Hunter

Idegen égitestek találhatók a Naprendszerben?

Naprendszerünk távoli nyúlványait feltehetőleg a régmúltban egy másik csillaggal bekövetkezett találkozás alakította ki, ami felszaggatta mindkét fiatal bolygórendszert, mint két egymáshoz érő körfűrész. A drámai találkozás, ha valóban megtörtént, idegen világokat rakhatott le az ismert bolygórendszeren túl.

A fenti szituációt naprendszerünk megmagyarázatlan megfigyeléseinek leírására találták ki, a folyamatot a NASA egy szuperszámítógépén szimulálták. "Elképzelhető, hogy a Naprendszer több objektuma is egy másik csillag körül alakult ki" - mondta Scott Kenyon, a Smithsonian Asztrofizikai Obszervatórium csillagásza. Nincs szilárd bizonyíték arra, hogy a Nap valaha is közeli kapcsolatba került volna egy másik csillaggal, azonban sok csillagász hiszi, hogy a Nap egy szoros csillagkupacban született meg, melyek mind ugyanabból a gázfelhőből jöttek létre. A galaxisban található legtöbb csillag ilyen, úgynevezett klaszterekben alakult ki. Az elméletek szerint a Nap később kidobódott a klaszterből.

A bolygók, üstökösök és aszteroidák kialakulásának kaotikus korai időszakában elképzelhető, hogy a Nap veszélyesen közel került egy másik csillaghoz, ahogy azt a tudósok már korábban is hangoztatták. Számos tanulmány próbálta már megmagyarázni a Naprendszer szerkezetét egy ilyen kölcsönhatással. Az új számítógépes modell bemutatja, hogyan taszította a gravitációs erő a korábban a Nap körül kör alakú pályán keringő fiatal bolygóméretű objektumokat olyan távoli elnyújtott pályákra, melyek túl messzire vannak, hogy a jelenlegi technikával észlelhetőek legyenek. Egy ilyen kölcsönhatás okozhatott egy éles vágást a Neptunusz után meghúzódó Kuiper-öv külső pereménél is.


A szimuláció szerint két bolygókkal és más égitestekkel körbevett csillag találkozik, és kicserélik anyagukat

A modellezés egyik ihletője a tavaly felfedezett, messze a Plútón túl található Szedna jelenléte volt. A test rendkívül elnyújtott pályája teljes egészében kívül esik a Kuiper-övön. A csillagászok nem tudják hogyan tett szert erre a pályára, azonban gyanítják, hogy számos hasonló objektum vár még felfedezésre a távolban. Több kutató szerint is egy közeli csillagelhaladás helyezte erre a különös pályára a Szednát.

Kenyon és munkatársa, Benjamin Bromley számokat is társított az elképzeléshez. Számításaik szerint az elhaladás akkor következett be, amikor a Nap kora már legalább 30 millió év volt, de semmi esetre sem több 200 milliónál. Az elhaladás távolságát 22,5 és 30,5 milliárd kilométer közé becsülik. Ezek a távolságok elegendőek, hogy szétrombolják a külső Kuiper-övezetet anélkül, hogy a belső bolygók pályáit befolyásolták volna. Az elhaladó csillag gravitációja kisöpörhetett néhány űrsziklát a külső Naprendszerbe, míg egyidejűleg átadhatott több fagyott testet és talán bolygóméretű objektumot a Nap birodalmának. "Egy csillag közeli elhaladása két rejtélyre is magyarázatot adna" - mondta Bromley, aki szerint a Szedna egy idegen, a Naprendszeren kívül született égitest. "Megmagyarázná a Szedna és a Kuiper-öv külső peremének pályáját is."


A Szedna sehogy sem illik a mai Naprendszer elméletekbe

De vannak más módok is melyek jelenlegi helyére tehették a Szednát, mondta a Szedna felfedezése mögött álló Mike Brown, a Caltech csillagásza. "Az új tanulmány remek munkát végzett a Szedna különös pályája kialakulásának egyik módjának felderítésében, és bebizonyítja, hogy az elmélet a gyakorlatban is működhetett, de nem ez az egyetlen lehetséges értelmezés" - nyilatkozott Brown a SPACE.com-nak. "Úgy vélem a Szedna pályájának kérdése még messze nem tekinthető megoldottnak."

A szimulált kölcsönhatást képekkel és egy animációval is illusztrálták, a tanulmány a Nature december 2-i számában jelent meg.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Stormreaver #26
    Az hogy a "tudomány mindig is olyan volt, hogy rájöttek, az eddigi tudomány nem volt jó, mer jött egy új" egész egyszerűen téveszme.
    Sajnos a média meg néhány hozzánemértő újságíró valóban ezt szeretné manapság elhitetni az emberekkel (és bizony sokan el is hiszik), talán azzal a manipulatív céllal, hogy minál kevesebben sajátítsanak el valódi tudományos szemléletet és lehetőleg minél többen foglalkozzanak inkább áltudományokkal...ez (is) egy módja annak, hogy az emeberek egyre butóbbak is manipulálhatóbbak legyenek.

    Ezzel szemben az igazság az, hogy csak nagyon ritkán derülnek ki olyan természettudományos eredmények, amelyek homlok egyenest cáfolnák a korábban felhalmozott tudásanyagunkat. Ehelyett az szokott kiderülni, hogy amit korábban kikutattak/kikísérleteztek/kiszámítottak az egyáltalán nem hülyeség, sőt meg is állja a helyét, csaképp nem általánosan - vagyis nem minden esetre használható a korábbi elmélet, míg egy újabb viszont már általánosabban is igaz.
    Ugyanz volt a helyzet még olyan esetekben is, mint pl. Einstein relativitás elmélete. Einstein nem cáfolta meg a klasszikus Newtoni fizikát (azért mert azt nem is nagyon lehet...), hanem rámutatott arra, hogy a korábbi törvényszerűségek csak speciális esetben (alacsony, a fénysebességtől jócskán kisebb sebességtartományban) érvényesek.
    A kavntummechanikával foglalkozó fizikusok sem találták fel újra a spanyol viaszt, ehelyett arra jöttek rá, hogy a korábbi klasszikus fizikai törvények csak egy speciális esetben - a nagy mérettartományokban- alkalmazhatóak, vagyis a régiek az újabb -általános- törvények speciális (al)esetei.
    Persze olyan is van, hogy tényleg el kell vetni a korábbi tudományos eredményeket, de a természettudományokban illetve pl. a matematikában SEM ez a jellemző.
    A társadalom és a történettudományok ilyen szempontból persze más kategóriát képeznek, de azt most inkább hagyjuk...
  • SuspiciousC #25
    Mondtam én, hogy biztos nem ütköztek? Csak szerintem kicsi az esélye. És nem hiszek ezekben a Sumér kőtáblás dolgokban.
    Azért Stephen Hawking többé-kevésbé bebizonyította az állításait, míg a kőtáblák meg csak ott vannak. Megjegyzem én azokból a kőtáblákból sem vonnék le olyan nagy következtetéseket. A történelemtudománynak is van fejlődnivalója.
    Aztán nehogy a Mátrix határozza meg az életfelfogásunkat. Vannak abban okos dolgok, de nem hatol valami mélyre.
  • flashX #24
    lehet
  • [HUN]PAStheLoD #23
    Elég "éredkes" ez a 2 naprendszeres dolog ... ha ennyire közel voltak, elég gyorsan kellett menniük, hogy ne maradjanak 1ütt , hanem újra szétválljanak .. és az "anyagcsere" rész is elég furcsa .. a nagyobb gravitációjú testek úgyis "mindent vittek volna".
  • flashX #22
    Érdekes ez a sumér kőtáblás dolog.
    de ők mondjuk qva okosak voltak
  • flashX #21
    énis
  • Kensin #20
    Attól még hogy nagy az esélye, ütközhetett...
    Honnan tudod te olyan pontosan, hogy nem történt meg? Honnan tudnám én pontosan, hogy megtörtént? Honnan tud az ember egyáltalán valamit is? A környező világból? A Mátrix már megmutatta, hogy nem tudhatsz az égvilágon semmit se abból, amit látsz meg tapasztalsz.
    Ha én itt kijelentek valamit, azt senki se vegye komolyan, mer én se veszem :)
    A tudomány úgyis olyan volt mindigis, hogy rájöttek, az eddigi tudomány nem volt jó, mer jött egy új. Mindig rá fognak jönni valamire, hogy hülyeség, múltkor pl egy cikkben olvastam, h Stephen W. Hawking saját elméletét cáfolta meg évek után.
  • blevi #19
    1 a 2567345875
  • HUmanEmber41st #18
    Dél-Amerika=>Nazca- fennsík rulez! Meg a Napkapu is..
  • SuspiciousC #17
    "...Szerinted mennyi esélye van annak, hogy nem ütközik közöttük 2 bolygó?"
    Hááát, elég sok!