Hunter
Mi termeli az ammóniát a Marson?
Ammóniára bukkantak a Mars légkörében, melyet egyes tudósok az élet jeleként értékelnek. Az ammónia spektrális jeleit az Európai Űrhivatal, az ESA Mars Express szondájának fedélzeti szenzorai észlelték.
Az ammónia csupán rövid ideig képes fennmaradni a vörös bolygó légkörében, ezért egyértelműen lennie kell valaminek a felszínen, ami folyamatosan újra termeli. Két lehetséges forrása létezhet, vagy aktív vulkánok termelik, melyek elvileg jelenleg nem léteznek a Marson, vagy mikrobáktól származtathatók.
"Az ammónia lehet a kulcsa a marsi élet felfedezésének" - nyilatkozott a NASA egyik tudósa a BBC News-nak. A gáz spektrális bizonyítékát a Mars Express Planetary Fourier Spektrométere (PFS) észlelte.
Vittorio Formisano professzor, a műszer főfelügyelője várhatóan a jövő héten Párizsban tartandó nemzetközi konferencián számol be felfedezésük részleteiről. A PFS 1,2-5 mikron, valamint az 5-50 mikron tartományban érzékeny a sugárzásra, ami gazdag olyan molekulákban, mint a víz és a szén-dioxid. Az ammónia spektrális vonala 10 mikronnál húzódik.
Bár a Mars Express 2003 decembere óta kering a Mars körül, a tudósok mindeddig a PFS által előállított adatoknak csupán töredékét elemezték. A kutatók szerint ez azért alakult így, mert még mindig küzdenek a PFS bonyolultságával, valamint a Mars Express időről időre jelentkező energiaellátási gondjaival.
A PFS korábban már megfigyelt széndioxid-lerakódást és vízpára-növekedést a Mars legnagyobb vulkánjai felett, ezek azonban csak kis összetevők észlelései, feltehetően a szenzorok nagy felbontású üzemmódjának köszönhetőek. Az ammónia észlelése csupán néhány hónappal azután következett be, hogy metánt, egy másik lehetséges biológiai eredetű gázt találtak a bolygó atmoszférájában. Az ammónia nem stabil molekula a Mars légkörében, azaz néhány órán belül elillan.
Forrásának egyik lehetőségét, miszerint az elveszett Beagle 2 egység légzsákjaiból szivárogna az ammónia a levegőbe, a kutatók már elvetették, mivel az elemzések szerint a gáz eloszlása nem támasztja alá ezt a magyarázatot. Az ammónia jelentősége abból adódik, hogy nitrogénből és hidrogénből tevődik össze. A nitrogén ritka a marsi környezetben, azonban mivel egyetlen földi létforma sem képes létezni nélküle az ammónia jelenléte arra utalhat, hogy mikroba szintű élet halmozza fel.
"Nem kerülhet úgy ammóna a marsi légkörbe, hogy ne legyen benne élet" - mondta a NASA tudósa.
A két amerikai marsjáró, melyek januárban landoltak a bolygón, nem fognak tudni választ adni az ammónia eredetére, mivel geológiai munkára tervezték őket. A jövő küldetései azonban olyan érzékelőkkel lesznek felszerelve, melyek képesek lesznek az ammónia elemzésére és eredetének megállapítására. A felszínen vagy a föld alatt lerakódott láva is előállíthatja a gázt, mindeddig azonban egyetlen aktivitást mutató vulkanikus pontot sem sikerült felfedezni a bolygón, pedig nem egy űrszonda pásztázza a felszínt, ezért egyre inkább a magyar tudósok évek óta hangoztatott, igen sok kritikát kapott nézete látszik beigazolódni, ami biológiai eredetre vezeti vissza az ammónia-termelődést.
Az ammónia csupán rövid ideig képes fennmaradni a vörös bolygó légkörében, ezért egyértelműen lennie kell valaminek a felszínen, ami folyamatosan újra termeli. Két lehetséges forrása létezhet, vagy aktív vulkánok termelik, melyek elvileg jelenleg nem léteznek a Marson, vagy mikrobáktól származtathatók.
"Az ammónia lehet a kulcsa a marsi élet felfedezésének" - nyilatkozott a NASA egyik tudósa a BBC News-nak. A gáz spektrális bizonyítékát a Mars Express Planetary Fourier Spektrométere (PFS) észlelte.
Vittorio Formisano professzor, a műszer főfelügyelője várhatóan a jövő héten Párizsban tartandó nemzetközi konferencián számol be felfedezésük részleteiről. A PFS 1,2-5 mikron, valamint az 5-50 mikron tartományban érzékeny a sugárzásra, ami gazdag olyan molekulákban, mint a víz és a szén-dioxid. Az ammónia spektrális vonala 10 mikronnál húzódik.
Bár a Mars Express 2003 decembere óta kering a Mars körül, a tudósok mindeddig a PFS által előállított adatoknak csupán töredékét elemezték. A kutatók szerint ez azért alakult így, mert még mindig küzdenek a PFS bonyolultságával, valamint a Mars Express időről időre jelentkező energiaellátási gondjaival.
A PFS korábban már megfigyelt széndioxid-lerakódást és vízpára-növekedést a Mars legnagyobb vulkánjai felett, ezek azonban csak kis összetevők észlelései, feltehetően a szenzorok nagy felbontású üzemmódjának köszönhetőek. Az ammónia észlelése csupán néhány hónappal azután következett be, hogy metánt, egy másik lehetséges biológiai eredetű gázt találtak a bolygó atmoszférájában. Az ammónia nem stabil molekula a Mars légkörében, azaz néhány órán belül elillan.Forrásának egyik lehetőségét, miszerint az elveszett Beagle 2 egység légzsákjaiból szivárogna az ammónia a levegőbe, a kutatók már elvetették, mivel az elemzések szerint a gáz eloszlása nem támasztja alá ezt a magyarázatot. Az ammónia jelentősége abból adódik, hogy nitrogénből és hidrogénből tevődik össze. A nitrogén ritka a marsi környezetben, azonban mivel egyetlen földi létforma sem képes létezni nélküle az ammónia jelenléte arra utalhat, hogy mikroba szintű élet halmozza fel.
"Nem kerülhet úgy ammóna a marsi légkörbe, hogy ne legyen benne élet" - mondta a NASA tudósa.
A két amerikai marsjáró, melyek januárban landoltak a bolygón, nem fognak tudni választ adni az ammónia eredetére, mivel geológiai munkára tervezték őket. A jövő küldetései azonban olyan érzékelőkkel lesznek felszerelve, melyek képesek lesznek az ammónia elemzésére és eredetének megállapítására. A felszínen vagy a föld alatt lerakódott láva is előállíthatja a gázt, mindeddig azonban egyetlen aktivitást mutató vulkanikus pontot sem sikerült felfedezni a bolygón, pedig nem egy űrszonda pásztázza a felszínt, ezért egyre inkább a magyar tudósok évek óta hangoztatott, igen sok kritikát kapott nézete látszik beigazolódni, ami biológiai eredetre vezeti vissza az ammónia-termelődést.
