Hunter

Feladta a leckét az "arany fazék" a tudósoknak

A NASA Spirit marsjárója olyan kőzetre bukkant, amilyet a kutatók még soha nem láttak - sem a Földön, sem a Marson - de remélik, hogy végeredményben a Gusev kráter vizes múltjára fog utalni. A küldetés mérnökei eközben a bolygó másik oldalán az Opportunity képességeinek határait próbálják a végsőkig kiaknázni.

A Spirit immár a Columbia dombokon vizsgálja az "arany fazekat", egy teniszlabda méretű kőzetet, amit bütykös rögökben végződő rövid kőzetnyúlványok borítanak. "Pokolian nehéz a tanulmányozása" - mondta pénteki sajtótájékoztatóján Steve Squyres, a marsjáró program tudományos vezetője, a Cornell Egyetem munkatársa. "Nem tudom hogyan alakultak ki ezek a dolgok, és hogy őszinte legyek már kezd az agyamra menni."


A Spirit felvétele, bal felül a furcsa kőzet

Pillanatnyilag a kőzet legtöbbet eláruló tulajdonsága az összetétele. A Spirit tudományos műszerei szerint az "arany fazék" hematitot tartalmaz, azt az ásványt, ami víz jelenlétében alakul ki, bár elvileg vulkanikus folyamatok is létrehozhatják. Az ásványt a Mars Gusev kráterében eddig nem találták meg egyetlen más kőzetben sem, azonban nagy mennyiségben jelen van az Opportunity vizsgálódásainak helyszínén, a Meridiani Plánumon. "A tudós csapatnak nem igazán van elképzelése ennek a hematitnak a kialakulásáról" - magyarázta Doug Ming, a marsjáró tudományos csapatának egyik tagja, a Johnson Űrközpont tudósa. "Jelenthet vizet? Igen. Jelenthet valami mást is? Igen."


Közelkép a Spirit által felfedezett rücskös, hematitot tartalmazó kőzetről

A Spirit panoráma- és mikroszkopikus felvételeket készített a kőzetről, valamint tanulmányozta a robotkarjára szerelt két spektrométerrel is. Most arra készül, hogy kőzetcsiszoló eszközével belekóstoljon az "arany fazékba", ez a fúró azonban jellemzően sima kőzetfelületekhez lett kitalálva, nem ilyen egyenetlen, rögös szerkezethez. "Egészen furcsa kinézetű kő" - mondta Squyres, hozzátéve, hogy semmihez sem hasonlít, amit eddig a Marson vagy a Földön láttak a geológusok. "Valószínűleg egy egyedülállóan marsi dologra bukkantunk."

A küldetés tudósai úgy tervezik, hogy a Spirit pár napot kizárólag a kőzet tanulmányozásával fog tölteni. Ezután folytatják azt a manőversorozatot, amivel megkísérlik rávenni jobb első kerekét a normális működésre. A kerék az utóbbi időben ugyanis több energiát emészt fel, mint társai. A mérnökök remélik, meg tudják gátolni az energiaszivárgást a kerék melegítésével, ami segít a szükséges kenőanyag újra elosztásában.


A földi tesztek szerint az Opportunity épségben le tudja küzdeni a 35 fokos lejtőt

Az Opportunity eközben eddigi legmeredekebb lejtője peremén csücsül az Endurance kráterben. A lejtő nagyjából 35 fokos, ami a robot felderítőegység tervezési határait súrolja, azonban a földi másán elvégzett tesztek szerint képes lesz az ereszkedés végrehajtására, mondta Chris Voorhees, a robot mechanikai rendszereinek mérnöke. Az Opportunuty a kráter belső szélén több rétegezett kőzetet is tanulmányozott, azonban ezek nagyban hasonlítanak a korábban a leszállóhelyén szemügyre vett kőzethez, melyből a tudósoknak először sikerült a talajba beszivárgó vízre utaló jeleket kivenniük.


Az Endurance belsejében azonban váratlan felfedezésre bukkantak. "Sokkal több só van jelen, mint gondoltuk" - mondta Squyres. "Ehhez jóval több vízre volt szükség." Ahogy az Opportunity egyre beljebb halad a kráterben kezdenek eltűnni a folyóvízre utaló fodrozott kőzetek. "Azt remélem, hogy az Opportunuty vizsgálataiból megtudjuk összességében véve mennyi víz lehetett itt" - tette hozzá Squyres.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Mice #24
    jahh: "tessék a vörösbeton! tessék! olcsón adom!"
  • [HUN]PAStheLoD #23
    sóderbányát már biztos nyithatsz :]
  • [NST]Cifu #22
    Egyfelől a kutatás és a megismerés a lényeg. Elméletek vannak bőven arról, hogy is nézett ki a Mars történelme, de gyakorlati ismereteink végesek. Egy egyszerű példával: sokáig azt hitték tudósok(!) (egészen a XX.sz. közepéig), hogy a tengerfenéken több km-el a vízfelszin alatt nem lehetséges az élet, mivel az akkori tudás szerint nem volt egyszerűen olyan ökológiai szisztéma, ami napfény nélkül életképes. Aztán kiderült, hogy tévedés, van ott élet - csak ehez le kellett merülni oda. Lehet, hogy a tudósoknak van kismillió elméletük a Marsi felszin alakulásáról, de biztosat csak akkor tudhatnak meg, ha első kézből lesznek információik.

    A dolog másik fele a jövő, vagyis a Marsi vízlelőhelyek felkutatása az emberes missziókhoz, ne adj isten ember lakta marsbázisok létrehozásához. Ehez is meg kell ismerni alaposan a Mars felszinét és kideríteni, hogy hova lett pontosan az a sok víz, amit feltételeztek, és hogy ha van ott még víz, akkor az pontosan hol és milyen formában található.
  • gumikacsa #21
    Vigyázz, én már egyszer kaptam dorgálást ilyenér...

    Egyébként nem nagyon értem, mi a jó nekem, vagy bárkinek abban, hogy víz volt a marson pár milla éve...
    Még azt is jobban megérteném, ha azt mondanák, hogy azt kutatják, hogy mit lehetne bányászni, ha esetleg a technika eljut addig, hogy a marson bányászhassanak ükunokáink által tervezett gépek.
  • cifuatwork #20
    Aha... [Ásít]
  • Rosco #19
    Képzeljétek el, mi itt diskurálunk vízről, meg kőzetekről, miközben lehet, hogy egy egész filmes stáb szenved Nevadában azon, hogy a távirányítós kisautók úgynézzenek ki, mintha a Marson lennének.
  • Dzsini #18
    Az Opportunity még blogot is irogat :)
  • Ph03niXx #17
    <OFF> A "she"-ről. Ez a történet egészen a vitorlás-hajózásig nyúlik vissza, amikor is a hajósok sokáig nem voltak otthon, ellenben nő az kellett nekik. Éppen ezért adtak női neveket a hajóknak, és ebből kifolyólag a hajókon ragadt a "she" jelző. Mára ez már angol nyelvi szabály, és valószínűleg hasonló okokból említik "she"-ként a többi járművet, sz.gépet, stb. </OFF>
  • Dzsini #16
    ohh, nem kell ahoz ember, hogy hazahozzanak cuccot - már megvannak a tervek a visszatérő rendszerre :)
  • PetruZ #15
    off: Ez a "she"-zés elég régi amcsi dolog, személytelen névmásként használják pl. könyvekben is (ahogy mi az "ő" szavunkat, csak az angolban a "she" nőnemű is).