Hunter

Megfejtették a sugárzásálló baktérium titkát?

Amerikai kutatók új elmélettel álltak elő egy parányi, nagy ellenállással rendelkező baktériumról, ami képes túlélni az emberre halálos sugárzási dózis akár kétezerszeresét is.

A Deinococcus radiodurans nevű vörös baktériumot körülbelül 50 éve fedezték fel egy sugárral kezelt húsban. A tudósokat azóta is foglalkoztatja, hogyan képes ez a baktérium bármely más organizmusánál jobban ellenállni a sugárzásnak. "Jobbak, mint a csótányok" - mondta James Imlay, az Illinois Egyetem mikrobiológusa. A kutatók jó ideje tudják, hogy a baktérium különösen hatékony a sugárzás okozta DNS sérülések befoltozásában, most azonban Michael Daly és munkatársai a bethesdai Egészségügyi Tudományok Egyetemén egy lehetséges magyarázattal álltak elő a dolog mikéntjéről.

Különböző sugárzási érzékenységű baktériumok összehasonlításával a csapat felfedezte, hogy a legellenállóbb baktériumok hajlamosak magas mangán és viszonylag alacsony vasmennyiség tárolására. Ezzel szemben a kis sugárzástól is elpusztuló baktériumok kevesebb mangánnal és több vassal rendelkeznek. A mangán szint mesterséges csökkentése szintén érzékenyebbé tette a baktériumokat a sugárzásra, számol be a csapat a Science oldalain.


Deinococcus radiodurans
Daly szerint a mangán segít a károsító molekulák, mint a szabad gyökök kitakarításában, melyek a baktérium anyagcseréje során távoznak. Ez egészségesebb állapotban hagyja a baktériumot és segít a sugárzásban sérült DNS helyreállításában. Amennyiben a mangán az emberi sejtek esetében is védelmet nyújtónak bizonyul Daly számos alkalmazást el tud képzelni. Egy antioxidáns dózis - mint például az E vitamin, ami a mangán hatásait utánozza - megóvhatja azoknak a sejtjeit, akik sugárzásnak vannak kitéve, legyen az egy nukleáris baleset helyszínén tartózkodó munkás, vagy a rák elleni sugárkezelésnek kitett betegek. Utóbbi esetben kifejleszthető lenne egy olyan orvosság, ami az egészséges sejtekben megnövelné a mangán mennyiségét, míg a rákos sejteket érintetlenül hagyná, így az egészséges szövetek ellenállóvá válnának, és a terápia több mellékhatása megszüntethető lenne.

Imlay mindenesetre óvatos az ilyen jellegű spekulációkkal, mivel a sugárzásnak ellenálló baktériumok esetében a magas mangán szint más okból is jelen lehet, azaz akár független is lehet ellenálló képességüktől. A csapatnak még ki kell mutatnia, hogyan segít a mangán a sugárzás okozta sérülésekből való felépülésben.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • DBM #8
    így van, ahogy mondjátok, ez is csak egy fölösleges feltalálás, amire csak az egyes gazdag amcsiknak lesz pénzük, sőt elképzelhető, ha tudják kezelni, akkor egy újabb atomkorszak köszönt be, és akkor ők túlélik?
    Hát nem értem, tényleg néha csinálnak érdekeset, de persze érthető, hogy csak védekezni akarnak a támadások ellen.
    Az meg a másik, hogy hogy fognak egy többsejtű élőlényt ilyen sejt alapon telenyomni mangánnal?
    Szerintem legyen ólomegérm és mikor tesztelik, rájönnek hogy jól bírja a sugárzást, mint az atombunkerek, és még esetleges áramkimaradási hibák esetén is alkalmazható a kedves páciens biztosíték beépítése gyanánt a hálózatba... :D
  • [HUN]PAStheLoD #7
    de azt nem a hárvárdon találták fel ...
  • Tetsuo #6
    Csak az amcsi katonáknak..
  • dez #5
    Az tényleg jó. (Specialitása, hogy a nyomelemek nem elemi alakban vannak benne, hanem szerves kötésben, így sokszorta hatékonyabban szívódnak fel, és hasznosulnak. És van még benne valami speciális szerves sav is.)
  • NEXUS6 #4
    És valami újdonság, tanúlt ámerikai barátaim?

    A magyar gyártmányú Humet-r magas nyomelem tartalmú készítményt(ez itt a reklám helye) 15 éve adják az ukrajnai csemetéknek, csernobil miatt!

    Egyébként a szelénnek, mint nyomelemnek ua a hatása, mint a mangánnak (mindkettő megtalálható a fentebb említett készítményben).
    Ami amúgy mellesleg a nehézfémeket (higany, ólom) is kiszedi az olyan szövetekből (agy, csont), ahonnan elötte sehogy nem tudták kiszedni.

    Ja és mellesleg valami hatásmechanizmus sem ártana, olyan semmilyen ez a cikk!
  • Cat #3
    nem drágák ezek a kutatások, csak simán beletelik egy évtizedbe is amig eredményt kapsz
    a sejtek után végig kell követni egérgenerációk teljes életciklusát, aztán jönnek a kutyák meg majmok... ha igaz, akkor se lesz belőle semmi két évtizeden belül
  • bandia #2
    Nekem is ez volt az első gondolatom...Nyxomjanak tele egy egeret(jó ez kis tulzás, szegény egér:() mangánnal, aztán próbálkozzanak...csak siessenek vele, minél több ember élete megmenthető legyen....Szuper dolog lenne, amit itt elméletben leirtak. De gondolom az ilyen kutatásokra nem forditanak annyi zsuskát mint a fegyverkezésre:(
  • dez #1
    No és más baktériumok ellenállóbbá váltak attól, hogy mangánnal pumpálták tele őket, vagy erre még nem volt idejük a tisztelt kutatóknak? Mert ha nem, akkor még nem érdemes tervezni a mangán-bomba táplálékkiegészítők címkéit.