SG.hu·
Újraalkotják a robotok az emberi beszédet
Bemutatták Japánban az első olyan robotot, ami a beszéd utánzásához az emberekéhez hasonló hangképző szerveket használ, mint az artikuláláshoz elengedhetetlen nyelv, gége és ajkak.
A Waseda Egyetem Waseda Talker 4, röviden WT-4 robotja mélyebb betekintést nyújthat a tudósoknak, hogyan írányítja az agy a kommunikációt, valamint új módszerekhez és kommunikációs eszközökhöz vezethet el azok számára, akik nem képesek a beszédre. Léteznek olyan humanoid robotok is, melyek mesterséges tüdővel és hangszálakkal vannak ellátva, azonban a WT-4 túlmutat ezeken: nem csupán a fenti két dolgot egyesíti magában, de van gépesített nyelve, szájpadlása, ajka és foga, mely mind hozzájárul az artikuláláshoz.
A robot pillanatnyilag a japán ábécét és 50 különböző szótagot képes kimondani. Előbbi öt magánhangzóból és tizenöt mássalhangzóból áll, és aki már próbálkozott a nyelv elsajátításával, az tanúsíthatja, hogy kimondásuk nem is olyan könnyű feladat. A hangképző szerveket közös munkára bírni egyáltalán nem egyszerű, sőt kifejezetten időigényes feladat, mivel minden szervnek eltérő a mozgástartománya. A tüdő például csak egy szabadságfokú: a levegőt a torok felé préseli, a nyelv ezzel szemben hét szabadságfokú.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Az emberek agyukra hagyatkoznak a rendszer összehangolását illetően. A Waseda Egyetem robotja egy számítógépes modellen alapul, ami meghatározza minden egyes szerv működéshez szükséges paramétert, hogy együtt szavakat tudjanak alkotni. A modell egy hallás visszajelző rendszerbe is be van kapcsolva, mellyel a robot utánozza az emberi hangot. Miután valaki belemond egy szót a géphez csatlakoztatott mikrofonba, egy, a modellen alapuló szoftver elemzi a hangot, majd beállítja a nyelv, az ajkak, a fogak, a szájpadlás és a hangszálak mozgási paramétereit.
A kutatók az ember által kimondott szavakat a gép általi utánzással összevetve tovább finomíthatják a rendszert, valamint megfigyelhetik, hogyan befolyásolják a hangképző szervek változásai a végeredményt, például a hangmagasság módosulását a hangszálak feszességének függvényében. Ha sikerül tökéletesíteni, akkor a rendszer olyan számítógépes eszközöknél is alkalmazhatóvá válik, melyek a vokális képességekkel nem rendelkezők helyett beszélnek.
Letölthető videók: 1. videó (aiueo)
2. videó (sasisuseso)
3 .videó (papipupepo)
4. videó (mimika)
A Waseda Egyetem Waseda Talker 4, röviden WT-4 robotja mélyebb betekintést nyújthat a tudósoknak, hogyan írányítja az agy a kommunikációt, valamint új módszerekhez és kommunikációs eszközökhöz vezethet el azok számára, akik nem képesek a beszédre. Léteznek olyan humanoid robotok is, melyek mesterséges tüdővel és hangszálakkal vannak ellátva, azonban a WT-4 túlmutat ezeken: nem csupán a fenti két dolgot egyesíti magában, de van gépesített nyelve, szájpadlása, ajka és foga, mely mind hozzájárul az artikuláláshoz.
A robot pillanatnyilag a japán ábécét és 50 különböző szótagot képes kimondani. Előbbi öt magánhangzóból és tizenöt mássalhangzóból áll, és aki már próbálkozott a nyelv elsajátításával, az tanúsíthatja, hogy kimondásuk nem is olyan könnyű feladat. A hangképző szerveket közös munkára bírni egyáltalán nem egyszerű, sőt kifejezetten időigényes feladat, mivel minden szervnek eltérő a mozgástartománya. A tüdő például csak egy szabadságfokú: a levegőt a torok felé préseli, a nyelv ezzel szemben hét szabadságfokú.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Az emberek agyukra hagyatkoznak a rendszer összehangolását illetően. A Waseda Egyetem robotja egy számítógépes modellen alapul, ami meghatározza minden egyes szerv működéshez szükséges paramétert, hogy együtt szavakat tudjanak alkotni. A modell egy hallás visszajelző rendszerbe is be van kapcsolva, mellyel a robot utánozza az emberi hangot. Miután valaki belemond egy szót a géphez csatlakoztatott mikrofonba, egy, a modellen alapuló szoftver elemzi a hangot, majd beállítja a nyelv, az ajkak, a fogak, a szájpadlás és a hangszálak mozgási paramétereit.
A kutatók az ember által kimondott szavakat a gép általi utánzással összevetve tovább finomíthatják a rendszert, valamint megfigyelhetik, hogyan befolyásolják a hangképző szervek változásai a végeredményt, például a hangmagasság módosulását a hangszálak feszességének függvényében. Ha sikerül tökéletesíteni, akkor a rendszer olyan számítógépes eszközöknél is alkalmazhatóvá válik, melyek a vokális képességekkel nem rendelkezők helyett beszélnek.
Letölthető videók: