Hunter
Csökken a Mars légköre
Akárcsak egy üstökös a Mars is rendelkezik csóvával, azaz a Nap energiája által a bolygóról lesöpört részecskék áramlatával. A Mars-csóva legújabb mérései elárulják mennyi levegőt veszít naponta a bolygó, és lehetővé teszik a tudósok számára azon hatalmas elszivárgás a mértékének kiszámítását, ami évmilliárdokkal ezelőtt következhetett be, szárazzá és hideggé téve a vörös bolygót, mint amilyen ma is.
Az elméletek szerint a Marsnak egykoron vastag légköre volt, ma azonban sűrűségét tekintve mindössze a Föld atmoszférájának 1 százalékával rendelkezik. Senki sem tudja biztosan hova is tűnt el a többi, azonban a napszél által létrehozott bolygócsóva tűnik az egyik legvalószínűbb bűnösnek. A Földdel ellentétben a Marsot nem védi erőteljes mágneses mező, így a napszél töltéssel rendelkező részecskéi - melyek folyamatosan áramlanak a Napból - képesek közvetlen kölcsönhatásba lépni a Mars légkörével, addig erősítve az ottani részecskéket, míg azok el nem érik a szökési sebességet.
"Egy mágnesezetlen bolygó atmoszféráját - mint a mai Marsét - gyakorlatilag kiszárítja a napszél" - mondta a tanulmány vezetője, a Svéd Űrfizikai Intézet tudósa, Rickard Lundin. "A napszél energiát és hajtóerőt juttat közvetlenül az ionszférába és a felső atmoszférába." A megfigyelt elszökő részecskéket ionoknak nevezik, magyarázta Lundin. Ezek olyan oxigén, hidrogén, széndioxid és egyéb molekulák, melyek elvesztettek egy elektront és pozitív töltést kaptak. Másodpercenként körülbelül 1 kilogramm tömeg veszik az űrbe, nyilatkozta Lundin.
Bár a Mars csóvája szemmel nem látható, a folyamat nagyjából megegyezik azzal, amit a Nap az üstökösök felszínének illékony összetevőire gyakorol. "Az üstökös csóvája kitűnő példa a bolygón végbemenő folyamatra" - tette hozzá Lundin.
A tudósok ara kíváncsiak, hogyan befolyásolhatta mindez az ősi Marsot. 3,5 milliárd évvel ezelőtt a bolygó feltehetően rendelkezett egy mágneses mezővel, vélekedik Lundin, azonban ez nem tapadt meg. Ezután, mivel az atmoszféra valószínűleg még mindig sűrű volt - az elméletek szerint a mai tízszerese - a víz és egyéb anyagok veszteségének aránya a mai százszorosára rúghattak. A mérést az Európai Űrhivatal Mars Express szondája hajtotta végre.
Az elméletek szerint a Marsnak egykoron vastag légköre volt, ma azonban sűrűségét tekintve mindössze a Föld atmoszférájának 1 százalékával rendelkezik. Senki sem tudja biztosan hova is tűnt el a többi, azonban a napszél által létrehozott bolygócsóva tűnik az egyik legvalószínűbb bűnösnek. A Földdel ellentétben a Marsot nem védi erőteljes mágneses mező, így a napszél töltéssel rendelkező részecskéi - melyek folyamatosan áramlanak a Napból - képesek közvetlen kölcsönhatásba lépni a Mars légkörével, addig erősítve az ottani részecskéket, míg azok el nem érik a szökési sebességet.
"Egy mágnesezetlen bolygó atmoszféráját - mint a mai Marsét - gyakorlatilag kiszárítja a napszél" - mondta a tanulmány vezetője, a Svéd Űrfizikai Intézet tudósa, Rickard Lundin. "A napszél energiát és hajtóerőt juttat közvetlenül az ionszférába és a felső atmoszférába." A megfigyelt elszökő részecskéket ionoknak nevezik, magyarázta Lundin. Ezek olyan oxigén, hidrogén, széndioxid és egyéb molekulák, melyek elvesztettek egy elektront és pozitív töltést kaptak. Másodpercenként körülbelül 1 kilogramm tömeg veszik az űrbe, nyilatkozta Lundin.
Bár a Mars csóvája szemmel nem látható, a folyamat nagyjából megegyezik azzal, amit a Nap az üstökösök felszínének illékony összetevőire gyakorol. "Az üstökös csóvája kitűnő példa a bolygón végbemenő folyamatra" - tette hozzá Lundin.
A tudósok ara kíváncsiak, hogyan befolyásolhatta mindez az ősi Marsot. 3,5 milliárd évvel ezelőtt a bolygó feltehetően rendelkezett egy mágneses mezővel, vélekedik Lundin, azonban ez nem tapadt meg. Ezután, mivel az atmoszféra valószínűleg még mindig sűrű volt - az elméletek szerint a mai tízszerese - a víz és egyéb anyagok veszteségének aránya a mai százszorosára rúghattak. A mérést az Európai Űrhivatal Mars Express szondája hajtotta végre.
