Végre közzétette a NASA azokat a felvételeket, amit a Deep Space 1 készített a Borrelly üstökösről a hétvégén. A DS1 2000 kilométerre közelítette meg az 10 kilométer hosszú üstökös jeges, sziklás magját.


Rendkívüli teljesítmény ez egy űrhajótól, hogy ilyen közel kerüljön, és részletes méréseket végezzen. Az itt látható felvételek, csupán töredékei a több mint 30 fekete-fehér fotóból, ami visszajutott a Földre. A közeli felvételek hatalmas lendületet adtak a NASA-nak és a DS1 projektet életben tartó kaliforniai Jet Propulsion Laboratory-nak. Örömük érthető, hiszen a DS1 újra elkápráztatta az űrkutatást, mivel nem készítették fel annak idején az üstökösökkel való találkozásra.

A Deep Space 1 behatolt a Borrelly üstökös szívébe és utazása minden részletét elmesélte nekünk" - lelkesedett Dr. Marc Rayman projektvezető. "A felvételek jobbak, mint az 1986-ban a Giotto által készítettek." A Giotto a Halley-t fotózta 15 évvel ezelőtt. "Egészen elképesztők" - tette hozzá Dr. Laurence Soderblom geológus, a csapat tagja. "A képek arról tanúskodnak, hogy az üstökös magja sokkal összetettebb, mint azt mi gondoltuk. Egyenetlen a talaja, síkságokkal, mély hasadékokkal és mindez nagyon-nagyon sötét anyagból."


A tudósok elmondták, hogy egyéb téren is különbözött a Borrelly az elképzeléseiktől. Úgy számították, hogy a napszél a gázfelhő körül a középpontban lévő maggal szimmetrikusan "fúj". Ehelyett a felhővel van szimmetriában, a mag a felhő egyik oldalán helyezkedett el jókora anyagsugarat lövellve ki magából, ami a felhőt formálta. "A felhő kialakulása nem olyan egyszerű folyamat, mint azt hittük" - mondta Dr. David Young a méréseket végző csapat vezetője. "A legtöbb feltöltött részecske egy oldalra csoportosult."

A DS1 tehát túlélte ezt a küldetést is, sajnos további hőstettekre már nem lesz alkalma, mivel novemberben menthetetlenül elfogy az üzemanyaga.