Új világ a Plútó mögött

Amúgy egyáltalán nem véletlen és teljesen logikus, hogy a jégbolygók a csillagoktól távol lelhetöek fel. Napközelben ugyanis megolvadnának és elveszítenék anyaguk jelentös részét.
Úgyhogy az lenne a furcsa, ha olyan messzeségekben is Föld típusú bolygók lennének.
"Csillagászok" ezt miért nem tudják felfogni?

Miért ne lehetne élet?

Hol van elõírva az, hogy egy, a mienktõl teljesen különbözõ létforma nem alakulhat ki abs 0 fok közelében?
Errõl itt vitázni sztem teljesen értelmetlen. Majd ha a 100. bolygón is életet találunk, akkor már talán lehet kisebb következtetéseket leszûrni azzal kapcsolatban, hogy milyen feltételeknek kell biztosan teljesülniük.

"Gibor Basri, a Kalifornia Egyetem csillagász kutatója egy vitatható ajánlatot kíván benyújtani a Nemzetközi Csillagászati Szövetségnél (International Astronomical Union, IAU) amelyben azt kéri: növeljék a bolygók számát tizenkettõre. Egyedül az IAU-nak van joga elnevezni az ûrben található objektumokat, ám a szövetségnek érdekes módon nincs egy épkézláb definíciója a "bolygó" fogalmáról.
"Az emberek szeretik osztályozni a dolgokat. Egy bolygón élünk; jó lenne tudni, hogy az pontosan micsoda." - írta Basri professzor a Berkeley News egyetemi újságban. Basri szerint a Naprendszer határán felfedezett méretes aszteroidák erõsen kikezdték a "bolygó" meghatározását. Ha a 2300 kilométer átmérõjû Plútó - amelyet 1930-ban fedeztek fel - egy bolygó, akkor a hasonló méretû objektumokat ugyanúgy bolygónak kell tekintenünk, mondta. Ezt a méretet a tavaly felfedezett, 1300 kilométer átmérõjû Ouaoar sem közelíti meg, és a Plútó felfedezése óta ennél nagyobb égitestet nem találtak a Naprendszerben.

Basri professzor definíciója szerint a bolygónak egy csillag körül kell keringenie, nem egy másik bolygó körül, és nagyjából egy gömbre kell hasonlítania. A meghatározás szerint az bolygó átmérõje nem lehet 700 kilométernél kisebb, mert a gravitáció csak ekkora méretnél alakítja az égitestet gömbszerûvé. A kisebb objektumok leginkább egy krumplira hasonlítanak. A meghatározás szerint a 900 kilométer átmérõjû Ceres, a Kuiper-övben megtalálható Varuna és az Ouaoar egyaránt bolygónak számít.

Néhány csillagász ezzel szemben még a Plútót is kihúzná a bolygók listájáról. A New York-i planetárium 1999-ben nem jelölte a Plútót a bolygók között, és néhány kutató is következetesen nem jelöli bolygóként a Plútót. Ross Taylor professzor, az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa szintén így gondolkozik, szerinte ugyanis a legtöbb kutató nyolc bolygót ismer el."

Õk a sarlatánok. Semmilyen fogalmi meghatározást nem képesek produkálni. Így vélekedésük elfogadhatatlan.

Mi lenne ha felfedeznének a Plutón túl egy 4000-5000km átmérõjû kõ és jég Plutóhoz hasonló égitestet? Az sem lenne bolygó mi?

Na mi az? mégsem az a baopmság amit én írtam, hanem amit Te? :-)
Ender tökéletesen írta le a lényeget.
Föld - Hold nem kettõsbolygó, mert a közös tömegközéppont a földkéreg alatt van.
Plutó - Charon páros viszont igazi kettõsbolygó, mert a közös tömegközéppont kint van a világûrben. Több hasonló égitestet tudtommal még nem ismerünk.
A "más érvelésed" nevetséges. A kettõscsillagok sem csillagok mi? :-)

Kisbolygók alatt a Mars-Jupiter közti kisbolygó öv kisbolygóit értettem.

Úgy tünik nincs semmilyen egyértelmû meghatározás arra, hogy mi bolgyó és mi nem. Úgyhogy addig én tartom magam az enyémhez. Így a Plutó bolygó és marad a Naprendszer 9-ik bolygója.

egy más érvelés szerint ez pont azt mutatja, hogy a plutó maga sem bolygó 😉

"Eddig ismeretlen bolygót fedeztek fel magyar csillagászszakos hallgatók. A bolygó az Ikrek csillagképben, a Naprendszertõl kb 650 fényév távolságban levõ, Napunkhoz hasonló csillag körül kering, tömege az elõzetes becslések szerint nyolcszorosa a Jupiterének.

Jurcsik Johanna, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete tudományos fõmunkatársának vezetésével a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem csillagászszakos hallgatói eddig ismeretlen új bolygót fedeztek fel - tudósít a kutatóintézet igazgatója mai közleményében.

Mint Balázs Lajos írja, a bolygó az Ikrek csillagképben, a Naprendszertõl kb 650 fényév távolságban levõ, Napunkhoz hasonló csillag körül kering. A bolygó a csillagot 1,56 nap alatt kerüli meg olyan távolságban, amely a Nap-Földének mindössze két százaléka.

Az új bolygó a csillag elõtt áthaladva annak fényességében néhány százalékos csökkenést okoz. Tömege az elõzetes becslések szerint a Jupiter bolygóénak nyolcszorosa. Az égitest pontosabb megismerésére a további kutatások folyamatban vannak. A felfedezés az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) támogatásával felújított és automatizált svábhegyi 60cm-es távcsõvel történt - teszi hozzá a közlemény." MNO

"Mivel a legnagyobb kisbolygó alig több 800 km-nél."

Ez nem igaz, duplaakkora is létezik.

A plutóval az a baj, hogy ha õ bolygó, akkor rakat más kuiper övbeli aszteroid is joggal követelheti magának a bolygó címet
Éppen ezért egyáltalán nem "sarlatán" aki szerint a plutó csak egy nagyobbra sikerült Kuiper objektum.

"Ráadásul a Plutó az egyetlen ismert kettõsbolygó." - ezt a baromságot te hol olvastad?

Életre alkalmasság valóban hülyeség.

"a jelenlegi meghatározások szerint nem minõsülnek bolygónak. "

Ezek mik? Szerintem csak írnak össze-vissza a semmibe. Bolygó olyan égitest ami egy csillag körül kering és szubjektíven elég nagy méretû. Nekem ami 1000 km átmérõnél nagyobb az már bolygó. Mivel a legnagyobb kisbolygó alig több 800 km-nél.
Plutót csak a sarlatánok nem tartják igazi bolygónak. Az hol van elõírva, hogy egy bolgyó csak úgynevezett Föld típusú, vagy csak Jupiter típusú lehet? Sehol. Plutó típusú bolygók is vannak. Ráadásul a Plutó az egyetlen ismert kettõsbolygó. Remélem megy már végre hozzá ûrszonda a New Horizons.
Cat meghatározása a bolygóra nem jó szerintem. Saját légkör nem lehet feltétel. Ilyen alapon a Merkur sem lenne bolygó, pedig a Merkur bolygó státuszát senki sem vitatja. Plutó kisebb mégis van saját légköre, és mégis vitatják bolygó státuszát a sarlatánok.

Életre alkalmasságról meg eléggé tudománytalan beszélni, ha nem teszitek hozzá, hogy a földihez hasonló életre gondoltok.
Ugyanis jelenleg csak egyféle életet ismerünk, ezt a földit és nem tudjuk milyenek lehetnek még.
Szerintem nem valószínû, hogy csak azért mert az emberi élethez feltétel a víz, meg az oxigén légkör attól még ez máshol is így van.
Élet elméletileg épülhetne akár sziliciumra is, nem csak szénre, mint itt. Persze ugye megint a fogalmak. Mi az az élet?

nincs, de azért alapdolgok vannak, pl. saját légkör, ami bizonyos nagyságot eleve feltételez, aztán belsõ forró mag (ha idõvel kihül az se gond), egy csillag körüli pálya (tehát ne egy bolygó holdja legyen), kb. gömbszerû alak (de ez általában következik a méretbõl, mivel a gravitáció ilyenné alakítja).
Kb. ennyi

A mi levegõnkben is vannak baktériumok. Én úgy hallottam, ott gázok is vannak.

Szerintem mi, az emberel még túl fiatalak (meg hülyék) vagyunk, hogy az ilyeneket kiderítsük.