni, a nyelvtanár azt mondta eddig még csak néhány embert ismer, aki négy-öt nyelvet beszél anyanyelvi szinten. Azok is magyarok.
A magyar nyelvben és a többiben is túl sok változó van, amit a gép nem tud visszaadni, de egy jó fordítógép, ami az írást fordítja le, az is már tök jó lenne.
Ha vki belém akar kötni, vállalom. De inkább infót kérek, magyar nyelven, mert azt szeretem, és építõ kritikát.
Elõre is kösz.
u.i.: Itt egyre csak okosodik az ember.
Szerintetek is mindenütt ott vannak a magyarok? Én egyre jobban hiszem.
© Tiberius B2006. 01. 16.. 19:35||#78
Hogy néz ki az az eszperantó?
Információra éhezem
© Epikurosz2006. 01. 11.. 17:14||#77
Igazad van, csak az emberek nem racionális állatok.
© Adalberto2006. 01. 10.. 22:19||#76
Szerintem eszperantónál jobbat nem tudnak kitalálni.
© osziapu2005. 12. 02.. 13:36||#75
Azt nem tudom, mennyi ideje foglalkoznak (Karlsruhe ill. Carnegie Mellon Egyetem) a különbözõ kutatásokkal, de tény, hogy még van mit fejleszteni.
Természetesen a kutatók törekednek arra, hogy a projekt végén ne hátizsákban cipelõs hangszórót kelljen szerencsétlen végfelhasználónak megvennie.

Az elektródás megoldás helyett is bõr alá ültethetõ NAGYON pici érzékelõket akarnak kifejleszteni.

Mint a cikk elsõ bekezdésében olvasható, néha mégis van nemzetközi együttmûködés.
© Epikurosz2005. 12. 02.. 07:38||#74
A baj persze az, hogy nincs nemzetközi együttmûködés, mindenki sziszifuszi módon elkezdi elölrõl, aztán valahol megreked, és mivel az eredményeket nem osztják meg, így nincs is komoly elõrelépés.
© Epikurosz2005. 12. 02.. 07:36||#73
"szerintem kb. 100 milliárd dollárból "

értsd: szerintem kb. 100 milliÓ dollárból...