Hunter
Közeledik a napfolttevékenység minimuma
Múlt héten valami furcsa történt a Nappal, az összes napfolt eltűnt. A tudósok szerint ez annak a jele, hogy a napfolttevékenységi minimum hamarabb érkezik el, mint várták.
David Hathaway napfizikus 1998 óta minden nap folyamatosan vizsgálja a Napot, és hat év óta minden áldott nap ott voltak a napfoltok, azok a bolygó méretű szigetek, melyek csillagunk felszínén találhatók. Ezek a Nap többi részéhez képest sötétek, hűvösek, erős mágnesességgel rendelkeznek és múlandók, hiszen egy átlagos napfolt mindössze néhány napig vagy hétig tart, majd felbomlik. Amint egy eltűnik, egy másik jelenik meg és veszi át a helyét. A legkisebb naptevékenység esetén is találunk egy vagy két napfoltot, azonban amikor Hathaway idén január 28-án megvizsgálta a Napot, egyetlenegyet sem látott. Ugyanez történt a múlt héten is, egymás után kétszer, október 11-én és 12-én.
"Ez egy jelzés" - mondta Hathaway. "Közeledik a naptevékenységi minimum, és hamarabb fog bekövetkezni, mint azt vártuk." A minimum és a maximum a Nap 11 éves tevékenységi ciklusának két szélsőséges állapota. A maximumon a Nap tele van foltokkal, gyakoriak a napkitörések, és több milliárd tonnányi elektromos gázfelhő áramlik a Föld felé. Ez remek alkalmat ad a sarki fény megfigyelésére, de gyakran okoz gondot többek közt a műholdaknál és az energiaellátásban.
A SOHO szonda legfrisebb felvétele a Napról
A naptevékenységi minimum egészen más. Ilyenkor kevesebb a napfolt, sőt, napok telhetnek el anélkül, hogy egy is megjelenne, lecsillapodnak a napkitörések is. Ez az időszak biztonságosabb űrutazást garantál, viszont unalmasabb éjszakákat jelent az eget kémlelőknek. "A közhiedelemmel ellentétben a Nap ciklusa nem 11 év hosszúságú. Minimumtól minimumig változó. A legrövidebb ciklus 9 év volt, a hosszabbak pedig 14 évig is elhúzódhatnak" - mondta Hathaway.
Hogy mi teszi a ciklusokat hosszúvá vagy röviddé? A kutatók nem tudnak semmi biztosat. "A mostaniról sem tudjuk megmondani, hogy hosszú vagy rövid lesz-e, egészen addig, amíg véget nem ért" - tette hozzá. A kutatók azonban fejlődőképesek, Hathaway és kollégája, Bob Wilson úgy vélik, megtalálták a módját a következő minimum előrejelzésének. "Megvizsgáltuk az utolsó 8 napciklus adatait és felfedeztük, hogy a minimum az első foltmentes napot követi a maximum után 34 hónappal" - magyarázta Hathaway.
Napfolt
A legutóbbi maximum 2000 végén volt. Az első foltmentes nap 2004. január 28-án. Így a két kutató módszerét követve a minimumnak 2006 végén kell bekövetkeznie, ami egy évvel korábbra esik, mint eddig számították. A következő maximum is hamar eljöhet, véli Hathaway. "A naptevékenységi maximum gyorsan erősödik a minimum után. Az utóbbi ciklusokban a maximum 4 évvel követte a minimumot, így 2010-re várható újra" - számolgatott Hathaway.
Ez lenne az az időpont a NASA elképzelései alapján, amikor robothajók utaznának a Holdra, előkészítendő a terepet az emberek számára. Ha Hathaway és Wilson jóslata helytálló, akkor ezeket az űrhajókat igen jó pajzsokkal kell felszerelni. A napviharok és a napkitörések maradandó károsodást okozhatnak a robotfelderítők szilíciumagyában és elektromos rendszereikben, majdnem olyan súlyosat, mint szerves megfelelőikben.
David Hathaway napfizikus 1998 óta minden nap folyamatosan vizsgálja a Napot, és hat év óta minden áldott nap ott voltak a napfoltok, azok a bolygó méretű szigetek, melyek csillagunk felszínén találhatók. Ezek a Nap többi részéhez képest sötétek, hűvösek, erős mágnesességgel rendelkeznek és múlandók, hiszen egy átlagos napfolt mindössze néhány napig vagy hétig tart, majd felbomlik. Amint egy eltűnik, egy másik jelenik meg és veszi át a helyét. A legkisebb naptevékenység esetén is találunk egy vagy két napfoltot, azonban amikor Hathaway idén január 28-án megvizsgálta a Napot, egyetlenegyet sem látott. Ugyanez történt a múlt héten is, egymás után kétszer, október 11-én és 12-én.
"Ez egy jelzés" - mondta Hathaway. "Közeledik a naptevékenységi minimum, és hamarabb fog bekövetkezni, mint azt vártuk." A minimum és a maximum a Nap 11 éves tevékenységi ciklusának két szélsőséges állapota. A maximumon a Nap tele van foltokkal, gyakoriak a napkitörések, és több milliárd tonnányi elektromos gázfelhő áramlik a Föld felé. Ez remek alkalmat ad a sarki fény megfigyelésére, de gyakran okoz gondot többek közt a műholdaknál és az energiaellátásban.
A SOHO szonda legfrisebb felvétele a Napról
A naptevékenységi minimum egészen más. Ilyenkor kevesebb a napfolt, sőt, napok telhetnek el anélkül, hogy egy is megjelenne, lecsillapodnak a napkitörések is. Ez az időszak biztonságosabb űrutazást garantál, viszont unalmasabb éjszakákat jelent az eget kémlelőknek. "A közhiedelemmel ellentétben a Nap ciklusa nem 11 év hosszúságú. Minimumtól minimumig változó. A legrövidebb ciklus 9 év volt, a hosszabbak pedig 14 évig is elhúzódhatnak" - mondta Hathaway.
Hogy mi teszi a ciklusokat hosszúvá vagy röviddé? A kutatók nem tudnak semmi biztosat. "A mostaniról sem tudjuk megmondani, hogy hosszú vagy rövid lesz-e, egészen addig, amíg véget nem ért" - tette hozzá. A kutatók azonban fejlődőképesek, Hathaway és kollégája, Bob Wilson úgy vélik, megtalálták a módját a következő minimum előrejelzésének. "Megvizsgáltuk az utolsó 8 napciklus adatait és felfedeztük, hogy a minimum az első foltmentes napot követi a maximum után 34 hónappal" - magyarázta Hathaway.
Napfolt
A legutóbbi maximum 2000 végén volt. Az első foltmentes nap 2004. január 28-án. Így a két kutató módszerét követve a minimumnak 2006 végén kell bekövetkeznie, ami egy évvel korábbra esik, mint eddig számították. A következő maximum is hamar eljöhet, véli Hathaway. "A naptevékenységi maximum gyorsan erősödik a minimum után. Az utóbbi ciklusokban a maximum 4 évvel követte a minimumot, így 2010-re várható újra" - számolgatott Hathaway.
Ez lenne az az időpont a NASA elképzelései alapján, amikor robothajók utaznának a Holdra, előkészítendő a terepet az emberek számára. Ha Hathaway és Wilson jóslata helytálló, akkor ezeket az űrhajókat igen jó pajzsokkal kell felszerelni. A napviharok és a napkitörések maradandó károsodást okozhatnak a robotfelderítők szilíciumagyában és elektromos rendszereikben, majdnem olyan súlyosat, mint szerves megfelelőikben.
