Hunter
A marsi élet nyomait rejtheti a Meridiani Plánum
A NASA Opportunity marsjárójától begyűjtött adatok szerint a robot leszállóhelye kiváló helyszín lenne egy újabb, az életet kutató küldetés számára, jelentették be a tudósok.
A robotot nem biológiai bizonyítékok felkutatására tervezték és nem is talált semmi ilyesmit a Meridiani Plánumon töltött közel egyéves tartózkodása során. Azonban - ahogy azt a Science magazinban megjelent publikációjukban is hangoztatják - a robot tudományos csapatának tagjai hiszik, hogy a helyszín hosszú ideig lakható lehetett, mitöbb a Földön található hasonló körülményekkel rendelkező helyek ma is mikroszkopikus életeknek adnak otthont.
Már az Opportunity érkezése után, januárban visszasugárzott első felvételekből világossá vált, hogy a Meridiani nem hasonlít egyetlen eddig látott marsbéli tájra sem. A képek teljesen idegen tájat tártak elénk sötét, fodrozódott talajjal és kopár, világos lemezes kőzetekkel. Az Opportunity leszállását követő hónapokban elvégzett vizsgálatok bebizonyították, hogy a világos lemezek egy nagyobb üledékes kőzet szerkezet részei, ami a víz jelenlétének köszönhetően rakódott le.
Collin Pillinger, a sikertelenül járt európai leszállóegység, a Beagle 2 vezető tudósa szerint a Meridiani elsőrangú helyszín az élet jeleinek kutatására. "A legizgalmasabb dolog az üledékes képződmények látványa volt" - magyarázta. "Ez azt jelentette, hogy egykor nagy felszíni víztömegek lehettek jelen. Az üledékes képződmények történelmi emlékekkel rendelkeznek és ez az a pont, ahol megtalálhatjuk az élet maradványait is."
Érdekes módon a Rio Tinto, egy savas folyó Spanyolország délnyugati részén, ami kémiai összetételét tekintve hasonló a Meridianihoz, különleges mikroba közösségeknek ad otthont. "A Meridiani kőzeteiből származó minta visszajuttatással nagyobb bizonyosságot nyerhetünk arról, hogy vajon kialakult-e az élet a Marson" - írja a marsjáró csapat a Science-ben. Például a Rio Tintoban lerakódott vas-oxid tökéletesen tartósított parányi mikrobák kövületeit tartalmazza, hangsúlyozza az írás.
Klikk a képre a nagyobb változathoz
Jelenleg a tudósok nem tudják bizonyítani, hogy a Meridiani rendelkezett volna biológiával, viszont a víz döntő fontossággal bír az élet szempontjából. Bár a kutatók biztosak abban, hogy a rétegezett kőzetet víz rakta le, vannak azonban bizonytalan pontok. "Vannak, akik úgy vélik, a Meridiani egy ősi tenger szélén volt" - nyilatkozott Ray Arvidson, a marsjárók helyettes főfelügyelője a BBC News weboldalán. "Egy másik gondolatmenet szerint egy nagy, réteges vulkanikus üledék halomról van szó, ami nagy nedvesség tartalommal és rengeteg kénnel együtt jutott a felszínre. Ha jobban megnézzük az Opportunity jelenlegi pozíciójától délre található területet, amit én csak a bemart tájnak nevezek, akkor úgy vélem jól látszanak a különálló hamufolyamokra utaló bizonyítékok."
Egy másik megválaszolásra váró kérdés a Meridiani talaja alatt meghúzódó kőzetréteg korának megállapítása. "A Mars legrégebbi területe az ősi krátervidék, ami 4-4,5 milliárd éves. Az Opportunity körülbelül 300 méternyi rétegezett kőzet tetején csücsül" - magyarázta Arvidson professzor. "A rétegezett kőzet pedig pontosan az ősi kráter vidéket borítja, tehát tudjuk hogy ez fiatalabb a 4-4,5 milliárd éves kornál. Én személy szerint úgy vélem, ezek a kőzetek betemetődtek, majd a szél tevékenységének köszönhetően újra előbukkantak. Korosításuk azonban rendkívül bonyolult mivel a felszín, amin állunk nagyon kevés kráterrel rendelkezik, ami feltehetően a gyors erózió folyománya."
Klikk a képre a nagyobb változathoz
Monica Grady professzor, a londoni Természettudományi Múzeum bolygótudósa szerint a Mars kőzeteit csak akkor lehetne pontosan koruk szerint beazonosítani, ha lehoznák a Földre. "Míg nem tudunk biztos korokat, addig nem jelenthetjük ki mikor fejeződött be egy vulkánkitörés vagy mikor tűnt el egy víztömeg" - mondta.
Jelenleg több Mars expedíció is tervben van. A legközelebbi, ami a felszínt is eléri, az a Phoenix, egy kis költségvetésű "felderítő" küldetés lesz 2007-ben. A jövő leszállóegységei az új mesterséges intelligenciák alkalmazásával felgyorsíthatják az érdekes felszíni célpontok kiválogatását. "A marsjárók egészen fejlett technikát alkalmaznak a marskutatáshoz, azonban csak kis mennyiségű MI-vel rendelkeznek. A legtöbb geológiai vizsgálatot általában nagyobb csapatok szokták elvégezni" - mondta Dr. Patrick McGuire, a madridi Asztrobiológiai központ munkatársa, akinek a földtani kutatásokat segítő technikájáról nemrég már beszámoltunk.
A robotot nem biológiai bizonyítékok felkutatására tervezték és nem is talált semmi ilyesmit a Meridiani Plánumon töltött közel egyéves tartózkodása során. Azonban - ahogy azt a Science magazinban megjelent publikációjukban is hangoztatják - a robot tudományos csapatának tagjai hiszik, hogy a helyszín hosszú ideig lakható lehetett, mitöbb a Földön található hasonló körülményekkel rendelkező helyek ma is mikroszkopikus életeknek adnak otthont.
Már az Opportunity érkezése után, januárban visszasugárzott első felvételekből világossá vált, hogy a Meridiani nem hasonlít egyetlen eddig látott marsbéli tájra sem. A képek teljesen idegen tájat tártak elénk sötét, fodrozódott talajjal és kopár, világos lemezes kőzetekkel. Az Opportunity leszállását követő hónapokban elvégzett vizsgálatok bebizonyították, hogy a világos lemezek egy nagyobb üledékes kőzet szerkezet részei, ami a víz jelenlétének köszönhetően rakódott le.
Collin Pillinger, a sikertelenül járt európai leszállóegység, a Beagle 2 vezető tudósa szerint a Meridiani elsőrangú helyszín az élet jeleinek kutatására. "A legizgalmasabb dolog az üledékes képződmények látványa volt" - magyarázta. "Ez azt jelentette, hogy egykor nagy felszíni víztömegek lehettek jelen. Az üledékes képződmények történelmi emlékekkel rendelkeznek és ez az a pont, ahol megtalálhatjuk az élet maradványait is."
Érdekes módon a Rio Tinto, egy savas folyó Spanyolország délnyugati részén, ami kémiai összetételét tekintve hasonló a Meridianihoz, különleges mikroba közösségeknek ad otthont. "A Meridiani kőzeteiből származó minta visszajuttatással nagyobb bizonyosságot nyerhetünk arról, hogy vajon kialakult-e az élet a Marson" - írja a marsjáró csapat a Science-ben. Például a Rio Tintoban lerakódott vas-oxid tökéletesen tartósított parányi mikrobák kövületeit tartalmazza, hangsúlyozza az írás.
Klikk a képre a nagyobb változathoz
Jelenleg a tudósok nem tudják bizonyítani, hogy a Meridiani rendelkezett volna biológiával, viszont a víz döntő fontossággal bír az élet szempontjából. Bár a kutatók biztosak abban, hogy a rétegezett kőzetet víz rakta le, vannak azonban bizonytalan pontok. "Vannak, akik úgy vélik, a Meridiani egy ősi tenger szélén volt" - nyilatkozott Ray Arvidson, a marsjárók helyettes főfelügyelője a BBC News weboldalán. "Egy másik gondolatmenet szerint egy nagy, réteges vulkanikus üledék halomról van szó, ami nagy nedvesség tartalommal és rengeteg kénnel együtt jutott a felszínre. Ha jobban megnézzük az Opportunity jelenlegi pozíciójától délre található területet, amit én csak a bemart tájnak nevezek, akkor úgy vélem jól látszanak a különálló hamufolyamokra utaló bizonyítékok."
Egy másik megválaszolásra váró kérdés a Meridiani talaja alatt meghúzódó kőzetréteg korának megállapítása. "A Mars legrégebbi területe az ősi krátervidék, ami 4-4,5 milliárd éves. Az Opportunity körülbelül 300 méternyi rétegezett kőzet tetején csücsül" - magyarázta Arvidson professzor. "A rétegezett kőzet pedig pontosan az ősi kráter vidéket borítja, tehát tudjuk hogy ez fiatalabb a 4-4,5 milliárd éves kornál. Én személy szerint úgy vélem, ezek a kőzetek betemetődtek, majd a szél tevékenységének köszönhetően újra előbukkantak. Korosításuk azonban rendkívül bonyolult mivel a felszín, amin állunk nagyon kevés kráterrel rendelkezik, ami feltehetően a gyors erózió folyománya."
Klikk a képre a nagyobb változathoz
Monica Grady professzor, a londoni Természettudományi Múzeum bolygótudósa szerint a Mars kőzeteit csak akkor lehetne pontosan koruk szerint beazonosítani, ha lehoznák a Földre. "Míg nem tudunk biztos korokat, addig nem jelenthetjük ki mikor fejeződött be egy vulkánkitörés vagy mikor tűnt el egy víztömeg" - mondta.
Jelenleg több Mars expedíció is tervben van. A legközelebbi, ami a felszínt is eléri, az a Phoenix, egy kis költségvetésű "felderítő" küldetés lesz 2007-ben. A jövő leszállóegységei az új mesterséges intelligenciák alkalmazásával felgyorsíthatják az érdekes felszíni célpontok kiválogatását. "A marsjárók egészen fejlett technikát alkalmaznak a marskutatáshoz, azonban csak kis mennyiségű MI-vel rendelkeznek. A legtöbb geológiai vizsgálatot általában nagyobb csapatok szokták elvégezni" - mondta Dr. Patrick McGuire, a madridi Asztrobiológiai központ munkatársa, akinek a földtani kutatásokat segítő technikájáról nemrég már beszámoltunk.