Hunter
Plútó expedíció: legkésőbb 2006-ban
A távoli Plútóra küldendő szonda érdekében vívott harcban végre előrelépés történt, a NASA ugyanis megbízást adott a Plutó-Kuiper Öv (PKB) expedíció előtanulmányának elkészítésére, valamint egy űrhajóra, amit legkésőbb 2006-ig fel kell készíteni a kilövésre.
Az expedíció nem csak a bolygót, hanem a mögötte húzódó Kuiper Övet is hivatott felderíteni, mely olyan üstökösök forrása, mint amik létrehozhatták a Föld óceánjait. Nagy a valószínűsége, hogy ezek az üstökösök juttatták el bolygónkra az élet első előfutárait. A NASA által kiválasztott csapat az általuk előzőleg már benyújtott New Horizons névre keresztelt expedíció tervein halad tovább. A PKB tervezet vezetője a boulderi Southwest Kutató Intézetet képviselő Alan Stern lett. Stern csapatát a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizika Laboratóiuma, a Ball Aerospace Company, a Stanford Egyetem és a NASA Goddard Űrrepülési Központ illetve a Jet Propulsion Laboratory kutatóiból válogatta össze. Ez a csapat nem kisebb ellenfelet ütött ki a nyeregből, mint az űrkutatási munkákból rendszeresen igen nagy falatokat kiharapó Lockheed Martin Astronauticsot.
Az elmúlt hétvégén kiadott állásfoglalás szerint a NASA a küldetés tudományos sikerét nagyban függővé teszi a kilövés időpontjától, mivel a szondának jóval 2020. előtt el kell érnie a Plútót, ezért szabták meg a legutolsó dátumként a 2006. évet. Ennek biztosítására a NASA két feltételt szabott, melyekkel találkozniuk kell a tanulmányban kidolgozott terveknek.
Elsőként az expedíciónak át kell mennie egy előzetes megerősítésen, melyben olyan kockázati tényezőket vizsgálnak meg, mint az ütemtervbéli és technológiai mérföldkövek, valamint a kilövéshez szükséges nukleáris hajtómű elfogadtatása. A második pont, a tőke biztosítása. A kongresszus 30 millió dollárt különített el a 2002. költségvetési évben a PKB űrhajójára, tudományos műszereinek kifejlesztésére és a kilövő eszköz megszerzésére. Itt jön azonban a csavar, ami ezt a pontot is enyhén szólva nehézzé teszi. Az elkövetkező években egyetlen fillér sem szerepel az expedíció számára Bush elnök költségvetési terveiben.
Az indulás bejelentésékor Ed Weiler a NASA űrtudományokért felelős helyettes vezetője elmondta, hogy a New Horizons tervezet képviseli a legjobb tudományos irányvonalakat és rendelkezik a legjobb tervvel egy megfelelő űrhajó kilövőpadra állításához az adott időn és költségkereten belül.
"A Plútó és más Kuiper Övben található objektumok felderítése olyan, mintha Naprendszerünk legősibb anyagainak hibernált világában tennénk egy látogatást, olyan dolgok között melyből az összes többi bolygó, beleértve a Földet is, kialakult" - tette hozzá Colleen Hartman, a NASA Űrtudományi Hivatalának Naprendszer kutatási igazgatója. "A legizgalmasabb azonban az egy felfedezetlen világban, hogy olyas valamit találhatunk, amire senki sem számított" - tette hozzá.
Az expedíció nem csak a bolygót, hanem a mögötte húzódó Kuiper Övet is hivatott felderíteni, mely olyan üstökösök forrása, mint amik létrehozhatták a Föld óceánjait. Nagy a valószínűsége, hogy ezek az üstökösök juttatták el bolygónkra az élet első előfutárait. A NASA által kiválasztott csapat az általuk előzőleg már benyújtott New Horizons névre keresztelt expedíció tervein halad tovább. A PKB tervezet vezetője a boulderi Southwest Kutató Intézetet képviselő Alan Stern lett. Stern csapatát a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizika Laboratóiuma, a Ball Aerospace Company, a Stanford Egyetem és a NASA Goddard Űrrepülési Központ illetve a Jet Propulsion Laboratory kutatóiból válogatta össze. Ez a csapat nem kisebb ellenfelet ütött ki a nyeregből, mint az űrkutatási munkákból rendszeresen igen nagy falatokat kiharapó Lockheed Martin Astronauticsot.
Az elmúlt hétvégén kiadott állásfoglalás szerint a NASA a küldetés tudományos sikerét nagyban függővé teszi a kilövés időpontjától, mivel a szondának jóval 2020. előtt el kell érnie a Plútót, ezért szabták meg a legutolsó dátumként a 2006. évet. Ennek biztosítására a NASA két feltételt szabott, melyekkel találkozniuk kell a tanulmányban kidolgozott terveknek.
Elsőként az expedíciónak át kell mennie egy előzetes megerősítésen, melyben olyan kockázati tényezőket vizsgálnak meg, mint az ütemtervbéli és technológiai mérföldkövek, valamint a kilövéshez szükséges nukleáris hajtómű elfogadtatása. A második pont, a tőke biztosítása. A kongresszus 30 millió dollárt különített el a 2002. költségvetési évben a PKB űrhajójára, tudományos műszereinek kifejlesztésére és a kilövő eszköz megszerzésére. Itt jön azonban a csavar, ami ezt a pontot is enyhén szólva nehézzé teszi. Az elkövetkező években egyetlen fillér sem szerepel az expedíció számára Bush elnök költségvetési terveiben.
Az indulás bejelentésékor Ed Weiler a NASA űrtudományokért felelős helyettes vezetője elmondta, hogy a New Horizons tervezet képviseli a legjobb tudományos irányvonalakat és rendelkezik a legjobb tervvel egy megfelelő űrhajó kilövőpadra állításához az adott időn és költségkereten belül.
"A Plútó és más Kuiper Övben található objektumok felderítése olyan, mintha Naprendszerünk legősibb anyagainak hibernált világában tennénk egy látogatást, olyan dolgok között melyből az összes többi bolygó, beleértve a Földet is, kialakult" - tette hozzá Colleen Hartman, a NASA Űrtudományi Hivatalának Naprendszer kutatási igazgatója. "A legizgalmasabb azonban az egy felfedezetlen világban, hogy olyas valamit találhatunk, amire senki sem számított" - tette hozzá.