17
-
#17
Ja hát még a Sednának mekkora iszonyatosan nagy keringési pályája van.... pfff
felfoghatatlan...
-
#16
Szerintem az amőbák voltak, amikor kergették egymást. Felkavarták a levegőt, hidrogénrobbanást csináltak, majd jött egy kis Zoxigén és közösültek. A mai víz egy folyamatos közösülés.
Következtetés: feltételezni mi is tudunk sokmindent... ;) -
#15
A fenet! Jozsiek hordak ki vodorbe I.E. 100000 evvel. Majd pont ustokosoktol. Ha! Hallatlan. Jozsiek forognak a sirjukban. -
#12
de végülis időnk mint a TENGER... :) -
#11
elég soká lesz az még szerintem mire odáig eljutunk hogy az ottani dolgokat tudjuk elemezni. nem emberileg, hanem csak szondákkal. -
Etele1 #10 Ok...csavarjunk ! :P
Miért elfogadott, hogy szinte csak jégből áll egy üstökös? Azért mert logikus...
Ha csak egy szimpla meteor lenne, akkor mivel magyaráznád azt a szép hosszú fehér csóvát (kóma) amit maga után húz? Tulajdonképpen emiatt sokkal könnyebb észlelni egy üstököst mint egy meteoritot. A Nap felé közeledve egy üstökös sokkal látványosabban, intenzívebben párolog és ez indokolatlan lenne ha valamilyen ásványból épülne fel. Ez csak azzal magyarázható, hogy az anyaga nagymértékben víz és ez párolog el a hő hatására. A meteorit is párologtat el anyagot (legfőképp vizet), ha közeledik a Naphoz, de a mennyiség miatt sokkal kevesebbet és ez nem is látható. Nemrég valamelyik szonda (nem emlékszek a nevére) vett mintát egy üstökös csóvájából és most úton van hazafelé a mintákkal. Ha azt kielemzik már tudományos bizonyítéka is lesz ennek a logikus ám de még nem megerősített feltevésnek. Szóval a cikkhez kapcsolódva ezekután természetes, hogy az üstökösök víztartalmának egy esetleges Földel való ütközését próbálják megmagyarázni, bár hozzáteszem szerintem ez hülye ötlet :)
Na ennyi! Bocs a hosszú magyarázatért :P -
#9
Mert kismillió üstököst megvizsgáltak már színképelemzéssel és nagyrészt jeget találtak rajtuk (meg némi szilárd magot is, persze). A csóva is általában por és víz keveréke.
Az lenne a döntő bizonyíték, ha végre eljutnánk a Naprendszer legkülső övén túl lévő Oort-felhőbe, amely a feltételezések szerint üstökösökből áll és a nagy bolygók (a Jupitertől kifelé) rántják be őket időnként. Csakhogy még az Oort-felhő létezése sem bizonyított...
-
Gabest #8 Ok, akkor most csavarjunk egyet a kérdésen :P Miért elfogadott az, hogy egy üstökös főleg jégből lehet? -
kukacos #5 Mert ott elpárolgott (pl. Vénusz) vagy még mindig ott van, de megfagyva (pl. Jupiter-holdak vagy Mars). -
Etele1 #4 Milyen óceánok ? Víz óceánok ? Mert nem mind1. Pl: a Titánon is vannak óceánok csak épp metánból. Legalábbis ezt feltételezik a tudósok és erre kapunk majd választ az év végén ha a Cassini leszállóegysége landol rajta és feltárul a hold felhőrétege alatti (mert légköre is van) terület. De térjünk visza a víz-re. Víz óceán létrejöttéhez sokmindennek kell stimmelnie. Kell egy bolygó ami se nem túl közel se nem túl távol van a Naptól a hőmérséklet miatt. A Vénusz már jó lenne, de bebizonyosodott, hogy a vastag felhőrétege miatt piszok meleg van ott így ha lenne víz az ott azonnal elpárologna. A Föld az ugye kipipálva. A Marson lehetne még víz és úgy néz ki a kis rovereknek köszönhetően, hogy volt is csak eltünt mint a légkör ami ma már csak igen nagy jóindulattal nevezhető légkörnek. A távolabbi bolygók közül, csak egy olyan van a Plútó ami szilárd felszinű de ott meg már jég a víz...ha van. Na ezért nincsennek más bolygókon óceánok... -
Gabest #3 Jó-jó, de akkor más bolygókon miért nincsenek óceánok? -
#2
Vagy esetleg talán? -
tajfun #1 Vagy igen, vagy nem.