Hunter

A marsi élet nyomait rejtheti a Meridiani Plánum

A NASA Opportunity marsjárójától begyűjtött adatok szerint a robot leszállóhelye kiváló helyszín lenne egy újabb, az életet kutató küldetés számára, jelentették be a tudósok.

A robotot nem biológiai bizonyítékok felkutatására tervezték és nem is talált semmi ilyesmit a Meridiani Plánumon töltött közel egyéves tartózkodása során. Azonban - ahogy azt a Science magazinban megjelent publikációjukban is hangoztatják - a robot tudományos csapatának tagjai hiszik, hogy a helyszín hosszú ideig lakható lehetett, mitöbb a Földön található hasonló körülményekkel rendelkező helyek ma is mikroszkopikus életeknek adnak otthont.

Már az Opportunity érkezése után, januárban visszasugárzott első felvételekből világossá vált, hogy a Meridiani nem hasonlít egyetlen eddig látott marsbéli tájra sem. A képek teljesen idegen tájat tártak elénk sötét, fodrozódott talajjal és kopár, világos lemezes kőzetekkel. Az Opportunity leszállását követő hónapokban elvégzett vizsgálatok bebizonyították, hogy a világos lemezek egy nagyobb üledékes kőzet szerkezet részei, ami a víz jelenlétének köszönhetően rakódott le.


Collin Pillinger, a sikertelenül járt európai leszállóegység, a Beagle 2 vezető tudósa szerint a Meridiani elsőrangú helyszín az élet jeleinek kutatására. "A legizgalmasabb dolog az üledékes képződmények látványa volt" - magyarázta. "Ez azt jelentette, hogy egykor nagy felszíni víztömegek lehettek jelen. Az üledékes képződmények történelmi emlékekkel rendelkeznek és ez az a pont, ahol megtalálhatjuk az élet maradványait is."

Érdekes módon a Rio Tinto, egy savas folyó Spanyolország délnyugati részén, ami kémiai összetételét tekintve hasonló a Meridianihoz, különleges mikroba közösségeknek ad otthont. "A Meridiani kőzeteiből származó minta visszajuttatással nagyobb bizonyosságot nyerhetünk arról, hogy vajon kialakult-e az élet a Marson" - írja a marsjáró csapat a Science-ben. Például a Rio Tintoban lerakódott vas-oxid tökéletesen tartósított parányi mikrobák kövületeit tartalmazza, hangsúlyozza az írás.

Klikk ide!
Klikk a képre a nagyobb változathoz

Jelenleg a tudósok nem tudják bizonyítani, hogy a Meridiani rendelkezett volna biológiával, viszont a víz döntő fontossággal bír az élet szempontjából. Bár a kutatók biztosak abban, hogy a rétegezett kőzetet víz rakta le, vannak azonban bizonytalan pontok. "Vannak, akik úgy vélik, a Meridiani egy ősi tenger szélén volt" - nyilatkozott Ray Arvidson, a marsjárók helyettes főfelügyelője a BBC News weboldalán. "Egy másik gondolatmenet szerint egy nagy, réteges vulkanikus üledék halomról van szó, ami nagy nedvesség tartalommal és rengeteg kénnel együtt jutott a felszínre. Ha jobban megnézzük az Opportunity jelenlegi pozíciójától délre található területet, amit én csak a bemart tájnak nevezek, akkor úgy vélem jól látszanak a különálló hamufolyamokra utaló bizonyítékok."

Egy másik megválaszolásra váró kérdés a Meridiani talaja alatt meghúzódó kőzetréteg korának megállapítása. "A Mars legrégebbi területe az ősi krátervidék, ami 4-4,5 milliárd éves. Az Opportunity körülbelül 300 méternyi rétegezett kőzet tetején csücsül" - magyarázta Arvidson professzor. "A rétegezett kőzet pedig pontosan az ősi kráter vidéket borítja, tehát tudjuk hogy ez fiatalabb a 4-4,5 milliárd éves kornál. Én személy szerint úgy vélem, ezek a kőzetek betemetődtek, majd a szél tevékenységének köszönhetően újra előbukkantak. Korosításuk azonban rendkívül bonyolult mivel a felszín, amin állunk nagyon kevés kráterrel rendelkezik, ami feltehetően a gyors erózió folyománya."

Klikk ide!
Klikk a képre a nagyobb változathoz

Monica Grady professzor, a londoni Természettudományi Múzeum bolygótudósa szerint a Mars kőzeteit csak akkor lehetne pontosan koruk szerint beazonosítani, ha lehoznák a Földre. "Míg nem tudunk biztos korokat, addig nem jelenthetjük ki mikor fejeződött be egy vulkánkitörés vagy mikor tűnt el egy víztömeg" - mondta.

Jelenleg több Mars expedíció is tervben van. A legközelebbi, ami a felszínt is eléri, az a Phoenix, egy kis költségvetésű "felderítő" küldetés lesz 2007-ben. A jövő leszállóegységei az új mesterséges intelligenciák alkalmazásával felgyorsíthatják az érdekes felszíni célpontok kiválogatását. "A marsjárók egészen fejlett technikát alkalmaznak a marskutatáshoz, azonban csak kis mennyiségű MI-vel rendelkeznek. A legtöbb geológiai vizsgálatot általában nagyobb csapatok szokták elvégezni" - mondta Dr. Patrick McGuire, a madridi Asztrobiológiai központ munkatársa, akinek a földtani kutatásokat segítő technikájáról nemrég már beszámoltunk.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • pipaxy #48
    Kellenek azok a füstölők! Olyanok azok, mint a sivatag oázisai...
  • BiroAndras #47
    Nagyon egyszerűen meg lehet állapítani egy élőlényről, hogy földi eredetű-e. A a marsi bacinak ugyanolyan DNS-e van, mint a földieknek, és még a bázissorrend is hasonló, akkor egyértelmű a földi ereddet (vagy a földi élet marsi eredete). Ha viszont nem DNS-e van a bacinak, vagy nem ugyanazokból a nukleotidokból épül fel, vagy eltér a kódrendszere, vagy a fehérjéi más aminosavakból épülnek fel, akkor egészen tuti, hogy teljesen függetlenül jött létre.
  • HUmanEmber41st #46
    OFF Én is vettem füstölőt a kínai boltban, annak szürke a füstje..
    Bocsi, de nem bírtam kihagyni... ON
  • [NST]Cifu #45
    Mariana Trench Biology
    The Mariana Trench Biology

    De tévedtem, mert ahogy olvasom ott is vannak fekete és fehér füstölők...
  • pipaxy #44
    Nem tudsz egy két jó oldalt erről? Ott vajon mivel táplálkozhatnak? Talán a felszíni vizekből lehulló elpusztult élőlényekkel?
  • DOT #43
    Ha találnak is valamit ami valaha élhetett, az nem bizonyít semmit, biztosan azonnal előkerülnek szkeptikusok akik elmagyarázzák, hogy kerülhetett a Marsra ez a földi baktérium egy vulkánkitörés alkalmával... Akkor lesz ez hitelt érdemlően bizonyítva, amikor az ufó szétrobbantja a Fehér Házat :)
  • papabear #42
    Most nem konkrétan a mélytengeri élőlényekre gondoltam, hanem inkább arra, hogy a Föld meghóditásában nem feltétlenül az emlősök az élenjáróak. (Kivétel akkor, ha a meghódítás alatt a már leírt kizsákmányolást értjük, mert akkor kétségkívül az ember a győztes), de mondjuk ha leszünk olyan hülyék mi emberek, hogy kipusztítsuk magunkat egy nukleáris vagy biológiai háborúval, vagy jön egy hasonló méretű katasztrófa, mint a dínók idején, akkor van egy sansza, hogy nem a melegvérű élőlények lesznek a túlélők.

    Szal ne legyünk annyira nagyra magunkkal, az lenne az épeszű felfogás, ha tisztelnénk és becsülnénk környezetünket. Bár ez kicsit krémesen hangzik, de ha a jelenlegi tendenciát nézzük, akkor hamarosan csak mi, meg az általunk tenyésztett/termelt/génmanipulált stb.. élőlények maradnak a bolygón.
    És ez nem meghódítás, hanem valami egész más...

    Amúgy ha jobban belegondolunk -visszakanyarodva az eredeti témához-, akkor jelenleg is a baktériumok uralják a Földet. (Mi sem élnénk nélkülük)



  • [NST]Cifu #41
    Én meg ha jól tudom, ezek a mélytengeri lények leginkább a "füstölők" környékén élnek, azok pedig nem állnak minden négyzetkilométeren.

    A Mariana-árok mélyén is találtak élőlényeket, hőforrás nélkül.
  • pipaxy #40
    Igazad van. Egy melegvérű állat csak a tethőmérsékleténél hidegebb környezetben tud huzamosabb ideig meglenni.
  • pipaxy #39
    <i>Khm, ha jól tudom, az óceánok jóval nagyobb területet foglalanak el a bolygón mint a szárazföldek. Akkor most ki hódította meg a Földet?</i>

    Én meg ha jól tudom, ezek a mélytengeri lények leginkább a "füstölők" környékén élnek, azok pedig nem állnak minden négyzetkilométeren.

    <i>Megint khm, az emlősök még leginkább kis cickányokként voltak jelen a Földön, mikor már a mainál egy sokkal burjánzóbb és gazdagabb bioszféra létezett. Ha nincs az a világméretű katasztrófa (aminek mikéntjéről még csak találgatnak), ami kipusztította az akkori élővilág majd 90%-át!, akkor valószínű ma is csak kis rágcsálók lennénk, és nem nagyon fórumoznánk...</i>

    OK, hogy cickányok voltak, ez a cickányság vált előnyükre. Természeti katasztrófák pedig "mindíg" vannak, csak nagyon ritkák. Nem is tudom, egy 10 km átmérűjű meteor átlagosan hány millió évenként is találja telibe a földet? 100-200 millió?

    <i>Vagy neked az élet csak az embert jelenti? És a Föld meghódítása a természet kizsákmányolását és tönkretételével azonos? Mert az áltatlad leírtaknak csak így van értelmük...</i>

    Khm, ezt nem tudom honnan szűrted le, de azért leírom amit erről gondolok. Az élőlények alapvető két ösztöne a szaporodás és a túlélés. Külső visszacsatolás nélkül az élőlények meddig szaporodnak? Ameddig fel nem élik élelem, egyéb forrásaikat. Csak pl. a sáskajárásra, vagy például egy baktériumfertőzésre kell gondolni, ahol a megbetegített állat bele is pusztul. A baktériumok addig szaporodnak ameddig tudnak. Mindez magasabb szintű éllőlényeknél is így van.
    A Föld őslégkörében nem nagyon volt oxigén, annál több co2. Ezek a csúnya zöld élőlények -is- teljesen kizsákmányolták az atmoszféra co2 készletét, csak éppen annyit hagytak, amennyi ahhoz kell, hogy el ne pusztuljanak. Persze ez egy kissé "erőltetett", de talán ebből látni, hogy más nézőpont is lehet ezt szemlélni.

    Az ember is kihasználja ahogy tudja, de észre is veszi a bajt. SZerintem.